HELYZETELEMZÉS

Szőlő- és borgazdaságunk helyzete. Kór-kör-kép.
(Horváth Csaba)
Az áttekintő közlemény tartalmas, tömör keresztmetszetét adja a mai magyar szőlőtermesztésnek és borgazdaságnak. Nemcsak a tradíciók és az ökológiai feltételek adta körülmények, hanem a szőlő- és bortemelés nemzetgazdasági jelentősége miatt is fontos az ágazat. A mintegy 100 ezer hektár termő szőlő terület jelentős nemzeti értéket képvisel. A jelenlegi helyzetkép részletes bemutatása után a dolgozat második részében a hegyközségek szerepével, azok felépítésével és velük kapcsolatos jogi szabályozásról szól. Külön fejezetben tárgyalja az ágazati szabályozás várható és szükséges átalakítását. Összegzésként megállapítja, hogy a magyar szőlő- és borágazat működtetéséről nem lehet lemondani, nincs olyan termék vagy tevékenység, amely a borgazdaság esetleges leépülése után annak helyébe léphetne.

AZ IDEI ÉVJÁRATRÓL

Körkérdés növényvédősökhöz. Kilátások a szüret előtt…
A sok tekintetben szokatlan, esetenként rendkívüli időjárás miatt körkérdéssel fordultunk több növényvédős szakemberhez, adjanak előzetes értékelést borvidékük ez évi növényvédelmi helyzetéről. Az alábbi kérdésekre vártuk válaszukat:

• Hogyan indult a szőlő vegetációja 1999 tavaszán?
• Milyen volt a károsítóhelyzet a virágzásig, majd a virágzástól augusztus első napjaiig ?
• Működött-e a térségben szervezett növényvédelmi előrejelzés, ha igen, milyen eredménnyel?
• A növényvédő szer választás elvei és gyakorlata.
• Mindezek alapján mire számíthatunk szüretkor?

Válaszaikkal
Tokaj-Hegyalján
(Leskó István)
Mátraalján és Egerben
(Dr. Dula Bencéné)
Kiskunságban
(Gáspár Istvánné és Mező Gábor)
Szekszárdon
(Füzi István)
Villányban
(Jekl Béla)
Balaton déli oldalán
(Makó Szabolcs)
Sopronban
(Dr. Varga Mária)

tisztelte meg lapunkat és Olvasóinkat.

TERMESZTÉSI KÉRDÉSEK

STÚDIUM. A szőlő talajuntság kimutatása biológiai talajteszteléssel
(Dr. Véghelyi Klára, Dr. Balogh István, Dr. Tompos Lajos)
A szőlő talajuntságot okozó károsítók kimutatására az alany fajta egyrügyes, vízben előhajtatott gyökeres dugványa alkalmasnak bizonyult. A vizsgálandó szőlőtalajt és ugyanarról a helyről származó szűz talajt üvegfalú tenyészedénybe (Ve-Ma-Je pot) ültetve a vegetációs idő végére meggyőző adatokat nyertek a talaj untságára és az ujratelepítési problémát okozó károsítók meghatározására. A talajuntság mértékét a dugványok növekedéskülönbsége jelzi. Az újratelepítési betegség okozójaként a Rosellinia necatrix és a Roesleria pallida gyökérgombát, valamint az Agrobacterium radiobacter pv. tumefaciens baktériumot mutatták ki.

Mitől sárgul a szőlő? A klorózis megelőzése és gyógyítása
(Mészáros Pál, Gelencsérné Szabó Ibolya)
A cikk napjaink egyik fontos gyakorlati kérdésével, a klorózissal, levélsárgulással foglalkozik. Közvetlen oka a tápelemek (főként a vas, magnézium, mangán, cink, nitrogén és/vagy kálium) hiánya lehet. Közvetett módon a tápanyag-aránytalanságok, továbbá talajtani, éghajlati, agrotechnikai, fitotechnikai és növényvédelmi okok is kiválthatják a sárgulást. Rámutat a megelőzés fontosságára és lehetőségeire. A gyógyítására felhasználható készítmények közül a Zöldítő komplex levéltrágyát, a vaskelát tartalmú Sequestrent, valamint a Vasgálicot említi.

A szőlő szaporítóanyag-termesztés problémáiról. Látogatás Aldebrőn Tóth József oltványtermesztőnél
(Dr. Princzinger Gábor riportja)
Az interjúalany három évtizede dolgozik a szőlőoltvány termesztésben. A rendszerváltás után családi vállalkozásba kezdett, amellyel maga és két gyermeke családja számára biztosítja a megélhetést. A beszélgetésből képet kaphatunk arról, hogy miért csökkent le ilyen nagyon a telepítési kedv, milyen buktatói vannak a sikeres oltványtermesztésnek, s miért kockázatos ma a mezőgazdságban vállalkozásba kezdeni.

A SZŐLŐ VÉDELMÉRŐL

A bordóilétől a strobilurinokig. Gombaölő szerek a szőlőperonoszpóra ellen.
(Dr. Kaptás Tibor)
A dolgozat rövid, tömör történeti áttekintést ad a szőlőperonoszpóra ellen használt fungicidekről: a réz tartalmú szerekről, a kontakt hatású szerves fungicidekről (ditiokarbamátok, ftálimidek stb.), a szisztemikus szerek csoportjáról s végül a strobilurinokról. Lényegre törően ismerteti hatásuk kémiai alapjait, használatuk előnyeit és hátrányait, veszélyeit, a szermegválasztás ma helyesnek tekintett szempontjait.

Veszélyes és érdekes gyomnövények a szőlőben
(Dr. Németh Imre, Mihály Botond)
Felsorolásszerűen taglalja a szőlőben ma jelentős gyomnövényeket, megadva a legfontosabb tudnivalókat életmódjukról, kártételi veszélyességükről.

Volt egyszer egy lisztharmat, … egy peronoszpóra, … egy botritisz.... A Quadrisról.
(Dr. Lánszki Imre)

Gombás évünk volt, van, lesz (?) …
(Nagy Lajos)

Egy nemzetközi siker szakmai háttere. Szekszárdi beszélgetés a Vesztergombi testvérekkel
(AF)
A riport a Szekszárdon gazdálkodó s boraikkal jelentős nemzetközi sikereket elért Vesztergombi testvéreket és az általuk követett növényvédelmi technológia alapelveit mutatja be.

SZŐLŐ ÉS BOR A FALURÁDIÓBAN

Pincék, présházak mélyén tapasztaltuk. Megújuló szőlőhegyek, rangot adó borok
(Zala Simon Tibor)

Új kihívás Tokajtól Sopronig
(Juhász Zsolt)
Ez a két írás a Falurádió munkatársainak a bor és gasztronómia éve kapcsán, a rádióban elhangzott műsoraiból készült összeállítás, amely a megújuló magyar szőlő- és bortermelés követendő példáit, ill. lehetséges gazdálkodási megoldásait tárja elénk.

BORÁSZAT

Mit mond a bor...?
Rövid eszmefuttatás arról, mit árul el a bor érzékszerveink számára, hogyan tudjuk érzékszerveinkkel teljesebbé tenni a bor élvezetét.

A fehér borszőlő feldolgozás és mustkészítés technológiai alapelvei.
(Dr. Janky Ferenc)
A jóminőségű bor készítéséhez nemcsak kifogástalan minőségű szőlőre, mint alapanyagra van szükség, hanem szigorúan be kell tartani a feldolgozási technológia szakmai előírásait is. Ezek alapelveit foglalja össze a közlemény a szüret és szőlőszállítás, a szőlőfeltárás és cefrekezelés, a mustkinyerés és mustkezelés valamint az irányított erjesztés témakörök tárgyalásával.

A borkóstolás kompendiuma
A szakszerű borkóstolás körülményeit, kívánalmait ismerteti.

Hasznos tanácsok laboratóriumi borvizsgálatok alapján
(Mosonyi Pál)
Egyre több bortermelő szeretné megismerni borának analitikai jellemzőit, paramétereit. Az általános vizsgálat az alkohol, titrálható sav, szabad kénessav és extrakt tartalom meghatározására terjed ki. Ezeken túl fontos lehet vörösboroknál az illósav meghatározás, a színintenzitás mérése, az almasav meghatározása. Palackozás előtt laborban végzett próbaderítéssel lehet meghatározni a derítőanyag szükségletet, vagy a bor állóképességét javító egyéb technológiai műveletek szükségességét.

Igy ápolom boraimat...
A rövid írás ajánlásokat sorol fel a kész borok pincében való tárolására.

Hogyan segíti a termelőket a Szekszárdi Szőlősgazdák Szövetkezete?
(Mauthner Vince)
Tíz helybeli szőlőtermelő közreműködésével 1996 tavaszán alakult meg a Szekszárdi Szőlősgazdák Szövetkezete. A szövetkezet elsődleges célja a tagok szőlészeti-borászati vállalkozásainak támogatása, beszerzési, működési, értékesítési tevékenységének elősegítése. Ennek szellemében nyílt meg 1998-ban a szövetkezet által működtetett borszaküzlet, amely kizárólag szekszárdi borokat értékesít. Az üzletben jelenleg három nagy pincészet és 15 ún. kistermelő palackozott borait kínálják eladásra.

SZŐLÉSZET-BORÁSZAT - KICSIBEN ÉS NAGYBAN

Borkészítés felsőfokon. Beszélgetés egy mellékfoglalkozású szőlésszel és borásszal
(Dr. Demes György riportja)
Sebestyén Zoltán a Bólyi Mezőgazdasági Rt. műszaki igazgatója 1987 óta megszállotja a szőlőnek és a bornak. Műszaki végzettsége ellenére elsajátította a borkészítés fortélyait, és Pinot noir boraival 1993 óta rendre nyeri az országos és területi borversenyeket. Hogyan kezdődött, mi volt az indíttatás, ami e nem könnyű szakma kitanulására és felsőfokú művelésére késztette? Erről szól ez az érdekes, sok-sok apró szakmai részletet bemutató riport.

Egy sikeres vállalkozás története. Látogatás a Thummerer-pincészetben
(Dr. Princzinger Gábor és Molnár Zoltán riportja)
Az Egri borvidéken, Noszvaj községben működő Thummerer-pincészet az ország egyik leghíresebb borpincéje. A beszélgetésből megtudhatjuk, hogy tulajdonosa, Thummerer Vilmos hogyan jutott el a kezdeti lépésektől 1996-ig, amikor elnyerte az év bortermelője címet.
Igy működik egy pinceszövetkezet. Interjú Csorba Lászlóval az Egerszalók-Demjén Pinceszövetkezet elnökével (Molnár Zoltán)
A kb. 250 hektár szőlő területet integráló szövetkezet működésének lényege, hogy a terület a tagok tulajdonában van, de a szőlőfeldolgozó és a bortároló a szövetkezeté. A termést a szövetkezet megvásárolja a tagoktól és kétszerfejtett bor formájában értékesíti. E gazdálkodási forma előnye abban rejlik, hogy hosszú távú termelési és értékesítési biztonságot nyújt a tagoknak.

Így működik egy pinceszövetkezet
(Molnár Zoltán)

KRÓNIKA

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)