A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2022. március 3.
Az Agrofórum gabonatermesztéssel foglalkozó, 2021 márciusában megjelent különszámában már írtam - a kollégáinkkal közösen folytatott tesztekre alapozva - a gabonafajták mezo- és mikroelem reakcióiról. Abban az volt a fő tanulság, hogy 7,9 t/ha alatti termőhelyeken a gyökéren keresztül történő mezo- és mikroelem ellátás statisztikailag bizonyíthatóan jelentős terméstöbblettel jár. Most, két kisparcellás kísérlet eredményeit elemezve azt vizsgáljuk, hogy a nitrogén ellátás milyen hatással van a búza termésére.
2022. február 24.
Az Agrofórum iránymutató podcast műsorának első adása. Szórjuk? Fújjuk? Mást vessünk Működő és kétséges megoldások műtrágya-válság idején.
2022. február 22.
A kálium-karbonát ára évtizedes csúcsra kúszott fel, mivel az állami tulajdonú Belaruskali, a Nutrien után a második legnagyobb termelőnek, az amerikai és európai szankciókkal kell megbirkóznia.
2022. február 17.
Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.
2022. február 15.
A Biovéd 2005 Kft. decemberben szakmai cikksorozattal kezdte el bemutatni biológiai nitrogénpótló rendszerét. Ez három, elsősorban nitrogénkötést szolgáló, nedvesíthető por (WP) formulázású baktérium készítményből áll:
2022. február 14.
Nem csökkennek a nitrogénárak, és késő tavaszig sem várható változás. Lassan mindenhol kialakul a vetésterv és az input technológia. Országosan 20–50%-kal kevesebb nitrogént használunk, ami hatalmas kockázatot rejt.
2022. február 12.
A zöldségfélék szaporítási ideje (vetés, ültetés, dugványozás) néhány kivételtől eltekintve tavasszal van, eltér több fontos és jelentős szántóföldi növényétől, ebből adódóan a trágyák elosztása, a tápanyag-kijuttatás időzítése is más.
2022. február 9.
A talajok kémhatásának jelentősége közvetlen és közvetett úton is megmutatkozik a mezőgazdaságban. A talajsavanyúság káros hatással van a tápanyagok felvehetőségére.
2022. február 7.
Egekben a szilárd NPK és a nitrogén ára! Milyen legyen a kapások esetében az agrotechnológiánk 2022-ben?