Címke: Yara Hungária Kft.

Most már nem lehet tovább halogatni az előkészületeket a kora tavaszi szántóföldi munkákra. Ezek közül két dolgot emelnék ki: az őszi vetésűek első lombtrágyázását, valamint a tavaszi vetésűek alap-, vagy starter trágyázását.

Az őszre kirobbant műtrágya-helyzet miatt gyorsan kellett dönteni a vetésforgó összeállításában és az inputanyag-vásárlásban, vagy éppen nem vásárlásban. Minden lehetőséget mérlegelve sok gazdálkodó úgy döntött, hogy megnöveli a vetésszerkezetében azon növények arányát, melyek kevesebb nitrogénnel is beérik, így több helyen nőni fog a napraforgó és szója vetésterülete. Ami még erősítheti a döntésüket, hogy a hazai és a világpiacon továbbra is nagy a kereslet mindkét növény iránt, stabilan, magas áron értékesíthetőek.

A jókívánságok mellett mindannyian érezzük, hogy egy újabb nehéz, kiszámíthatatlan év vár ránk. Ezen belül a tápanyag-utánpótlás kérdése sem lesz egyszerű. Nézzük, mi az, ami biztos, és mi az, ami bizonytalan. A szokásos technológia javaslatok mellett a termékek beszerezhetősége, elérhetősége is fontos szempont lett, ezért azokról is próbálunk információt adni.

A magyarországi vetésszerkezet kihagyhatatlan része a búza. Lehet csökkenteni, más kalászosra cserélni, de azért a búza mindig ott lesz a vetésszerkezet legfontosabb tagjai között. Ha nem lehet kihagyni, akkor az a cél, hogy minél gazdaságosabban, eredményesebben termesszük. Egy pár gondolat a sikeres technológiához tápanyagellátási oldalról közelítve.

A szójatermesztés költségszerkezetében 40%-ot tesz ki az inputanyagoké (kb. 15%-kal alacsonyabb, mint a kukorica esetében), és ebből 15-20%-ot a műtrágyára fordított összeg.

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

Ismét elérkezett a repcevetés szezonja, amely természetesen újra rengeteg döntést igényel – fajta, hibrid, agrotechnikai megoldások, tápanyagellátás. A döntéseket pedig még több kérdés előzi meg, melyek megválaszolásához sok szempontot figyelembe kell vennünk.

Magyarországon hivatalosan 2008. márciusában kezdett a Yara, ami nemcsak a magyarországi piacot, de Romániát és a balkán országokat is érintette.