Az Alföld talajainak vízkészlete nagyban függ a Tiszától. A korábbi évek kevés csapadéka és az idei extrém aszály következtében a talajok vízkészletei kimerültek.
A tavalyi év időjárása is komoly következményekkel járt a mezőgazdasági termelők számára, de az idei aszály még a tavalyinál is extrémebb volt. Az Alföld talajainak vízkészlete gyakorlatilag kimerült.
Az Alföld talajainak állapota
A helyzetet fokozta, hogy csapadék gyakorlatilag nem volt a nyáron ezeken a területeken, de valójában a tiszai Alföld élete a Tiszától függ. Az ártér a folyó nagyvizei által potenciálisan elérhető terület, aminek a nagy részét elődeink víztelenítették, a folyót szeparálták a tájtól. Az árterek 95%-a a töltéseken kívülre került, és 5% maradt aktív ártérként, ez a hullámtér.
A télvégi, relatív víztöbblet hatására kiáradó vizek hozták annak idején a vizet a tájba, és nem elsősorban a nyári csapadék biztosította a talajok víztartalmát. A korábbi tapasztalat is az volt, hogy nem lehet, ill. korábban sem lehetett a nyári vízhozamból, vagy a nyári csapadékból gazdálkodni. A hiányzó vízmennyiség nem pótolható öntözéssel.
A hullámtereknek hatalmas a potenciálja a mentett oldalhoz képest, ahová már nem ér el az árhullám, ami természetes víz- és tápanyagforgalmat biztosít. Pedig ezt a potenciált megfelelő szabályozással ki lehetne terjeszteni a mentett oldalra is, táji, infrastruktúrális berendezés, illetve jogi szabályozás segítségével.
Alábbi videónkban beszélgettünk az ártéri gazdálkodásról és a vízgazdálkodás jelenlegi állapotáról.
Videós tartalmakért iratkozzon fel az Agrofórum YouTube csatornájára, és kövessen minket Facebook, Instagram és a TikTok csatornánkon is!
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
Képek forrása: pixabay.com
