Az elmúlt napok enyhülő nappali felmelegedése, az éjszakai lehűlések valamint a gyakori hajnali páralecsapódások kétségtelenül az ősz beköszöntét jelzik. Csapadékban sajnos az elmúlt napokban sem bővelkedtünk, legalábbis ami az ország középső illetve déli területeit illeti.
A szórványos esők kisebb körzetekben is nagyon változó mennyiségben fordultak elő, ~5-45 mm közötti mennyiséggel. Így tehát az ország javarészén továbbra is a szárazság uralta növénytermesztésünket és hozta döntési kényszerhelyzetbe a gazdákat.
Repce: jelenlegi kockázatok és potenciál
A kisebb esők után az elvetett repce kelése felgyorsult és kiegyenlítettebbé vált, ugyanakkor a bolygatatlan gabona tarlókon is felerősödött az árvakelések fejlődése. Ez a tendencia azonban csak a Dunántúl középső és északi területein jellemző. Az Alföld számos megyéjében ugyanis továbbra is gondot okoz a szárazság, ezzel együtt az őszi vetések alá történő talaj-előkészítés, ami a gazdákat a vetés halogatására kényszeríti.
A száraz körülmények között talajba került magok csírázása vontatott, a vetések még mindig hiányosak és kérdéses a jövőjük. A már kikelt, éppen szikleveles repcetáblákon szerencsére a kártevő nyomás jelenleg alacsony, csupán gyenge mértékű repcebolha kártételek láthatóak, amely állományvédelmet jelenleg nem igényel.
A repcedarázs rajzása szinte mindenütt észlelhető, de az egyedszám alacsony és tojásrakás nyomai sem láthatóak a kikelt növényeken. A keresztesvirágú ökológiai másodvetések az ilyenkor megszokotthoz képest gyengébben fejlettek, szintén hiányos keléssel. A repcebolha és repcedarázs fellépése ezeken sem jellemző veszélyes mértékben, így tehát kicsi a valószínűsége annak, hogy ezek a táblák fertőzési forrásként szolgáljanak a fővetésű kultúrák számára.
Kukorica: imágópopulációk alakulása
Az érő, felszáradó kukoricában a kukoricamoly egyedei a nyugati, észak-nyugati országrészben továbbra is csapdázhatók, bár népességük folyamatosan csökken. Ezzel szemben a gyapottok bagolylepke rajzása intenzív, 20-50 db imágó/csapda/3 nap fogással.
Egyes területeken a lárvák kártétele is folytatódott, a csővégeken kiterjedt, növekvő mértékkel, melynek az erősödő fuzáriumos csőpenész a következménye. Amennyiben csapadékosabbá válik időjárásunk, a fuzáriumos fertőzés a későbbi betakarítású állományokban jelentősen emelkedhet, amely fokozódó toxintermelést is jelenthet.
A kukoricabogár népessége és rajzás intenzitása változó, az általános egyedszám csökkenés mellett még mindig vannak területek, ahol tömeges a rajzás (40-50 db imágó/csapda/nap!).
Kukoricában súlyosbodott a vadak kártétele, de a betakarítás előtt álló napraforgó táblákat sem kímélik a madarak!
Mezei pocok: veszélyes gócok az Alföldön
A mezei pocok felszaporodása folytatódott. A góc-szerű fellépésről a sokasodó lakott járatok árulkodnak, amely különösen az alföldi területeken jelentős. A tábla széleken, ruderális területeken a lakott járatok száma sok esetben meghaladja a kártételi küszöbszintet (>1-3 lakott járat/100 m2), csupán homoktalajokon kedvezőbb a helyzet. A táblák szegélyeinek ellenőrzése, a kártevő felmérése feltétlenül javasolt, legfőképp a veszélyeztetett kultúrák környezetében.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
Kiemelt kép: Tunyoginé Búzás Ilona.
