Érkezik a tavasz, a jó idő, melegebb időjárás, így a talaj is „felébred” téli álmából. Elkezdődnek a tavaszi előkészületek, amik hatására beindul majd a növények fejlődése is. Ébred a természet.
3 szempontra fontos felhívni a figyelmet:
1. A talajt a vetési mélységnek megfelelően kell lazítani, porhanyítani. A vetőágy mélysége egyenletes legyen, ellenkező esetben a szárazabb talajrétegbe vetett magvak csak a talajnedvesség kiegyenlítettsége után kelnek ki, és ezért a gabonatábla egyenlőtlenül fog fejlődni. Egy rossz minőségű magágyban még nagyobb vetőmagmennyiséggel sem biztosítható a szükséges növényállomány-sűrűség. A magágy készítésére általában a kombinátor a legmegfelelőbb talajművelő eszköz.
2. Alapvető fontosságú a talaj okszerű művelése, vagyis a műveletek számának a feltétlen szükségesre csökkentése. A túl sok talajmunka ugyanis a talaj felső rétegének kiszáradását, nagyobb rögökbe való összeállását eredményezi, és megnő az esélye a talajtömörödésnek is. Akár a talajszerkezet romlásához is vezethet, ha a szükségesnél többet forgatjuk a talajt. Különösen szárazságra hajló feltételek között okoz nagy károkat a túlművelés, márpedig az utóbbi években rendre száraz időjárással kellett számolni tavasszal. Az okszerű talaj-előkészítési mód nemcsak a talajok vízkészletének megőrzésében jelentős, hanem energiatakarékossága révén gazdaságosabb is, mint a szántásos talaj-előkészítés, ezért alkalmazása mindinkább előtérbe kerül a kalászosok talaj-előkészítésében. A több éven át rosszul művelt táblákon nehéz vagy egyenesen sikertelen azonos magágymélységet és -minőséget kialakítani.
3. Lényeges továbbá a magágykészítés időpontjának helyes megválasztása is. Amikor nemcsak a talaj legfelső rétegének nedvességi állapotára kell tekintettel lenni, hanem az alsó 10-15 cm-es talajréteg teherbíró képességére is.
Túlságosan nyirkos talaj esetében nem érvényesül eléggé a magágykészítő porhanyító hatása, továbbá a növényvédő szerek nem tudnak jól megtapadni a talajszemcséken. Nagy lesz a párolgási veszteség.
