Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
BÚZATERMESZTÉS
A magyar búzatermesztés a XX. század első felében.
(Dr. Balla László)
A XX. században lezajlott tudományos-technikai forradalom behatolt a gazdaság minden területére, átalakult a mezőgazdasági termelés is. Korábban elképzelhetetlen előrehaladás jellemezte a búzatermesztést is, ami megnyilvánult a technológia átalakulásában, a termésátlagok és az össztermés növekedésében is. A közlemény – egy cikksorozat első részeként – részletes áttekintést ad a magyar búzatermesztés (nemesítés, agrotechnika, kísérletügy stb.) e század első felében jellemző valamennyi fontosabb eseményéről, fejlődéséről, kiemelkedő személyiségeiről. Ennek kapcsán – közvetve – képet kaphatunk egész mezőgazdaságunk akkori helyzetéről.
Növénykórtanos szemmel. Milyen volt a búzánk ez évben és milyen lesz jövőre?
(Dr. Halmágyi Tibor, Rátainé Vida Rozália, Csörnyei Lászlóné)
A dolgozat növénykórtani jellegű értékelés idei búzatermesztésünkről. A szerzők előbb visszatekintenek az elmúlt szezon időjárási jellemzőire, ennek tükrében röviden elemzik a búza növénykórtani helyzetét. Az ezt követő fejezetben részletesen taglalják a rendhagyó termesztési év tapasztalataiból levonható tanulságokat. Szemléletesen mutatnak rá: a termelés egész folyamatát láncnak tekintve a leggyengébb láncszemet, azaz technológiai elemet kell erősítenünk ahhoz, hogy egész technológiánk sikeres és eredményes legyen. A búza növényvédelmére vetítve: a csúcsmegoldást képviselő fungicideket csak ott célszerű alkalmazni, ahol az agrotechnika egyéb műveleteit is betartva ezek biztonsággal érvényesülhetnek.
Az őszi búza kalászfuzáriózisáról egy németországi tanulmányút kapcsán.
(Horváthné Tóth Zsuzsanna)
Egy németországi szakmai tanulmányút legfontosabb tapasztalatait összegzi a szerző. A Bajorországban végzett vizsgálatok alapján ismerteti a búza fuzáriumos betegségét elősegítő rizikófaktorokat és elkerülésük lehetőségeit.
Külföldi lapokban olvastuk. A kalászfuzárium eredményes megelőzése. Csak fungicidekkel nem lehet a búzát megvédeni.
(Dr. Kükedi Endre fordítása)
A kivonatos fordítás a neves bajorországi kutatók munkássága alapján ismerteti a búza kalászfuzáriózis jelentőségét, kártételét, a kórokozók által termelt toxinok veszélyességét, a mindezt elősegítő rizikófaktorokat. Röviden tárgyalja a védekezés lehetőségeit is.
Őszi búza fajták: betegségek és védelmi módok.
(Dr. Békési Pál)
A búza betegségei elleni védelmi módok súlya a termesztési mód, ill. annak jellege szerint változik. A cikk közülük kiemelten foglalkozik a rezisztencia felhasználásának kérdésével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a rezisztens és kevésbé fogékony fajtáknak van szerepe a termesztésben. A növény védelme a fajta helyes megválasztásával kezdődik, annak ellenére, hogy csak igen ritkán fordul elő az az ideális állapot, amikor a megkívánt agronómiai tulajdonságokon kívül jó alkalmazkodóképesség és betegség-ellenállóság is egyidejűleg jelen van egy adott fajtában.
Fungicid technológiák és évjáratok a búzatermesztésben.
(Dr. Petróczi István Mihály)
A búzatermesztésben minden év újabb meglepetéseket tartogat, sikerek és kudarcok váltogatják egymást. A cikk a búzatermesztés szempontjából jelentősen különböző elmúlt három év eredményei tükrében elemzi a fajták, a gombaölő szerek és az évjárat kölcsönhatásait. A fungicidkiválasztás vezérelve a mikor, mivel mennyiért gondolat lehet. Ezt szem előtt tartva tesz ajánlásokat a gyakorlat számára.
A kései kiegészítő N-fejtrágyázás hatása a búza minőségére.
(Dr. Hangyel László)
Napjaink sokat vitatott kérdése – a tőkeszegény gazdálkodás miatti – elégtelen tápanyag-utánpótlás. Ennek következményei a termések mennyiségében és minőségében egyaránt megmutatkoznak. A cikk a búzában alkalmazható tavaszi fejtrágyázások lehetőségeit taglalja. A bokrosodás végén – szárbaindulás kezdetén szilárd formában kijuttatott kiegészítő nitrogén fejtrágya adag a három éves kísérletek alapján minden esetben növelte a szemtermés fehérje- és sikértartalmát. A kalászhányás idején végzett oldattrágyázás (Nitrosol-Ca, Nitrosol-Ca-Mg) mindhárom évben növelte a minőségi paramétereket. Az üzemi vizsgálatokban is hasonló tendenciákat figyeltek meg.
Az alapműtrágyázás hatása a búzára.
(Bagdán Sándor, Bagdánné Dörögdy Zsuzsanna)
Gyakorlati termesztők rövid közleménye az őszi foszfortrágyázás kedvező hatásáról.
Egy magángazdálkodó gondolatai az eredményes búzatermesztésről.
(Benécsné Bárdi Gabriella riportja)
Beszélgetés Jeney László agrármérnökkel, aki 20 évi termelőszövetkezeti és 15 év állami gazdasági termelési gyakorlat után lett sikeres magángazdálkodó. Az interjúból kiderül, hogy milyen elveket vall és milyen gyakorlatot folytat egy jól felkészült, képzett szakember a mai nehéz gazdálkodási körülmények között.
Mustang – a búzamezők győztese.
(Szabó István)
A 2,4 D-észter + floraszulam hatóanyagú herbicid felhasználásának kb. 150 ezer ha gabonaterületen szerzett ez évi tapasztalatait ismerteti.
Érdemes volt-e gombaölő szert használni az évszázad legszárazabb tavaszán?
(Horváth András)
Az azoxistrobin hatóanyagú gombaölő szerkedvező hatása az idei rendkívül száraz évben is bebizonyosodott
GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS
Veszélyes tizenkettő (IV/4.) A rozsnokfajok. (Bromus spp.)
(Dr. Solymosi Péter, Dr. Kovács Imre)
A fokozott herbicidhasználat, valamint a szűk vetésforgó hatására a művelés alatt álló területeken megnőtt a fűféle gyomok szerepe, köztük a rozsnokfajok (Bromus spp.) gyomborítása. A szerzők ismertetik a művelt területeken károsító Bromus-fajok morfológiáját (ezeket színes képeken is bemutatják) és előfordulásuk főbb jellemzőit. Táblázatban szemléltetik, hogy hogyan változott az egyes fajok borítása az országos gyomfelvételezések (1950, 1970, 1988, 1997) során. Részletesen tárgyalják a védekezés agrotechnika és vegyszeres lehetőségeit az őszi gabonában, a fűmagtermő területeken és a kétszikű kultúrákban. Végül megemlítik azokat a patogén gomba és fitofág fonálféreg fajokat, amelyek alkalmasak lehetnek egyes rozsnokfajok biológiai gyomszabályozására.
Új gyomirtó szerek az őszi búzában.
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna, Novák Róbert)
Magyarországon jelenleg az őszi búzában a gyomirtási problémák megoldására több mint 70 készítmény van engedélyezve a vegyszeres gyomirtáshoz. Ebben a hetven gyomirtó szerben 33 különböző hatóanyag található meg. Ez a széles választék elegendő ahhoz, hogy mindenki megtalálja a területére a gyomflórájának megfelelő gyomirtó szert, igaz ez azt is jelenti, hogy széleskörű ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen mind a gyomokról, mind a gabona gyomirtó szerek hatásspektrumáról, kijuttatási időpontjáról és természetesen az áráról is.
A közlemény a közelmúltban engedélyezett Axiom 68 WG, Solar, Aurora WG, Aurora Super SG, Affinity WG, Stork 50 DF, Ecopart SC, Buvirex 240 EC, Athos, Huszár, Sekator és Mustang herbicidek főbb technológiai ismérveit mutatja be.
CUKORRÉPATERMESZTÉS
Cukorrépa-termesztési szakmai nap Jászboldogházán.
(Dr. Demes György, Molnár Zoltán)
Az Eridania Béghin-Say magyarországi csoportja, az érdekelt cukorgyárakkal közösen szeptember 27-én fajta- és gépbemutatóval egybekötött cukorrépa-termesztési szakmai tanácskozást rendezett. A rendezvényen megjelent dr. Tamás Károly az FVM államtitkára is, aki a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, különösen a támogatások irányelveiről tartott előadást. A tanácskozást gyakorlati bemutató követte, amelyen a termesztési kísérletek eredményeit ismertették be a jelenlévőkkel. A legfontosabb gépeket színes képeken szemléltetik.
Ajánlások a cukorrépa vető- és betakarító gépek beállításához és üzemeltetéséhez.
(Dr. Fűzy József)
Az írás a gyakorló termesztők által jól követhetően veszi sorra a gépbeállítások teendőit. Felhívja a figyelmet a leggyakoribb hibákra, ill. azok elkerülésének módjaira.
ÁRPATERMESZTÉS
Felértékelődik az őszi árpa.
(Dr. Murányi István)
Ebben az évben – a rendkívül száraz, meleg időjárás következtében – várhatóan a tervezettnél kevesebb kukorica terem, ezért az őszi árpának mint legközelebb betakarításra kerülő takarmánynövénynek, felértékelődik a jelentősége. A szerző tárgyalja az őszi árpa felhasználásának előnyeit és szükségességét. Ismerteti a termesztésének meghatározó agrotechnikai elemeit, így: az elővetemény és vetésforgó kérdését, a talajelőkészítés és tápanyagellátást, a vetés, a növényvédelem tudnivalóit. Részletesen tárgyalja a termesztett fajtákat, különösen a kompolti kutatóintézet nemesítési eredményeit.
Hogyan termesztjük az őszi árpát a Martonvásári Új Élet Mg. Szövetkezetben?
(Hervai Tibor, Dr. Aponyi Lajos)
Meghálálja a gondoskodást! Őszi árpa termesztők tapasztalatai.
(Dr. Árendás Tamás)
Ebben a két közleményben az őszi árpa termesztésében sikereket elért gyakorlati termesztők szólalnak meg, akik az általuk követett termesztési gyakorlatot ismertetik az olvasókkal.
ALMATERMESZTÉS
Környezetkímélő technológiák az almatermesztésben.
(Dr. Princzinger Gábor tudósítása)
Almatermesztési bemutató Nagyhalászon.
(Molnár Zoltán riportja)
Ebben az évben negyedik alkalommal került sor a Nyírségi Almanapok c. szakmai rendezvényre, amelynek programjában növényvédelmi szakmai konferencia, almatermesztési kiállítás és üzemi gyakorlati bemutató szerepelt. Az első írás a környezetkímélő integrált növényvédelmi technológiákkal foglalkozó konferencia előadásiról tudósít. Az elhangzottak egy részét ismerteti. A továbbiak a lap későbbi számaiban kerülnek közlésre. A második közlemény riport, amelyben Bodnár József a Nagyhalászi ALMA-TÁRS Szövetkezet elnöke ad részletes és értékes tájékoztatást az almatermesztés szakmai kérdéseiről.
Integrált minőségi almatermesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
(Dr. Edda Henze)
A WINK Kft. által kezdeményezett korszerű, minőségi léalma-termesztési program bemutatása.
EGYÉB KÖZLEMÉNYEK
Tessedik Sámuel Emlékhónapok.
Tudósítás az országos szántóverseny döntőjéről.
(Tánczos Ferenc)
Könyvismertetés
(Dr. Bognár Sándor)
New Holland gépbemutató és szakmai tanácskozás az IKR szervezésében.
(Dr. Demes György)
Borhibák és borbetegségek.
(Dr. Pásti György)
A külső körülményekből vagy a szőlőfeldolgozás, ill. a borkezelés technológiai elégtelenségeiből származó borhibák, továbbá a minden esetben mikroorganizmusok tevékenységére visszavezethető borbetegségeket tárgyalja. Ismerteti ezek okait, megelőzésük lehetséges módjait.
Szőlő növényvédelmi tanácskozás Balatonbogláron.
(Molnár Zoltán)
A hagymaüszög előfordulása Magyarországon.
(Varga András)
A permetező gépek tisztításáról, karbantartásáról.
(Benécsné Bárdi Gabriella)
Termésbiztonság FITOHORM tápanyagokkal.
Már Magyarországon is képviselteti magát a Kverneland csoport.
(Dr. Demes György)
Árutőzsde: a termelői lehetőségek szemszögéből (8.)
(Szojka János)
A sorozat jelen része a búza és a kukorica árváltozásait elemzi augusztus 12. és október 10. között, magyarázva azok hátterét.
Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter rovata)
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.