AZ ÖNTÖZÉS KÉRDÉSEI

Vízgazdálkodási helyzetkép Békés megyéből.
(Dr. Hanyecz Vince)
Békés megye természeti adottságai és termesztési hagyományai kedveznek a mezőgazdasági termelés számára. Kivételt jelentenek ez alól a csapadék viszonyok: a megye csapadék ellátottsága szélsőséges és szeszélyes, ami káros vízbőségben és krónikus vízhiányban egyaránt megnyilvánulhat. A megye mezőgazdasági vízgazdálkodásában azonos súllyal kell kezelni a víztöbblet és a vízhiány által okozott problémákat. Az írás ezeket taglalja. Megállapítja, hogy az öntözés fejlesztésének kiinduló pontját a korábban megépített létesítmények, ill. beruházások képezhetik, mert ezeknek az ún.  műszakilag berendezett területeknek több mint 90 %-a még ma is alkalmas öntözésre.

Szimulációs modell az öntözésirányításban.
(Dr. Szalóki Sándor)
Az öntözés irányításához és szervezéséhez naprakész adatokra, előrejelzésre van szükség. Ez utóbbi csak modellezéssel oldható meg. A modellezés alapja és célja a növénnyel fedett talaj vízháztartásának dinamikus szimulálása. A cikk a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. több ezer hektáros területén folytatott öntözési modellezést mutatja be.

Új, modern öntözőgép (x)
(Mezőgép Rt.)

Modern öntözéstechnika alkalmazása a szántóföldön és a termesztő berendezésekben.
(Dr. Lelkes János)
A modern öntözéstechnikai megoldások alkalmazhatóságát vizsgálva kijelenthetjük, hogy a korszerű berendezések szinte minden feladatra kiválaszthatók. Az öntözésre való berendezkedés a gazdálkodásban a legnagyobb beruházások egyike. A növénykultúrától, valamint a vízszétosztás és öntözésirányítás műszaki módjaitól függően sokféle öntözési módszernek van létjogosultsága. A cikk ezeket ismerteti. A különböző berendezések működését, üzemeltetési sajátosságait legjobban a működő modelleken, például az országos bemutatókon lehet tanulmányozni. Ez évben erre Mezőhegyesen, az V. Alföldi Növénytermesztési Napok keretében kerül sor.

GÉPESÍTÉS

Nagyító alatt a sor-, szemenkénti és kombinált vetőgépek.
(Dr. Fűzy József, Komlódi István, Dr. Soós Sándor)
A sorozat második része általános ismertetést ad a kalászos gabona vetőgépek és a szemenkénti vetőgépek legfontosabb agrotechnikai és műszaki jellemzőiről. Egy-egy sorvetőgép, ill. szemenkénti vetőgép vizsgálati eredményein keresztül bemutatják a szabványok által előírt főbb mutatók számszerű értékeit. Szólnak az üzemi tapasztalatokról, elsősorban a műszaki és technológiai üzembiztosság alakulásáról. Külön fejezetben adnak tájékoztatást a napjainkban egyre jobban terjedő kombinált talajművelő-vetőgépek használatának tapasztalatairól. A cikket hat színes kép egészíti ki.

Új irányzatok a vetéstechnikában, költségtakarékos megoldások.
(Dr. Szüle Zsolt)
Az írás áttekinti a vetéssel kapcsolatos általánosan érvényes agrotechnikai elvárásokat és szempontokat. A hagyományos gabona- vagy sorvetőgépekre, ill. vetésre érvényes agrotechnikai kívánalmak és megállapítások érvényesek a talajműveléssel együtt végzett, művelettakarékos vetésre is. Tárgyalja a direktvetési módok jellemző műszaki megoldásait. Végül ismerteti a szemenkénti vetőgépeken alkalmazott műszaki újdonságokat is.

ZÖLDSÉGHAJTATÁS

Bemutatkozik a szentesi ÁRPÁD-AGRÁR Rt.
(Dr. Csikai Miklós)
Ebben az évben a Mezőhegyesi V. Alföldi Növénytermesztési Napok eseményeihez szorosan kapcsolódik a Szentesen megrendezésre kerülő Nyitott Kapuk Napja programja. Ez alkalomból mutatkozik be az Agrofórum hasábjain a rendezvény házigazdája, a szentesi Árpád-Agrár Rt.

Kevesebb növényvédő szerrel a zöldséghajtatásban.
(Dr. Budai Csaba, Zentai Ákos)
A zöldséghajtatásban az előállított nagy termelési érték miatt is kiemelt szerepe van a növényvédelemnek. Napjainkban azonban a növényházi szerfelhasználás esetenként túldimenzionált. Ez a nagy hatású növényvédő szerek és speciális eljárások többször ismételt alkalmazását jelenti, amely szennyezheti a zárt teret, így jogos aggodalmat kelt az ott dolgozók és a megtermelt primőrök fogyasztói körében. A cikk a lehetséges alternatívákat és a kapcsolódó hazai törekvéseket tekinti át. Az írást két táblázat és nyolc színes kép egészíti ki.

A NAPRAFORGÓ ÁLLOMÁNYVÉDELME

Védekezzünk a napraforgó betegségei ellen!
(Rátainé Vida Rozália)
Az utóbbi 3-4 csapadékos évjárat bebizonyította, hogy a napraforgó termésbiztonságát csak a célirányosan végzett hatékony fungicides védekezésekkel alapozhatjuk meg. A cikk a napjainkban egyik legfontosabb betegség, a diaportés szárkorhadás (Diaporthe helianthi) elleni vegyszeres védelem lehetőségeit és szükségességét taglalja az előző évi kísérleti eredmények alapján.

Érdemes-e védekezni a napraforgó betegségei ellen? Riport.
(Molnár Zoltán)
Az Agrofórum üzemi szakembereket szólaltatott meg: fejtsék ki véleményüket a napraforgó betegségek elleni védekezés általuk követett gyakorlatáról. A riportokban megszólaló szakemberek eltérő körülmények között gazdálkodnak ugyan, de a kérdés megítélésében egybehangzó a véleményük: az eredményes termesztéshez szükség van a fungicides állományvédekezésre.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK

Ismét az őszi búza gombabetegségeinek kártételi jelentőségéről. Hozzászólás.
(Füzi István)
Az írás újabb hozzászólás a búza betegségek jelentőségéről szóló szakmai véleménycseréhez.

Mezőföldi helyzetkép a HTR-ről.
(Klopp Béla)
A riportban Sümegi Zsolt, az Enyingi Agrár Rt. növényvédelmi szakirányítója fejti ki véleményét a búza helmintospóriumos (pirenofórás) levélfoltosságáról.

A preemergens herbicidek elégtelen gyomirtó hatása 2000 tavaszán.
(Dr. Széll Endre, Dr. Csibor István)
A 2000. év tavaszán uralkodó szokatlanul száraz és tartósan meleg időjárás következtében országszerte elmaradt a preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek kívánt hatása. A cikk ennek okait elemzi, majd javaslatokat ad az ebben a helyzetben még alkalmazható technológiákra. Felsorolja a hasonló esetek elkerüléséhez, ill. kivédéséhez szükséges elveket és szempontokat.

A kukoricamoly korai rajzása várható!
(Keszthelyi Sándor, Dr. Takács András)
A cikk meteorológiai adatokkal alátámasztva arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei rendkívül meleg és száraz tavasz hatására a szokásosnál korábban, május végén – június első napjaiban megkezdődhet a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) rajzása.

A bór termésnövelő hatása a magtermesztési töknél.
(Papp Dezső, Dr. Berényi János)
A magtermesztési tök termesztése során rendszeresen jelentkező gondok egyike a hiányos magkötés, ami a hiányos beporzással és megtermékenyüléssel hozható összefüggésbe. A bór mint tápelem, kedvezően befolyásolja a pollenképződést és a virágpor életképességét. A cikk a bórtartalmú Solubor DF lombtrágyával végzett üzemi kísérletek kedvező eredményeit ismerteti.

Előzetes a kukorica érésgyorsítás kérdéseiről.
(Dr. Inczédy Péter)
Tudósítás egy kerekasztal beszélgetésről, amelynek témája a Harvade 25 F (dimetipin) érésgyorsító szer kukoricában való felhasználása volt.

STÚDIUM

A fungicidrezisztencia helyzet Magyarországon.
(Dr. Dula Bencéné)
A közlemény tömör, de átfogó ismertetést ad a gombaölő szerek hazai rezisztencia viszonyairól. Ismerteti a legfontosabb kórokozók (Botrytis cinerea, Phytophthora infestans, Venturia inaequalis, Plasmopara viticola, Uncinula necator, Erysiphe graminis f.sp. tritici és E. graminis f.sp. hordei) fungicidekkel szembeni érzékenységét, ill. rezisztenciáját. Végül részletesen megadja a FRAC fungicidrezisztencia elkerülésére kidolgozott és nemzetközileg elfogadott szabályait általánosságban és a fő hatóanyag csoportokra részletesen

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Költségmegtakarítási lehetőségek a gépesítésben.
(Dr. László László)

Könyvismertetés
(Dr. Bognár Sándor)

Magunk közt szólva...
(Dr. Inczédy Péter)

Dr. Aponyiné Dr. Garamvölgyi Ilona (1948-2000)
AF

Új növényvédőszer-raktár Enyingen. Tudósítás.
(Dr. Demes György)

Mire kell a kárszakértőnek ügyelnie?
(Dr. Németh Imre)

A szaktanácsadási gyakorlatból.
(Király Sándor)

Agrármúltunkból. 75 éve halt meg Linhart György (1844-1925).
(Dr. László László)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)