Címke: Szén-dioxid

Vannak élelmiszernövények, amelyek termelése szén-dioxid-megkötéssel jár. Egy részük valódi alternatíva, a többi még kísérleti fázisban jár.

Előrejelzések szerint a következő évtizedekben várhatóan a jelenleginél is több és intenzívebb aszályos időszakra számíthatunk majd számos mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú területen.

Évi 36 ezer tonna végleges kapacitású a már néhány hónapja működő, Mammuth nevű szén-dioxid-leválasztó létesítmény.

A bazalt a légkörből „szippantja el” a szén-dioxidot, és juttatja vissza a talajba, illetve a kőzetmállásnak nevezett folyamaton keresztül a növényi fejlődésre is jó hatással van.

A szenet, az oxigént elsősorban a levegőből veszik fel a növények, míg a hidrogént vízből hasznosítják, vagyis a szárazanyag-képzéshez szükséges elemek döntő többségét a levegő szolgáltatja.

Mennyire költség- és környezetkímélő, ha egy elszigetelt közösség élelmiszer-szükségletének jelentős részét maga állítja elő?

A termelőknek 2030-tól 120 dán korona (16 euró, vagyis 6000 forint) adót kell fizetniük minden egyes tonna kibocsátott szén-dioxidért.

A cím vicces, a hír igaz: Dániában a szarvasmarha- és sertéstartók az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt extra adót fognak fizetni.

A Másfélfok szerzője bemutatja, miért korlátozott a BECCS technológia (energiatermelés szén-dioxid-elnyeléssel) gyakorlati alkalmazása.