Címke: Táj

A Csobánc tetejéről talán a legszebb Balaton-felvidéki panoráma tárul elénk, látjuk innen az összes híres tanúhegyet, a kilátás a Tihanyi-félszigettől a Keszthelyi-öbölig terjed.

A következőkben egy rövid kitekintést kaphat az Olvasó a felvidéki tájról – tájépítész szemmel.

A térség bővelkedik kilátópontokban, melyekről lenyűgöző panoráma tárul fel nem csupán a természeti képződmények tekintetében, hanem a pilisi tájhoz kapcsolódó épített örökséget szemlélve is.

Az Európai Tájegyezmény kiemeli: „a táj egyformán fontos része az emberek életminőségének mindenhol: városon és falun, leromlott és kiváló állapotú területeken, a különlegesen szépnek tartott és ilyen adottság nélküli helyeken” egyaránt.

Több arborétumunk egyben történeti kert is, azaz olyan kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amely jelentős történeti vagy művészeti értékkel bír és önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként jelenik meg.

A legszembetűnőbb különbség a hazai közparkokhoz képest Kínában a parkok intenzív használata: idősek, családosok csoportokban használják a parkokat hétköznapi életük természetes részeként.

Nem ritka jelenség a házak tetejéből „kinövő fa”, az épületeket befutó, rajtuk eluralkodó növényzet. A természet mindenhol utat tör magának.

A park maga tájképi típusú kertként került kiépítésre, amely laza vonalvezetésben, természetes struktúrák idealizálásában nyilvánul meg. Szerves fejlődése szerkezetén egyértelműen megfigyelhető. A kastély környéki területek gondosan megtervezett térszerkezettel létesültek.

A nagyvárosok terjeszkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik az egész világon. Azonban a városi terjeszkedés az egyik legjelentősebb a természeti erőforrásokat, élőhelyeket veszélyeztető, felemésztő folyamat.