Először is felmerül a kérdés: miért szükséges úgynevezett hasznos mikrobákat oltani a termőtalajokba? Azért, mert számos stressz éri a talajéletet, ezért a jótékony mikroorganizmusok száma csökken és fajgazdagsága is elszegényedik.
A talajműveléssel, forgatással az aerob (levegős) és anaerob (levegőtől elzárt) környezeti körülmények megváltoztatása, a vegyszerek használata (például talajfertőtlenítők, gyomirtók), az okszerűtlen műtrágyázás hozzájárulnak a talajélet csökkenéséhez.
De nemcsak az intenzív művelés okozza a talajpusztulást, hanem a klímaváltozás káros hatásai is gyorsítják a degradációt. Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban tapasztaljuk meg a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, a hosszú ideig tartó csapadékhiányt, az aszályt, a magas hőmérsékletet.
Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.
A sérült talajélet már nem tudja ellátni jól a megfelelő tápanyagszolgáltatást, a talajszerkezetépítést, a növények védelmét a patogén gombák ellen. Nem működnek jól a lebontási folyamatok és tarlón maradnak a szármaradványok, amelyeken az egyik leghatékonyabb cellulózbontó patogén gomba, a fuzárium szaporodhat el.
A talajban lévő élet lassú elhalásával elindulhat egy degresszív, visszafordíthatatlan folyamat és elérkezik az a pont, amikor már a talajok romlása megállíthatatlan. Eltűnik a termőréteg, elsivatagosodhat és terméketlenné válik a terület.
A talajoltó baktériumkészítményekben olyan hasznos tulajdonsággal rendelkező törzsek vannak, amelyeket a talajokból izoláltak, szelektáltak. Hatásukra élénkül a talajélet és ennek eredményeként terméstöbbletet, jobb minőséget, talajszerkezet-javulást és egészséges növényállományt tapasztalhatunk meg.
Ha egyszer már kijuttattuk a baktériumkészítményeket, akkor miért kell minden évben, szezonban megismételni?
Az intenzív művelésű termőtalajok folyamatos stressz alatt vannak a vegyszerezés, a műtrágyahasználat és a klímaváltozás káros hatásai miatt. Így mindig gyérülnek a hasznos mikrobák is. Ezért javasolt újra és újra kezelni a talajokat mikrobiológiai készítményekkel.
Mi történik talajoltás után a különböző baktériumtörzsekkel?
A megfelelő dózisban és javasolt vízmennyiséggel elegyített baktériumkészítmény kipermetezésre kerül, majd rövid időn belül a talajba történő forgatásra. Erre azért van szükség, mert a talajbaktériumokat a talajból izoláltak, majd szelektálták, ezért ott érzik jól magukat.
Óvni kell őket a kiszáradástól és az UV sugárzástól. Ha kedvezőek a körülmények, elkezdenek szaporodni. Stresszhelyzet esetén egyes baktériumok spórát képeznek és így vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot.
Más baktériumok ún. poliszachariddal (nyálkaburokkal) veszik körbe magukat vagy az egyéb baktériumkolóniákat, védve a különböző stresszhelyzettől (pl. szárazság, kedvezőtlen pH vagy sótartalom stb.). Ezeket a baktériumokat helpereknek, segítőknek hívjuk.
Számos vizsgálat bizonyította, hogy a talajba került baktériumok a növények jelzései alapján szaporodnak fel a gyökérkörnyezetben, mégpedig akkor, amikor szükséges. Megfigyelték, hogy pl. a kukorica címerhányása előtt a foszforfeltáró baktériumok szaporodnak fel a rizoszférában. A foszforfeltáró baktériumok támogatják a növényt a tápanyagfelvételben és -ellátásban, ezért pl. cukrokat, vitaminokat szolgáltat a növény. Ez egyfajta szimbiózis.
Az is érdekes, hogy a védtelen csíranövény közvetlen környezetében a talajban jelentősen felszaporodnak a patogén gombák elterjedését gátló baktériumok (sziderofort termelnek), hogy megvédjék a betegségektől a még fiatal növényt.
A talajoltó baktériumtermékek alkalmazásáról és egyéb információkról érdeklődjön bizalommal a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének Tagjaitól. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények használata támogatott, 2 pontot ér.
A Szövetség tagjai
Szakmai együttműködő partnerek:
Magyar Mikrobiológiai
Társaság Alapítványa
