A tápanyagok visszapótlása a talajba szerves- és műtrágyák használatával oldható meg. A szerves tápanyag-források lehetnek növényi (zöldtrágya, komposzt) és állati eredetűek (istállótrágya). A szervetlen (ásványi) tápanyag-források a műtrágyák, melyekből N (pl. pétisó, karbamid), P (pl. szuperfoszfát), K (pl. kálisók, kálium-szulfát), Ca, Mg és egyéb mikroelemeket, akár kombináltan, keverten (összetett műtrágyák, pl. NPK) tartalmazók léteznek. A műtrágyák mesterséges előállításból származnak, de nem természetidegen anyagok, alkalmazásuk szükségszerű a megfelelő termelékenység eléréséhez. Természetesen a megfelelő mértékű kijuttatásra nagy figyelmet kell fordítani, amit gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok is indokolnak. A szerves- és műtrágyák használatáról jogszabályok is rendelkeznek, például a Nitrát-rendelet, azaz a 27/2006. (II. 7.) Kormány Rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről. A műtrágyázás alkalmazásának módja az alap- és a kiegészítő trágyázás. A műtrágya-kijuttatás módszerei: közvetlenül a talajra kiszórás, felszín alá bedolgozás, talajba injektálás, levéltrágyázás, fejtrágyázás. Az Agrofórum Online Tápanyag-utánpótlás rovata számos információval szolgál olvasói számára a tápanyag-gazdálkodás témakörében.
2014. november 14.
A negyedmilliomodik tonna gramix műtrágya legyártása alkalmából az első, illetve a kétszázötvenezredik tonna műtrágya vásárlóját Simon Péter, a cég ügyvezetője a Fertilia Kft. különdíjával jutalmazta.
2014. október 10.
Noha már 10 éve a piacon van, a Hagie nitrogén tápkultivátor akkor lett a legnépszerűbb, amikor a kukorica és a műtrágya ára emelkedni kezdett.