Címke: Mezei pocok

Február első dekádjában minden eddigi nappali és éjszakai melegrekordot megdöntött az időjárás. Ennek hatására az ősszel vetett kalászos és káposztarepce vetések fejlődése is megkezdődött.

Nem árt már végre némi tiszta vizet is önteni a pohárba és kicsit elmagyarázni, hogy miként alakult ki ez a jelenlegi pocokhelyzet, pontosan milyen is a jelenlegi helyzet, és mi várható.

A mezei rágcsálók amióta világ a világ mindig is problémát jelentettek a mezőgazdaságban élő, dolgozó embereknek. Kártételük rendkívül sokrétű. A betárolt termények elfogyasztásával, és kinn a szántóföldön is hatalmas károkat képesek előidézni.

Trendfordulót él a mezőgazdaság a szakértők szerint, akik kihívásokkal teli esztendőnek jósolják 2024-et. De ezzel ma még ne törődjünk, optimistán kívánunk mindenkinek boldog új évet – az utóbbi hónapokban született legolvasottabb cikkeinkkel. BÚÉK!

Példátlan mértékű pusztítást végeztek idén a mezei pockok a magyar földeken, és úgy néz ki, hogy jövőre ennek megismétlődésétől kell tartanunk.

Talaj- és növényvizsgálatok százai mutatják, hogy súlyosan kénhiányossá vált a termelésünk. A sok csapadék a mély rétegekbe mosta a ként, és a terméssel is nagy mennyiséget vontunk ki a talajból. Mivel a növényeinknek több tíz kilogrammnyi kénre van szükségük, ezért, ha többet akarunk termelni, akkor nagy mennyiségben (nem 1-2 kg/ha) kell a ként pótolni.

A rágcsálópopuláció döntő hányadát ez évben is a mezei pocok (Microtus arvalis) alkotja, de hozzá társulva több más faj, így pl. a güzüegér (Mus musculus spicilegus) is sokkal nagyobb egyedszámban képviselteti magát, mint pl. az elmúlt évben.

Az őszi csapadékos időjárás mellett a Nébih legutóbbi döntése is segítheti az ország egyre nagyobb területén elszaporodó mezei pocok elleni védekezést. A hatóság – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérésére – megemelte az engedéllyel rendelkező, mezei pockok elleni védekezésre használt készítmények kihelyezhető mennyiségét.