GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE

Az őszi búza gyomproblémái és vegyszeres gyomirtása.
(Szentey László)
A közlemény az Agrofórum 1999. októberi számában e témában megjelent írás folytatása. A szerző részletesen ismerteti a gabonafélékben engedélyezett gyomirtó szereket (hatóanyag, termék, dózisok), felhasználásuk legfontosabb tudnivalóit.

Mustang – gabona gyomirtás az új évezred igényei szerint
(Szabó István)
A 2,4 D észter + floraszulám hatóanyagú gyomirtó szer jellemzőinek és felhasználásának részletes ismertetése.

A búzatermesztés kulcskérdései Martonvásáron.
(Dr. Aponyi Lajos, Hervai Tibor)
A termelőüzemben dolgozó szerzők a martonvásári szövetkezet búzatermesztési technológiáját adják közre az elővetemény, a tápanyag-ellátás, a vetés, a fejtrágyázás, a gyomirtás és az állományvédelem bemutatásán keresztül. A termesztés során a technológiai döntéseket az határozza meg, hogy a lehető leggazdaságosabban, a lehető legnagyobb hatékonysággal, a lehető legjobb minőségű búzát állítsák elő, és azt maradéktalanul el is tudják adni. Ez csak szigorú technológiai fegyelemmel érhető el.

Amistar – gombaölő szer a minőségi gabonatermesztők részére.
(Vereczkey Katalin)
Az azoxistrobin hatóanyagú gombaölő szer jellemzőit és az 1999-ben búzában végzett kísérletek eredményeiből leszűrhető tapasztalatokat ismerteti.

Biomit Plussz az őszi búza integrált védelmében.
(Follárdt János)
A készítmény, mint levéltrágya fokozza a növények betegségtűrését, és az évjárattól függő mértékben kedvezően befolyásolja a terméseredményeket.

Újabb tapasztalatok a sörárpa védelmében.
(Dr. Tomcsányi András)
A Gabonatermesztési Kutató Kht. táplánszentkereszti állomásán 1999-ben sörárpában folytatott fungicid kísérletek kedvező eredményeiről tudósít. Ezek szerint az Artea 330 EC (propikonazol + ciprokonazol) jobb hatású volt, mint a már korábban is ismert és használt Tilt. A Helminthosporium teres által okozott levélfoltosságot a szármegnyúlás idején végzett permetezés gátolta legjobban.

KUKORICATERMESZTÉS

A talaj tápanyag-ellátottságának és a kukorica gazdaságos műtrágya-igényének kapcsolata.
(Dr. Csathó Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Németh Tamás)
Az MTA kutatóintézeteiben dolgozó szerzők az általuk kidolgozott környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszert ismertetik írásukban. Mindezt azt tette szükségessé, hogy a napjainkban korlátozott anyagi források és az ennek nyomán drasztikusan alacsony szintű műtrágya felhasználás miatt, újra kell gondolni a korábban kidolgozott szaktanácsadási rendszert. Az újabb talajvizsgálati eredmények alapján harmonikus tápanyag-ellátottságot kell biztosítani termesztett növényeink részére, egy alacsonyabb, de hosszú távon mégis fenntartható tápanyag szinten. A részletes tanulmányt nyolc táblázat egészíti ki.

OLAJNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Államilag elismert napraforgó hibridek kísérleti eredményei.
(Szekrényes Gábor)
1999-ben Magyarországon rekord területen: 528 ezer hektáron termesztettek napraforgót. A termésátlagok jelentősen elmaradtak a várakozástól, amelynek okai több tényezőben (kedvezőtlen időjárás, növényi betegségek, technológiai hiányosságok stb.) keresendők. A cikk az OMMI által végzett hivatalos állami fajtakísérletek eredményeit ismerteti, éréscsoportonként részletezve.

A napraforgó-termesztés kulcskérdései a teveli “Kossuth” Mg. Szövetkezetben.
(Sebestyén András)
A teveli Kossuth Mg. Szövetkezetben 1999-ben 234 hektáron termesztettek napraforgót 2,67 t/ha termésátlaggal. A harmonikus tápanyag-ellátás, a hatékony gyomirtás, a kétszeri fungicides állománypermetezés a betegségek ellen és a minden tekintetben fegyelmezett agrotechnika együttesen vezettek a sikerhez. A termesztés-technológia legfontosabb lépéseit és adatait táblázatok foglalják össze.

Az őszi káposztarepce gyomirtásának új lehetőségei.
(Nagy Ida, Ódor Szilárd, Dr. Hajdú Frigyes)
A repcében – főként galaj (Galium aparine) elleni védelem céljából – folytatott kisparcellás kísérletekben jó eredményt kaptak a posztemergensen (legfeljebb tőlevélrózsás fejlettségben), max. 0,3 liter/ha adagban kijuttatott Starane 250 EC (fluroxipir) herbiciddel.

SZŐLŐVÉDELEM

Új szőlőbetegség Magyarországon: a feketerothadás (Guignardia bidwellii).
(Dr. Mikulás József, Dr. Lázár János, Dr. Tomcsányi Ernő)
A világszerte black rot néven ismert szőlőbetegség hazai előfordulásáról az elmúlt évben jelent meg az első híradás. A közlemény – a szerzők saját megfigyelései és a szakirodalmi adatok alapján – részletes és alapos áttekintést ad e betegségről az alábbi tagolás szerint: elterjedése és jelentősége; gazdanövényei; a betegség tünetei; a kórokozó és életmódja; a fertőzés környezeti feltételei; a védekezés lehetőségei. A védekezésre szóba jöhető fungicideket két táblázat, a kórokozó életciklusát egy ábra, a betegség tüneteit nyolc színes kép szemlélteti.

Tömegcsapdázással a zöld- és rezes cserebogár ellen.
(Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós, Dr. Szarukán István)
A zöld cserebogár (Anomala vitis) és a rezes cserebogár (A.. dubia) főként a homoki szőlők és gyümölcsösök polifág kártevői. Az utóbbi évtizedben felszaporodásuk és kártételük fokozódott. Mivel a rovarölő szeres védekezések számos ok miatt (költségek, várakozási időpontok gyümölcsérés idején, alacsony hatékonyság stb.) kevésbé sikeresek, mint védekezési lehetőség, felmerült a kártevő tömeges csapdázásának gondolata a szintetikus szexferomon csapdák használatával. A cikk az eddigi biztató eredményekről számol be, a szöveget kiegészítő ábrák és színes képek segítségével.

A kormoslepke (Theresimima ampelophaga)
(Dr. Voigt Erzsébet)
A cikk a címben jelzett kártevőt ismerteti, amely – részben – a szőlő koratavaszi károsítóihoz sorolható. Az általános bemutatásán túl ismerteti a magyarországi elterjedését, a csapdázási eredmények nyomán meghatározható rajzásfenológiáját, és elemzi a kártevő jövőben várható jelentőségét a hazai szőlőtermesztésben.

Pajzstetvek a szőlő ültetvényekben.
(Cziklin Margit)
Átalakulóban lévő szőlőtermesztésünkben változik a kártevők köre is. Ennek egyik példája az utóbbi években egyre jobban felszaporodó pajzstetvek jelenléte és kártétele. A cikk rövid összefoglalását adja a dél-balatoni borvidéken előforduló leggyakoribb viaszos, teknős és kagylós pajzstetveknek. Kitér a védekezés legfontosabb szempontjaira is.

Szőlőkártevő atkák elleni védekezés ragadozó atkák betelepítésével.
(Győrffyné Dr. Molnár Júlia, Májer János, Németh Csaba)
A fitofág atkák elleni védekezés általános problémáinak bemutatása után ismertetik a Typhlodromus pyri ragadozó atkafajt, amely alkalmasnak bizonyult a biológiai védekezésre. Saját kísérletek és fejlesztések nyomán ismertetik a ragadozó atkák betelepítésének módszerét, menetét, annak körülményeit és feltételeit.

GYÜMÖLCSFÁK VÉDELME

Védekezzünk az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen !
(Dóczi Ferenc, Kormány Aranka)
Ezzel, az “örökzöld” témával foglalkozó írásban a szerzők a kórokozó gomba környezeti igényeit tárgyalják, majd hangsúlyozzák a védekezésben a megelőzés fontosságát. Ebben meghatározó szerepük van a helyes időben és jól megválasztott fungiciddel végzett lemosó permetezéseknek. Az erről szóló kísérleteik eredményeit és gyakorlati növényvédelmi tapasztalataikat ismertetik.

Sodrómolyok az almásban.
(Csernáné Balázs Ágnes)
A szerző 300 hektáros gyümölcsössel rendelkező üzem növényvédelmi szakembere. Irásában konkrét példékon keresztül mutatja be, hogy 1999-ben hogyan védekeztek sikeresen az almában károsító sodrómolyok ellen.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Megkérdeztük… mire szolgál az AGRO-NET, a növénytermesztés informatikai rendszere?
(Dr. Demes György)
Az interjú az AGRARIN Kft.-ben kifejlesztett AGRO-NET nevű növénytermesztési informatikai rendszer elemeiről, működéséről és sokoldalú felhasználhatóságáról tudósít.

Árutőzsde: a termelői lehetőségek szemszögéből (2.)
(Szojka János)
A sorozat második tagja néhány újabb alapfogalom lexikonszerű magyarázata után a fedezeti ügyletet (hedge) ismerteti, majd a visszatekint a tőzsdei árak január 15. – február 15. közötti alakulására

KRÓNIKA

Tíz éves a Keszthelyi Növényvédelmi Fórum
A rovat Dr. Sáringer Gyula professzornak, a jubileumi szakmai rendezvény záró napján, Tudomány és erkölcs címmel elhangzott előadását közli.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)