A BÚZATERMESZTÉS PROBLÉMÁI

Ismét az őszi búza levélszáradásáról.
(Rátainé Vida Rozália)
Az utóbbi évtizedben fokozatosan megnőtt a jelentősége az őszi búza helmintospóriumos levélszáradásának (Helminthosporium tritici-repentis). A cikk ismerteti e nehezen felismerhető betegség tüneteit, a járvány kialakulásának időjárási feltételeit és a betegség terjedését elősegítő agrotechnikai tényezőket. Kilenc fungicid ill. fungicid kombináció védő hatását vizsgálták üzemi körülmények között folytatott kísérletekben. Ezek eredményeit táblázatosan, ill. grafikusan ismerteti.

Búza fajták herbicid érzékenységének vizsgálata (I.).
(Szabó László)
A közlemény 42 búzafajtával 1996-, 1997-, és 1998-ban üzemi körülmények között végzett gyomirtószer érzékenységi vizsgálatok eredményeit ismerteti. 9 fajta mindhárom évben szerepelt a kísérletben. Ezek 2,4-D, MCPA, dikamba és tribenuron-metil herbicidekkel szembeni reakcióit táblázatokban közli. A búza beltartalmi érték mérőinek alakulását a cikk folytatása fogja tartalmazni.

Új lehetőség az egyszikű gyomok irtására búzában.
(Czepó Mihály)
A közlemény a közelmúltban engedélyezett és a búzában egyszikűek ellen használható Athos (szulfuszulfuron) herbicid gyomirtási spektrumát, hatékonyságát növelő kombinációs lehetőségeket, hatását befolyásoló tényezőket és a felhasználásánál figyelembe veendő egyéb szempontokat ismerteti.

AGRO+MASHEXPO 99 (Tudósítás)
(Dr. Demes György)

DOHÁNYTERMESZTŐKNEK

A dohány palántanevelése.
A átlagosnál nagyobb szakismeretet és technológiai fegyelmet kívánó dohánytermesztés alapja a palántanevelés. Ismerteti a hagyományos palántanevelés főbb agrotechnikai mozzanatait a palántanevelő telep helyének megválasztásától a kész palánták felszedéséig. A cikk második része a ma legkorszerűbb és nálunk is terjedő úsztatott palántanevelés (float bed system) technológiáját közli részletes, recept szerű adatokkal. A közleményt 6 db színes fotó egészíti ki.

A KUKORICA VETÉSE ELŐTT

Gondolatok a kukoricatermesztés agrotechnikai kérdéseiről.
(Dr. Széll Endre)
“… a kukoricatermesztés a szaktudás és a közgazdasági viszonyok kompromisszuma.”
“A jelenleginél erőteljesebb költségcsökkentés több termesztési műveletnél már a szakszerűtlen kényszertakarékosságot jelentené, mert …”
E kiragadott idézetek utalnak a cikk témájára: a szerző termesztési műveletenként gondolja végig a költségcsökkentés esetleges lehetőségeit s megállapítja, hogy napjaink tartaléka e téren nagyon kevés. Szakmai értékeléseit – táblázatokba szedve – a szegedi hibridek példáin keresztül mutatja be.

KEMIRA komplex szántóföldi mútrágyák
(Zajácz István)

Egy menetben: több művelet – kevesebb költséggel. Körkérdés a műveletkapcsolásos technológiai megoldásokról.
(Dr. Csíbor István, Dr. Demes György)
A jelenlegi gazdasági helyzet , a takarékosságra való törekvés ismét felveti a 70-es és 80-as években már itthon is terjedő művelet–kapcsolásos technológiák újbóli alkalmazását. A szerkesztők ismert elméleti és gyakorlati szakembereket kérdeztek meg az ún. egymenetes technológiák mai létjogosultságáról, agronómiai előnyeiről, kivitelezésük technikai és egyéb feltételeiről. Az összeállítás az alábbi kérdések és az azokra adott válaszok alapján készült:
1. Van-e létjogosultsága a hazai gyakorlatban a művelet-összekapcsolásos megoldásoknak?
2. Mi a véleménye az egy munkamenetben végzett oldat műtrágyázásról és gyomirtásról?
3. Mely kultúráknal lehet jelentősége a starter-műtrágyázásnak és mit, milyen mennyiségben lehetne erre a célra ajánlani?
4. Lehet-e létjogosultsága a kukorica tápkultivátorozásának és ha igen, akkor főleg hol, milyen körülmények között és hogyan?
5. Milyen technikai megoldások ajánlhatok a fenti műveletek bármelyikéhez?

AGRO+MASHEXPO 99 (Tudósítás)
(Dr. Demes György)

A starter trágyázás újraértelmezése.
(Dr. Menyhért Zoltán)
A 70-es, 80-as években alkalmazott technológiai eljárás szükségességét, előnyeit, hatásait taglalja, amely napjainkban – elsősorban pénzügyi, takarékossági okokból – ismét időszerűvé válhat.

A CSEMEGEKUKORICA TERMESZTÉSE

Néhány szó a csemegekukoricáról.
(Dr. Hadi Géza, Dr. Szundy Tamás, Dr. Marton L. Csaba, Dr. Pintér János)
A cikk vázlatos ismertetést ad a csemegekukorica-termesztés jelentőségéről, a feldolgozóipar szerződéses termeltetési rendszeréről, a minőségi követelményekről. Röviden érinti a csemegekukorica termesztésének főbb agronómiai szempontjait, mint pl. talajigény, öntözés, tőszám, vetésidő, betakarítás, növényvédelem.

Védekezés a csemegekukorica kártevői ellen.
(Dr. Szeőke Kálmán)
A csemegekukorica tenyészidején végighaladva ismerteti az előforduló rovarkártevőket és a védekezés lehetőségeit:
1. Vetés előtt – talajlakó kártevők
2. Fiatalkori kártevők
3. Címerhányásig jelentkező kártevők
4. Címerhányástól betakarításig előforduló kártevők.
Összefoglaló táblázatban sorolja fel az ellenük használható engedélyezett és a felhasználásra javasolt (de nem engedélyezett) rovarölő szereket. A főbb kártevőket színes képeken is bemutatja.

Új lehetőség a csemegekukorica védelmében.
(Vasas László)
A Marshal 25 EC rovarölő szer vetéssel egymenetben, sorkezeléssel történő felhasználását ismerteti a csemegekukorica kártevői ellen, Békés megyei tapasztalatok alapján.

Csemegekukorica termesztési tapasztalatok...

... a Fábiánsebestyéni Kinizsi Mg. Szövetkezetben.
(Szőke József, Gajda Lajosné)
A szerzők részletes írásukban valós képet adnak az 1994 óta folytatott termesztői gyakorlatukról, a sikereket és bukásokat egyaránt bemutatva. Figyelemre méltó a tapasztalataikat összegző utolsó fejezet, amely a csemegekukorica termesztés sarokpontjait foglalja össze tömören.

... a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-ben.
(Dr. Szabó Zoltán, Szűcs Sándor)
A csemegekukorica termesztés piaci helyzetének rövid áttekintése után ismertetik a termesztés helyben követett technológiájának fontosabb elemeit. Részletes leírást adnak a vegyszeres gyomirtásra használható herbicidekről, a velük szerzett tapasztalatokról.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÓSZEREK

FOE – flufenacet, a Bayer fejlesztés újabb eredménye.
(Kamp János)
Az oxiacetamidok csoportjába tartozó flufenacet hatóanyagot tartalmazó új herbicideket: az Axion WG–t és a Plateen WG–t, ill. hazai felhasználási lehetőségeiket ismerteti.

Veszélyes tizenkettő (III./8.) Az ugari szulákpohánka (Polygonum convolvulus).
(Dr. Tarjányi József, Pálfay Gábor)
A sorozat újabb tagja Európa egyik leggyakoribb gyomnövénye, amely a hazai fontossági listán is előkelő helyen szerepel. A morfológiai és a biológiai jellemzés után ismertetik a védekezés lehetséges módjait. A szerzők rávilágítanak, hogy az ugari szulákpohánka elleni vegyszeres védekezés elvileg megoldott, de a növény biológiáját nem lehet figyelmen kívül hagyni a védekezés technológia meghatározásakor.

MERLIN – Fejlesztési vizsgálatok a kukorica gyomirtásában.
(Nagy Lajos)
Az izoxaflutol hatóanyagú Merlin gyomirtószerrel 1998–ban három megyei növényvédő állomáson végzett vetés előtti, premergens és korai posztemergens kísérleteket ismerteti.

Új gyomirtószer hatóanyag: az S–metolaklór.
(Szentey László)
A klóracetanilid szercsalád metolaklór hatóanyagának továbbfejlesztett változata az S–metolaklór, erősebb gyomirtó hatású, ugyanakkor kiváló szelektivitással rendelkezik. Ismerteti az S–metolaklór tartalmú herbicidek (Dual Gold, Primextra Gold) kukoricában, napraforgóban, cukorrépában való felhasználási lehetőségeit

Napraforgó gyomírtása
(Dr. Lánszki Imre)

STÚDIUM

Miért kell ismét beszélni a napraforgó-peronoszpóráról?
(Dr. Virányi Ferenc)
A napraforgó egyik legsúlyosabb betegségeként számontartott peronoszpóra (Plasmopara halstedii) – a kórokozó biológiájának sajátosságai és a védekezés problémái miatt – az utóbbi években ismét előtérbe került. Ebből a cikkből teljeskörű áttekintést kaphatunk a kórokozó biológiájáról, a patotípusok európai és hazai előfordulásáról, a vetőmagcsávázásra széleskörűen használt metalaxil hatóanyaggal szembeni érzékenység-csökkenésről, a mással nem helyettesíthető preventív védekezés elveiről. Az írást 3 táblázat és a kapcsolódó forrásmunkák jegyzéke teszi teljessé.

KRÓNIKA

AGRO+MASHEXPO 99 (Tudósítás)
(Dr. Demes György)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter

Könyvismertetés
(Dr. Széll Endre)