Címke: Talajszerkezet

A zöldségfélék általában a talaj szerkezetével szemben magasabb igényeket támasztanak, mint a szántóföldi növények. Ideálisnak tekinthetők a középkötött, mélyrétegű, jó szerkezetű és vízgazdálkodású, morzsalékos, humuszban és könnyen felvehető tápanyagokban gazdag talajok.

A gyökérzöldségek esetében felmerülő minőségi hibák okait vizsgálva, kétségtelenül első helyre kívánkoznak a rossz talajszerkezetből és a nem megfelelő talaj-előkészítésből adódó fejlődési zavarok, de a talaj kedvezőtlen tápanyagösszetétele is sok esetben közrejátszik.

A talajminőség kialakításában a talaj élőlényeinek jelenléte nélkülözhetetlen. Szerepük a talajban az elsődleges és a másodlagos szerves anyagok, így a humusz kialakítása is.

A kukorica betakarítása után még nagy érték marad a tarlón, hiszen a szár- és gyökérmaradványok legalább 100 kg nitrogént, 40 kg foszfort és 120 kg káliumot tartalmaznak hektáronként.

Első lépésként ismerjük meg kertünk talaját. Ássunk fel egy részt és vizsgáljuk meg milyen a szerkezete, morzsalékos laza, netán összetömörödött agyagos?

Alapvető fontosságú tavasszal is a talaj okszerű művelése, vagyis a műveletek számának a feltétlen szükségesre csökkentése.

A földigiliszták segítségével javítható a talaj vízelvezető képessége, illetve a levegőztetése, akár a mélyebb talajrétegekben is.

Rögtön az elején a feladatot tisztázzuk, az megadja a követelményeket.