Címke: Tarló

A miérthez induljunk kicsit messzebbről. A kukorica molykártevőinek mindkét faja komoly veszélyt jelent az állományra, mind a gyapottok-bagolylepke, mind a kukoricamoly. Volt idő, amikor úgy tekintettünk ezekre a kártevőkre, mint amelyek közül valamelyik biztosan károsítani fog.

Rögtön az elején a feladatot tisztázzuk, az megadja a követelményeket.

Manapság azok a termelők, akik nemcsak növény-, hanem talajszemléletű gazdálkodást is folytatnak, nem kerülhetik meg a mikrobiológiai inputanyagok alkalmazását a technológiájukban.

A növénytermesztés régebben egy biológiai körforgás volt. A terményt betakarították, a szármaradványok a területen maradtak és az istállótrágyát a területekre kihordták és bedolgozták. A szerves trágya rendszeres használatával és a tarlómaradványok elbontásával biztosították a talaj biológiai életképességét, a talaj szerves anyagának, humusztartalmának szintentartását.

A kukorica állományokban jelentős mértékű a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke fertőzés. Országrészenként nagyok ugyan az eltérések, de a jelentősebb termőterülettel rendelkező tájegységekben a legerősebb a kártétel.

A szántóföldeken az idén is betakarításra kerülő pld. 5 tonna búza szemtermés mellett kb. 6-9 tonna tömegű szalma-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen, aminek be kell kerülnie a talajba.

Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség.

Az aratási munkálatokat jó ütemben lehet végezni, kivéve az olyan területeket, ahol nyári záporok, zivatarok, helyenként pedig felhőszakadás szakította félbe a betakarítást.

A tarlókezelés kihagyhatatlan művelési elem. Ezzel az egyszerű, jól tervezhető gyomirtási beavatkozással tudunk a legtöbbet tenni azért, hogy a területeinken ne szaporodjon a gyommagkészlet, visszaszorítsuk az állományból nehezen irtható, gyakran már rezisztenciát mutató évelőket. Utána szebb, könnyebb és olcsóbb a következő évi gyomirtás.