Címke: Termesztéstechnológia

Míg korábban a szemes kukoricát bő 1 millió hektáron termesztették, addig a vetésterülete az elmúlt 23 évben 800 ezer ha-ra csökkent.

Az utóbbi évtizedekben az élelmiszeripar ismét felfedezte a bodza gyümölcsének nagy mértékű antocianin-tartalmát.

Vizsgáltuk a két legnagyobb őszi betakarítású, kapás növényünk ökostabilitását az országos termésátlagok felhasználásával a 2000–2022. évek között.

A Magyar Talajtani Társaság idén először szervezte meg figyelemfelkeltő kampányát, melynek keretein belül országszerte közel 40 helyszínen tártak fel és jellemeztek talajszelvényeket az ország neves talajtani szakemberei.

A szántóföldi növénytermesztésre a folyton változó és egyre változatosabb termelési körülmények, továbbá a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá kalászostermesztésünket, hiszen a hibrideket a fajtáknál lényegesen nagyobb termésbiztonság jellemzi.

A kukorica termésátlaga erősen évjáratfüggő. Hazánkban csapadékmennyiségtől, a légköri aszállyal sújtott időszak hosszától függően 4,0 és 8,1 tonna/hektár átlageredmények váltakoztak az elmúlt években. Az idei tavasz a szárazsággal, fagyokkal szintén kedvezőtlenül indult. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de két kritikus ponton megadhatjuk növényeinknek a kellő lendületet a kimagasló terméshozam megőrzéséhez.

Mivel a mángold üzemi termesztése nem jellemző sem hazánkban, sem Európában, így kevés irodalmi adat található meg arra vonatkozóan, hogy milyen technológiával célszerű dolgozni a növény esetében.

Széles hatásspektrumú csávázószer lévén, a Lamardor® igen magas aktivitást mutat az összes fő betegség ellen.

A mezőgazdaságban dolgozók hozzászoktak és kénytelenek elfogadni a tevékenységüket rendszeresen és igen változatosan befolyásoló időjárás okozta problémákat. A termesztési – agroökológiai – környezet dinamikus változásai ennek megfelelően évről évre sok feladatot adnak a gazdálkodóknak.