Egy jó minőségű kerti föld lélegzik és tele van ásványi anyaggal, élőlénnyel. A sok műtrágyával és más vegyszerrel kezelt talajban ezek az élőlények elpusztulnak, elpusztulhatnak, így a körforgás megszűnik, a növények könnyedén megbetegednek, fogékonyak lesznek a kártevőkre és a betegségekre is. Egy összetapadt, agyagos, építkezés után visszamaradt sittes talaj nem alkalmas ültetésre. Ebben az esetben talajcserére van szükség.
Első lépésként ismerjük meg kertünk talaját. Ássunk fel egy részt és vizsgáljuk meg milyen a szerkezete, morzsalékos laza, netán összetömörödött agyagos? Ma már különböző mérőműszerekkel mérni tudjuk a talaj pH értékét, így megnézhetjük, hogy meszes, savanyú vagy semleges pH értékű földünk van.
A földigiliszta vagy egyéb rovarok jelenléte a legjobb. Ha ezek hiányoznak kertünkből érdemes akár betelepíteni is őket. Ezek a kis hasznos, ám nem túl kedvelt állatok, szó szerint felássák helyettünk a talajt tavasztól őszig.
Ha a talaj minősége nem megfelelő, tavasszal ássuk fel a kertet és válasszunk talajjavító anyagot. Ez lehet jó minőségű komposzt (sötét színű, morzsalékos anyag), amely nagy mértékben javítja a talaj minőségét. De adhatunk hozzá istállótrágyát (szerves trágyát) is, amelyet jó mélyen forgassunk be a földbe. Erre jöhet egy réteg komposzt vagy humusz kerti földdel keverve.
Ősszel és tavasszal is érdemes a talajt „szellőztetni”, vagyis jó alaposan felásni és elgereblyézni. Az ősszel lehullott faleveleket, és a nyáron levágott füvet soha ne égessük el, hanem komposztáljuk és forgassuk vissza a talajba. A komposzthoz egész évben gyűjthetjük akár a konyhai hulladékot, akár a kerti hulladékot is.
Ha megfelelően gondoskodunk minden évben kertünk talajáról, tavasztól őszig lombtenger és virágmező lesz kertünkben, a növények „meghálálják”.
Forrás:
