2023. október 16.
A mezőgazdasági termelés sikerességének alapja a termőföld, mégsem fordítunk rá kellő figyelmet.
2023. szeptember 11.
A Natur Agro Technológia szárbontásra, talajkezelésre és célzott állománykezelésre épül. Jön a tarlóbontás és a talajkezelések ideje!
2022. április 7.
A magyar és vietnámi mezőgazdaságban egyaránt komoly kockázat a súlyos talajszerkezet romlás, a talaj mikrobiológiai elszegényedése, termékenységének gyors és erőteljes csökkenése.
2021. október 18.
Az energiahordozók áremelkedése nehéz helyzetbe hozta a műtrágyagyártókat. A gyárak kapacitás-csökkenése, esetleges leállása pótolhatatlan űrt fog hagyni a gazdák többségének inputanyag beszerzésében. Úgy kell neki menni az őszi és tavaszi vetéseknek, hogy a műtrágya magas ára, illetve hiánya esetén nem csak a hozam és a gazdaságosság lesz kérdés, hanem már maga a termesztés technológiája is.
2020. március 16.
A kukorica termesztésében is a vegetáció első felében a csírázás, gyökeresedés, azaz a lendületes START a meghatározó a termés szempontjából.
2019. november 24.
A fenntartható mezőgazdasági termelést támogató biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és felhasználása. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nemcsak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is visszaszorítható.
Termőterülete ennek megfelelően világszinten évről évre növekszik, bár hazánkban idén csökkent: 2018-ban 76.700 ha, 2019-ben pedig 59.600 ha (1. ábra). 1. ábra A szója vetés- és betakarított területe Magyarországon Termesztése során az egyik legfontosabb technológiai elem a magok vagy a talaj Bradyrhizobium japonicum baktériummal történő oltása,…
Lapszám:
2019. október
Év:
2019
Hónap:
október
2019. március 24.
A növénytermesztésben az egyik leggyakoribb limitáló tényező a nitrogénellátottság. A pillangós virágú növények – így a szója is – fajspecifikus Rhizobium baktériumokkal szimbiózist alakítanak ki.
2019. február 12.
A szántóföldi növények közül a napraforgóról reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.