Címke: Zöldségfélék

Folytatva a hajtatott zöldségfélék páratartalom-igényéről megkezdett írást, az egyes fajok igényéről és a légnedvesség szabályozásának lehetőségéről szándékozunk információt adni.

A páratartalom alapvetően befolyásolja a transzspirációt, a növények párologtatását. Magas páratartalom esetén nem tudnák párologtatással hűteni magukat.

Az egyes kémiai elemek (növényi tápelemek) hatása nagyon eltérő, tekintettel arra, hogy különféle élettani folyamatokban vesznek részt, ennek megfelelően hiányuk és túladagolásuk is a legkülönfélébb módon jelentkezik, a termésminőséget számos vonatkozásban befolyásolják.

Németországban egy 8000 m²-es F-Clean borítású fedett fóliás üvegházat építettek biozöldségek számára.

Ha szellőztetéssel tartani tudjuk a külső légtér szén-dioxid-szintjét, már csupán azzal 5-15%-os termésnövekedést érhetünk el.

A szerves anyag felhalmozásának folyamata a fotoszintézis, amely során a fény energiáját felhasználva, a növények a légköri szén-dioxidot megkötik, fotoszintézissel cukorrá, illetve keményítővé alakítják át.

A zöldségfélék szaporítási ideje (vetés, ültetés, dugványozás) néhány kivételtől eltekintve tavasszal van, eltér több fontos és jelentős szántóföldi növényétől, ebből adódóan a trágyák elosztása, a tápanyag-kijuttatás időzítése is más.

Az úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, kén, magnézium, szilícium stb.), 1-0,01%-ban alkotják a szárazanyagot, míg a mikroelemek csak nyomokban fordulnak elő, innen az egyik elnevezésük is: nyomelemek.

Október első hetében véglegesen búcsút vehettünk az idei nyártól. A nyugati, dél-nyugati irányból érkező nedves és hűvös csapadékfrontok kisöpörték a melegebb levegőt a Kárpát-medencéből. A nappali maximum hőmérséklet csak a napos órákban haladta meg a 20 Celsius fokot, éjszakánként, derült időben csupán 2-10 fok volt a minimum hőmérséklet. Erős volt a páraképződés, ami elősegíti a gyümölcsök színeződését.