HAGYMATERMESZTÉS

A makói hagymatermesztés gondjai és perspektívái.
(Dr. Szeredi András, Szeredi Attila)

A hagymatermesztés gyakorlata napjainkban és a jövő kilátásai.
(Benkő Antal)

A  makói hagymatermesztés az ezredforduló évében.
(Dr. Barnóczki Attila, Dr. Barnóczkiné dr. Sztoilova Elena)
A fejezet első három írása a nehézségekkel küszködő makói hagymatermesztés helyzetéről ad részletes áttekintést. A cikkek  szerzői a makói hagymatermesztő körzetben élő termesztők és kutató-fejlesztő szakemberek, akik nap mint nap szembesülnek a termesztés problémáival. Mindhárom írás ugyanazt a problémát boncolgatja, de a szerzők saját, egyedi szemszögéből nézve. A cikkekből visszatekinthetünk a makói hagymatermesztés történetére, megismerhetjük a hagyományos dughagymás termesztési technológiát és jellegzetességeit. Napjainkban a hagyományos makói hagymatermesztés átalakulóban van, új fajták és új technológiák jelennek meg. Az elmúlt évtizedek nagyüzemi termesztése után ismét sok kisüzem próbálkozik hagymatermesztéssel, ezek többsége azonban nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagi, technikai feltételekkel és szakmai ismeretekkel. A szerzők javaslatokat tesznek a problémák lehetséges megoldására.

Mit tesz a Hagyma Terméktanács a magyar hagymatermesztésért?
(Füleki László)
A Hagyma Terméktanács 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy a termelést, feldolgozást és értékesítést koordinálja az egész ország területén. Ismerteti a terméktanács elmúlt években tett szakmai és szervezési jellegű intézkedéseit. A hagymatermesztés és értékesítés legfontosabb adatait táblázatokban foglalja össze. Külön tárgyalja az ez év szeptemberében, a hagymatermesztés egészéről tett helyzetelemzés megállapításait és a továbblépés érdekében szorgalmazott javaslatait.

A fokhagymatermesztés növényvédelmi problémái.
(Regős Antalné, Kiss Ferencné,  Dormansné Simon Erzsébet,  Dr. Budai Csaba)
A Csongrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás 1999-ben felmérést végzett a fokhagyma növényegészségügyi problémáinak feltárására, a termesztés-technológia „átvilágítására.” A termesztő körzetben tavaszi fokhagymából 23 termelőtől, őszi fokhagymából 27 termelőtől gyűjtöttek reprezentatív mintákat, a vizsgálatok eredményeit ebben az írásban adják közre. Összegezve megállapítható, hogy a szaporítóanyag növényegészségügyi helyzete igen sok kívánnivalót hagy maga után. Kiugróan nagy a vírus-, a fuzárium- és az atkafertőzés mértéke. Ezeket az adatokat diagramokon szemléltetik. Ugyanakkor sajnos, a növényvédelmi technológiák is meglehetősen hiányosak, mert kevés a kifejezetten e kultúrára engedélyezett védekezési eljárás.

A vöröshagyma integrált gyomirtása.
(Gazdagné Dr. Torma Mária, Hódi László)
A hagymatermesztés eredményességét – a hagyma gyenge kompetitív képessége miatt – jelentősen befolyásolja a gyomosodás. Az integrált szemléletű gyomirtás nem a gyomok teljes kiirtására, hanem az ésszerű gyomszabályozásra törekszik. Ennek jellemzője, hogy a védekezési technológiában a vegyszerek mellett a mechanikai és agrotechnikai eljárások is szerephez jutnak. Az integrált védekezés elvei szerint a felhasználható peszticidek zöld, sárga és piros besorolást kapnak. A hagyma vegyszeres gyomirtására felhasználható herbicidek a zöld és sárga kategóriába tartoznak. Ezeket a cikk táblázatosan ismerteti.

EGYÉB KERTÉSZETI KULTÚRÁK

Levélaknázó molyok a gyümölcsösökben. Lehet-e sikeresen védekezni ellenük?
(Csekes Zoltán)
A levélaknázó molyokat a szakirodalom korábban nem említette a veszélyes kártevők között, de az utóbbi évek kedvezőtlen tapasztalatai fokozott figyelemre intik a termelőt. Egyes növényvédő szer hatóanyagok iránt megnyilvánuló csökkenő érzékenységük, valamint nagy és gyors szaporodó képességük következtében a gyümölcsösök rendszeres kártevőivé válhatnak. Tömeges elszaporodásuk az idén különösen az almaültetvényekben volt megfigyelhető. Erről számol be a szlovákiai szerző közleménye. Írásában ismerteti az aknázó molyok gazdasági jelentőségét és kárképét, felszaporodásuk okait, majd saját üzemi megfigyelésein és tapasztalatain alapulva az eredményes védekezés lehetőségét.

A folytonnövő fehérpaprika termesztéstechnológiája. (3.)
(Szoboszlai György)
A folytatásokban közölt cikk befejező része a hajtatásos termesztés következő mozzanatait tárgyalja: a talaj előkészítése az ültetéshez, a talajfertőtlenítés és a trágyázás; a kiültetés tudnivalói; a talajápolás és öntözés; a paprika metszése; a szedés, hozam, csomagolás. A növényvédelemi teendőket ugyan nem tárgyalja részletesen, de táblázatosan ismerteti a paprikahajtatásban felhasználható növényvédő szereket.

Láttuk, hallottuk, olvastuk…
(D.Gy.)
Rövid tudósítások különféle szakmai témákról (gépesítés, agrotechnika, kereskedelem stb.).

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Veszélyes tizenkettő. (IV/3.) A napraforgón élősködő szádor fajok. (Orobanche spp.)
(Dr. Solymosi Péter,  Dr. Horváth Zoltán)
A sorozat címben jelzett tagja az utóbbi időben egyre több gondot okoz a napraforgó-termesztésben. A szerzők előbb a szóban forgó fajok (Orobanche cumana és O. cernua) nevezéktani bonyodalmait elemzik, majd e fajokat és azok eltérő patogenitású biotípusait (rasszait) ismertetik. Ezt követően röviden bemutatják a napraforgón előforduló egyéb szádor fajokat is. Részletesen ismertetik a gazda-parazita kapcsolat létrejöttének folyamatát, majd a szádor-ellenállóság mechanizmusát és a szádor érzékenység korai diagnosztizálásra szolgáló módszereket. Végül szólnak a szádor elleni – sajnálatosan elégtelen – védekezési eljárásokról. A cikket a szádor fajokat bemutató színes képek egészítik ki.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK

Talajvédő talajművelés Svédországban.
(Dr. Gyuricza Csaba)
Svédország Európa leggazdagabb államai közé tartozik, ahol a környezet és a természet iránti tisztelet az élet mindennapjait áthatja. A szerző tanulmányútja során szerzett benyomásai alapján ad összefoglalást a címben jelzett témáról.

A búza őszi gyomirtása Logrannal.
(Szabóné József Csilla)
A cikk a Logran herbicid őszi kalászosokban való őszi felhasználását ismerteti.

Néhány gondolat a repce őszi gyomirtásáról.
(Dr. Karamán József)
A rövid írás a repce őszi gyomirtásának legfontosabb tudnivalóit tekinti át. Szól a gazdaságilag legjelentősebb gyomfajokról (ragadós galaj, ebszékfű, nagy széltippan), majd az ősszel vetés előtt, továbbá a vetés után preemergens és posztemergens módon végezhető vegyszeres gyomirtási eljárásokról.

A repce őszi kártevőinek előrejelzéséről.
(Dr. Hertelendy Lajos)
Ismerteti a talajlakó kártevők, a repcebolha, a repcedarázs és a káposzta-levéltetű jelentőségét, kártételi küszöbértékeit és a védekezés egyéb szempontjait.

Mi történt az idei repcével?
(Halvaksz Béláné)
A szerző üzemi termesztési és védekezési tapasztalatai alapján hívja fel a figyelmet az Alternaria és a Sclerotinia gombák veszélyére, amely jól időzített fungicides permetezéssel jelentősen mérsékelhető.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Egy mezőgazdasági kisvállalkozás megélhetési lehetőségei ma, Magyarországon.
(Szőllősi Gergely)
A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás nyomán a mai mezőgazdasági termelés egyre nagyobb szeletét adják a kisüzemek. A szerző egy saját tulajdonú, 80 hektáros családi üzem példáján mutatja be egy mezőgazdasági kisvállalkozás működési és megélhetési lehetőségeit. A gazdaság tényszerű bemutatása után, az esélyeket latolgatva kiemeli a szaktudás fontosságát. A napjainkban általánosan jellemző tőkeszegénység részbeni ellensúlyozására fokozódik a költségkímélő és energiatakarékos eljárások jelentősége.

Az újbor kezeléséről röviden.
(Dr. Pásti György)
A cikk bevezetőben áttekinti a borízlés és a borkezelés terén az elmúlt évtizedekben végbement változásokat. Ennek nyomán napjainkban az ún. reduktív borkezelési technológiák nyertek teret. Bármilyen technológiát is követ a termelő, valamennyi borászati tevékenység alapja a higiénia, a tisztaság és a rend. Az újborkezelés műveleteinek biztosítani kell: a gyors és hatékony tisztulást; az instabil boralkotó részek együttes eltávolítását; az illat- és aromaalkotó vegyületek megőrzését és általában a korai készre kezelés lehetőségét. Mindezek részleteit fejti ki a szerző a cikkben.

Újdonságok az AXIÁL Kft.-nél.
(D.Gy.)
A 2000. év számos változást hozott az Axiál Kft. tevékenységében. Bővültek szolgáltatásaik, növekedett gépkínálatuk. A részletekről a 73. OMÉK alkalmából tartott sajtótájékoztatón számoltak be a vállalat vezetői. Ezt ismerteti a tudósítás.

Gazdálkodók figyelmébe! Az idei szántóversenyek főbb tapasztalatairól.
(Dr. Soós Sándor)
A hazai szántóversenyeken nemcsak a szántás művelete, hanem annak eszköze, az ekék iránt is növekszik az érdeklődés. Erről és a szántóversenyek tapasztalatairól tájékoztat a közlemény.

125 éve született Karkovány Ákos, a hazai szántóversenyek megszervezője.
(Dr. László László)

Beszámoló a Nemzetközi Napraforgó Konferenciáról.
(Oravecz Sándor)
Ez év nyarán Toulouse-ban tartották a 15. Nemzetközi Napraforgó Konferenciát. Tematikája a kutatás-fejlesztés, a nemesítés, a termesztés, a feldolgozás és az értékesítés kérdéseit egyaránt felölelte.  A konferencián elhangzottak szerint a világ napraforgó-termesztése tovább növekszik, elsősorban Dél-Amerikában és Ázsiában. A nemzetközi előrejelzések szerint a napraforgó iránti keresletnövekedés miatt az árak növekedésével lehet számolni. A hagyományos nemesítés mellett egyre terjednek a biotechnológián és a géntechnológián alapuló eljárások is.

Láttuk, hallottuk, olvastuk…
(D.Gy.)
Rövid tudósítások különféle szakmai témákról (gépesítés, agrotechnika, kereskedelem stb.).

KRÓNIKA

A nyolcvan éves Kiss Károly köszöntése.
(Kettinger Gyula)
A Franciaországban élő magyar származású nemesítő köszöntése születésnapja alkalmából.

Dr. Biber Károly (1947 – 2000)
Megemlékezés a közelmúltban tragikus közlekedési balesetben elhunyt kiváló növényvédelmi szakemberről.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)