Címke: Tápoldat

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Miután beérkeznek az üzletbe a palánták, cserepes növények vagy vágott virágok, első fontos feladat a számukra megfelelő környezet kialakítása.

Szakcikkünk a trágyázás időzítésének és a tápanyagok megosztásának fontosságát ismerteti a szabadföldi zöldségtermesztésben.

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba).

A tápoldatra alapozott termesztés Magyarországon a ’90-es évektől jelent áttörést a kertészeti ágazatban, elsőként a hajtatásban. Azóta a technikai fejlődés megnyitotta az utat a profi kertészetek mellett a kiskerti és a szabadföldi termesztés irányába is.

Az átültetés időpontjára univerzális szabály nincs. Nagy általánosságban véve tél végén-tavasz elején ültetünk át, de a legtöbb szobanövény esetében tavasztól őszig el lehet végezni a munkát.

A tápoldatos termesztés nem csupán a szilárd műtrágyák feloldása, és folyékony formában történő kijuttatása.

Orchideákhoz és áfonyákhoz ajánlott tápoldatokat vontak ki a forgalomból, mert azok magnézium tartalma 2 százalék helyett csupán 0,5 százalék.