Címke: Növényvédelmi előrejelzés

Az elmúlt héten folytatódott a nyári, hőségnapokkal társult időjárás. A nappali maximumok több napon is elérték, sőt túlszárnyalták a 30 Celsius fokot, éjszakánként pedig általában 15 fokra süllyed a hőmérséklet. Eső nem volt, éjszaka pedig alig alakult ki harmat. A hőségnapok felgyorsították a kalászos gabonák érését, helyenként már belevágtak az őszi árpába. Teljes erővel folyik a rétek, legelők kaszálása, a minőségre nem lehet panasz.

Az elmúlt hét időjárását alapvetően az évszaknak megfelelő nyárias időjárás jellemezte. A nappali hőmérsékleti maximumok általában 25-30 Celsius fok körül alakultak és éjszaka sem hűlt 10 fok alá a hőmérséklet. Csapadék csak szórványosan esett, a talaj vízpárolgása viszont napi 7-8 mm. A meleg időben felgyorsult a növények fejlődése és néhány gyümölcsféle érése. A jelenlegi időjárás egyaránt kedvez a betegségek és a kártevők terjedésének.

Az elmúlt héten uralkodó nyárias időjárás hatására felgyorsult a növények növekedése és fejlődése. A napi maximumok általában 25-30 Celsius fok körül alakultak, és éjszaka sem hűlt le 10 fok alá a hőmérséklet. Csapadék csak elvétve, szórványosan hullott, minimális mennyiségben. A kedvező időben az őszi árpa érési folyamatai felgyorsultak, a termés elérte a viaszérés állapotát, a homoki területeken rövid időn belül megkezdődik az aratás.

Június első dekádjára megérkezett a nyáriasan meleg időjárás. A nappali maximumok rendszeresen 25-30 Celsius fok körül alakulnak, és éjszaka sem csökken a hőmérséklet 14-16 fok alá. A frontmentes időszak miatt csak helyenként alakulnak ki záporok-zivatarok. Reggelente igen erős a harmatképződés. A jelenlegi időjárás egyaránt kedvez a kártevőknek és a kórokozóknak. A májusi bőséges csapadék után intenzív a növények hajtásnövekedése, különösen ott, ahol a késői fagyok miatt gyenge lesz a termés.

Június első hetét a várva-várt kora nyári időjárás jellemezte. A nappali maximumok időnként megközelítették a 30 Celsius fokot, éjszakánként azonban csupán 10-12 fok volt, emiatt a harmatképződés igen erős volt. Kisebb szórványos csapadék csupán a hét végén hullott, helyenként zápor, zivatar formájában. A melegedő idő hatására a fejlődésben lemaradt növények, különösen a kukorica gyorsabban növekszik, bár országszerte még most is jellemző a növények lilulása.

Május utolsó dekádjában tovább folytatódott a sokévi átlagnál hűvösebb, változékony időjárás. A növények mintegy két hetes lemaradásban vannak fejlődésükben. A talajhőmérséklet nem emelkedik kellőképpen, ezért a melegigényes növények, főként a paprika, a paradicsom, a padlizsán a csapadékos napok, a talaj optimális vízháztartása ellenére, alig fejlődnek. Késésben van a szabadföldi szamóca érése is, a szedési forduló sokszor napokkal tolódik. Növényvédelmi feladatokat most elsősorban a hűvösebb klímát kedvelő kórokozók és kártevők adnak.

Az előző héten ismét folytatódott az évszakhoz képest hűvös, változékony időjárás. Mind az éjszakai, mind pedig a nappali hőmérsékleti átlagok elmaradtak a május végén megszokottól. Csapadék csak kis mennyiség hullott, az is szeszélyes eloszlásban, viszont a szél majd minden nap felerősödött, majd éjszakára elcsendesedett, így az aktuális növényvédelmi munkákat csak éjjel lehetett elvégezni. A kapás kultúrák fejlődése elmarad a kívánatostól, különösen a kukoricát kínozza az alacsony levegő- és talajhőmérséklet. A hideg talajban lilulnak a növények, a gyökérváltás késik, így relatív foszforhiány lépett fel, amennyiben melegebb napok jönnének, ez az antociános elszíneződés is megszűnne.

Az elmúlt hét időjárását országszerte a hűvös, változékony időjárás jellemezte. Szinte mindenhol esett kisebb-nagyobb mennyiségű eső, helyenként zivatar formájában. Közép Magyarországon és Kelet-Dunántúlon a heti mennyiség elérte a 80 millimétert.

A májusi eső aranyat ér. Ez a közmondás az idei tavaszon még határozottabban igaz. Május második dekádjában egymást váltogatták a hűvös, csapadékos és a meleg, napsütéses időszakok. Az aranyat érő esőből szinte minden tájegységbe jutott kisebb-nagyobb mennyiség. A bőségesebb csapadék elsősorban a Dunántúlt érintette. Az eső és a vele járó magasabb páratartalom kedvezett a nedvességigényes kórokozók terjedésének és a levéltetvek felszaporodásának kertészeti és szántóföldi növénykultúrákban egyaránt.