Címke: Talajvíz

Pénteken az érkező hidegfront hozott magával csapadékot, és várható, hogy még érkezik, de ez mire lesz elegendő a szántóföldeken?

Az Alföld talajainak vízkészlete nagyban függ a Tiszától. A korábbi évek kevés csapadéka és az idei extrém aszály következtében a talajok vízkészletei kimerültek.

A Homokhátság napjainkra végveszélybe került, a félsivatagi viszonyok miatt lassan kietlen pusztasággá válik. De a helyzet még menthető, ahogy egy jó példa is mutatja.

A legújabb kutatások szerint a gazdaságok tavaly 27%-kal több vizet szivattyúztak ki a víztartó rétegekből, mint 2019-ben.

A belvíz olyan állóvíz, amely nagyobb esőzések, hirtelen hóolvadás vagy a talajvíz szintjének emelkedése miatt keletkezik.

A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

A drénrendszer típusa függ a drénezés céljától. Elsősorban a művelt talajrétegben megjelenő többletvíz elvezetése, vagy a magas talajvízszint szabályozása miatt alakítják ki.

A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük.

Korábbi cikkemben bemutatásra került a szikes talaj főtípus. Most az ebbe a kategóriába tartozó altípusokat ismertetem.