Címke: Növényvédelmi előrejelzés

Az elmúlt héten uralkodó nyárias időjárás hatására felgyorsult a növények növekedése és fejlődése. A napi maximumok általában 25-30 Celsius fok körül alakultak, és éjszaka sem hűlt le 10 fok alá a hőmérséklet. Csapadék csak elvétve, szórványosan hullott, minimális mennyiségben. A kedvező időben az őszi árpa érési folyamatai felgyorsultak, a termés elérte a viaszérés állapotát, a homoki területeken rövid időn belül megkezdődik az aratás.

Június első dekádjára megérkezett a nyáriasan meleg időjárás. A nappali maximumok rendszeresen 25-30 Celsius fok körül alakulnak, és éjszaka sem csökken a hőmérséklet 14-16 fok alá. A frontmentes időszak miatt csak helyenként alakulnak ki záporok-zivatarok. Reggelente igen erős a harmatképződés. A jelenlegi időjárás egyaránt kedvez a kártevőknek és a kórokozóknak. A májusi bőséges csapadék után intenzív a növények hajtásnövekedése, különösen ott, ahol a késői fagyok miatt gyenge lesz a termés.

Június első hetét a várva-várt kora nyári időjárás jellemezte. A nappali maximumok időnként megközelítették a 30 Celsius fokot, éjszakánként azonban csupán 10-12 fok volt, emiatt a harmatképződés igen erős volt. Kisebb szórványos csapadék csupán a hét végén hullott, helyenként zápor, zivatar formájában. A melegedő idő hatására a fejlődésben lemaradt növények, különösen a kukorica gyorsabban növekszik, bár országszerte még most is jellemző a növények lilulása.

Május utolsó dekádjában tovább folytatódott a sokévi átlagnál hűvösebb, változékony időjárás. A növények mintegy két hetes lemaradásban vannak fejlődésükben. A talajhőmérséklet nem emelkedik kellőképpen, ezért a melegigényes növények, főként a paprika, a paradicsom, a padlizsán a csapadékos napok, a talaj optimális vízháztartása ellenére, alig fejlődnek. Késésben van a szabadföldi szamóca érése is, a szedési forduló sokszor napokkal tolódik. Növényvédelmi feladatokat most elsősorban a hűvösebb klímát kedvelő kórokozók és kártevők adnak.

Az előző héten ismét folytatódott az évszakhoz képest hűvös, változékony időjárás. Mind az éjszakai, mind pedig a nappali hőmérsékleti átlagok elmaradtak a május végén megszokottól. Csapadék csak kis mennyiség hullott, az is szeszélyes eloszlásban, viszont a szél majd minden nap felerősödött, majd éjszakára elcsendesedett, így az aktuális növényvédelmi munkákat csak éjjel lehetett elvégezni. A kapás kultúrák fejlődése elmarad a kívánatostól, különösen a kukoricát kínozza az alacsony levegő- és talajhőmérséklet. A hideg talajban lilulnak a növények, a gyökérváltás késik, így relatív foszforhiány lépett fel, amennyiben melegebb napok jönnének, ez az antociános elszíneződés is megszűnne.

Az elmúlt hét időjárását országszerte a hűvös, változékony időjárás jellemezte. Szinte mindenhol esett kisebb-nagyobb mennyiségű eső, helyenként zivatar formájában. Közép Magyarországon és Kelet-Dunántúlon a heti mennyiség elérte a 80 millimétert.

A májusi eső aranyat ér. Ez a közmondás az idei tavaszon még határozottabban igaz. Május második dekádjában egymást váltogatták a hűvös, csapadékos és a meleg, napsütéses időszakok. Az aranyat érő esőből szinte minden tájegységbe jutott kisebb-nagyobb mennyiség. A bőségesebb csapadék elsősorban a Dunántúlt érintette. Az eső és a vele járó magasabb páratartalom kedvezett a nedvességigényes kórokozók terjedésének és a levéltetvek felszaporodásának kertészeti és szántóföldi növénykultúrákban egyaránt.

Május közepén változékonyan alakult az időjárás. Napsütéses és felhős, csapadékos időszakok váltogatták egymást, ennek következtében szinte minden tájegységben hullott több-kevesebb eső. Mennyiségtől függetlenül mindez kedvezően hatott a növények fejlődésére, de a mintegy 2 hetes lemaradást nem tudták pótolni a növények. A csapadékos napok hatására minden növénykultúrában felerősödött a kórokozók terjedése, a rovarkártevők támadása a repce kivételével eddig elmaradt a várakozásoktól.

Május első dekádját az időjárás erőteljes hőmérsékleti emelkedéssel zárta, előtte azonban változékonyan alakult az idő. Szinte minden nap szeles volt az időjárás, egy hidegfront szeszélyes eloszlásban csapadékot is szállított, de nagyobb mennyiségben csak a nyugati, déli és északkeleti tájegységekben hullott, az ország középső és keleti részében csupán néhány milliméter esett. A gyakori szél és a hőségnapok tovább szárítják a talaj nedvességkészletét. A talajhőmérséklet tartós emelkedése lehetővé teszi a melegigényesebb növények vetését is.