2024. október 17.
A növények esetében is sokfelé hallani és használjuk mi magunk is ezt a fogalmat, hogy a növények is éreznek. De mit is éreznek valójában?
2023. november 4.
Nagyon sok vita alakul ki általában azzal kapcsolatban, hogy melyik gyepkeverék hova való, annak ellenére is, hogy viszonylag egyértelmű leírással mutatja minden csomagolódoboz a keveréken, hogy mit hova érdemes elvetni.
2022. december 3.
A növényekkel szimbiózisban élő gombák nagyban hozzájárulnak a talaj egészségéhez.
2022. március 30.
A nitrogénárak emelkedése miatt sokan a 2022-es szezon legfenyegetőbb limitáló tényezőjének a műtrágyatermékek bekerülési árait, elérhetőségüket látják. Az IKR Agrár kertészeti üzletágával dolgozó partnereknek azonban idén sincs mitől tartaniuk, a helyzetre ugyanis két eltérő megoldást is kínálunk kibővített termékportfóliónkkal.
2021. október 5.
Kutatások igazolták, hogy a gazdanövényeket a mikorrhizák védelem alá veszik számos káros anyag toxikus hatásával szemben.
2021. február 17.
Mindegy, hogy a népszerű kertészeti kultúrák újbóli elültetéséről van szó, vagy már növekedésben lévők folyamatos táplálásáról, a jövedelmezőség nyitja a tápanyag-utánpótlásban ma már nem a mennyiség, hanem a minőség.
2020. június 11.
Ki ne ismerné a levegőben szálló levágott fű üde illatát? De, vajon ezzel a számunkra kellemes illatcsokorral mit üzen a növény a környezetének? Hogyan válogatja ki az egészséges növény az egyedi és aktuális szükségleteinek megfelelően a fejlődését támogató baktériumok és gombák összetételét?
2020. február 23.
A „mikroorganizmus” szó hallatán, általában az általuk okozott megbetegedések jutnak eszünkbe. Gyakran problémaként tekintünk rájuk, pedig több feladat megoldásában is segítséget nyújthatnak. A talajlakó mikroorganizmusok között ugyanis számos olyan gomba és baktérium található, amelyek szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt hasznosak. Ilyenek a növénynövekedést serkentő rizobaktériumok illetve a mikorrhiza gombák is, amelyek jelentősége megsokszorozódhat a jövőben.
2019. október 26.
A szántóföldekre felesleges mennyiségben kijuttatott műtrágya egy része gyakran a közeli folyókba, tavakba szivárog be. A foszfor hatóanyag a felszíni vizekbe jutva károsítja a környezetet az ökológia egyensúly felborítása révén. Ha javítani lehetne a növények foszforfelvételét, a vízszennyeződés mértéke csökkenthető lenne.