A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2021. december 11.
A szaktárca szerint amennyiben a gazdák nem használnak elegendő műtrágyát, akkor a jövő évi termés akár 30 százalékkal is visszaeshet.
2021. december 2.
A Nitrogénművek Zrt. elkötelezett a magyar mezőgazdaság és szereplői támogatásában. Erre figyelemmel hamarosan különleges és egyedi akcióval fog jelentkezni kizárólag a magyar termelők részére.
2021. november 29.
A termelőknek át kell gondolniuk a gazdálkodási módszereiket, és változtatásra van szükségük. A világpiac változásai - a koronavírus miatti keresletcsökkenés- majd keresletnövekedés, az alapanyag-hiány, az energiaár-növekedés ezúttal rákényszerítheti a gazdálkodókat, hogy új útra léphessenek.
2021. november 23.
A modern röpítő tárcsás műtrágyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágya szemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri. Azon műtrágyák, melyek nem képesek ezt az extrém behatást kibírni, kedvezőtlenül befolyásolhatják a termés mennyiségét és minőségét. A műtrágyák fizikai tulajdonságai ugyanis nagymértékben befolyásolják a szórhatóságot és szórásképet. Kerek, sima, kemény és nehéz szemcsék – ezek azok a tulajdonságok, melyek szükségesek az optimális kijuttatáshoz.
2021. november 10.
Az elmúlt napokban minden inputanyag-kereskedőnél izzanak a vonalak. „Van nitrogénetek? Mi az ára? Mit használjunk helyette? A fél mennyiség is elég?” – záporoznak a kérdések.
2021. október 31.
A nitrogénnek általában több mint 95%-a a feltalajban, szerves kötésben van jelen, humuszanyagokban, növényi maradványokban, a talaj biomasszájában és az elhalt szervezetekben.
2021. október 28.
A Biovéd 2005 Kft. az elmúlt 5 évben három, elsősorban nitrogénkötést szolgáló, nedvesíthető por (WP) formulázású, engedéllyel rendelkező baktérium készítményt fejlesztett ki.
2021. október 19.
A gázáremelkedés következtében számos ágazat, többek között a műtrágyaipar, illetve -piac is érintetté válik, ami magával vonja a jövő termesztéstechnológiai stratégiáinak felülvizsgálatát is. Kérdésünkre, miszerint milyen megoldást lát a gázáremelkedés következtében a műtrágyapiacon kialakult kritikus állapot kezelésére, Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft., termésnövelő készítményeket előállító vállalat szakmai vezetője válaszolt.