TALAJMŰVELÉS

A talajlazítás szükségessége és tudnivalói.
(Dr. Birkás Márta)
A szerző a talajlazítás hazai történetét öt időszakra osztja fel, melynek utolsó szakasza napjainkban kezdődött és sajnálatos jellemzője az egyre súlyosabbá váló talajtömörödés. Részletesen ír a tömörödés megszüntetésének szükségességéről, a talajlazítás megfontolandóiról. Ábrákon szemlélteti a talajtömörödés következményeit, valamint a megszüntetés nyomán várható előnyöket. Vizsgálati adatokat közöl a tömörödött és a kedvező talajállapot esetén mért termésekről, valamint a rendszeres talajlazítás gyomkorlátozó hatásáról. Végül felhívja a figyelmet a talajállapot javítás szükségességére, elsősorban azért, hogy az időjárási körülmények ne rontsák a gazdálkodás hatékonyságát.

Vízmegőrző talajművelés.
(Dr. Jóri J. István)
Az idei év rendkívül szélsőséges időjárása (kora tavaszi ár- és belvíz, majd tavaszi és nyári aszály) ismét ráirányította a figyelmet a szakszerű talajművelés fontosságára. A nyári és őszi talajművelési szezon kezdete előtt a szerző cikkében áttekinti a talajművelés elméleti alapjait, és iránymutatást ad arra, hogy az adott körülmények között mindebből mit, hogyan és mivel valósíthatunk meg. Vázolja a különböző talajművelési rendszereket, ismerteti a forgatásos és forgatás nélküli alapművelés gépeit, ill. gépkombinációit. Végül az alapművelés elmunkálásáról és annak eszközeiről szól. A cikket egy színes oldal (tíz képpel) egészíti ki.

BÚZA FAJTÁK, BÚZATERMESZTÉS

Őszi búza fajtáink kísérleti eredményeiről.
(Kovács Sándor)
A közlemény – korábbi évekhez hasonlóan – ismerteti az OMMI által végzett hivatalos búza fajtakísérletek ez évi eredményeit. A korai, közép és közép kései érésű fajták adatait táblázatokban teszi közzé.

Korai búzák termesztésével csökkenthetjük az aszálykárt.
(Dr. Láng László, Dr. Bedő Zoltán)
Egy-egy növényfajta akkor maradhat termesztésben éveken keresztül, ha kielégíti mind a termelő mennyiségi (gazdaságossági), mind pedig a piac minőségi igényeit. Az agrotechnikai eljárásokkal a kedvezőtlen időjárási hatások közül a szárazság, de még inkább a hőség terméscsökkentő hatása csak kismértékben enyhíthető, ezzel szemben az éghajlati adottságoknak megfelelő fejlődési ritmusú fajták előállításával jó termésstabilitás biztosítható. A korai búzák az idei száraz és meleg időjárásban ismét bizonyították, hogy a késői fajtákhoz képest 10-14 nappal korábbi kalászolásukkal képesek az aszályt elkerülni. Az írás a korai fajták termesztésének előnyeit taglalja.

Eredmények és ígéretek a GKKht. búzanemesítő műhelyeiből.
(Dr. Kertész Zoltán, Dr. Matuz János)
A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság és jogelődjeinek az elmúlt harminc évben végzett „közhasznú” tevékenységét jól jellemzi, hogy előállítottak 240 kenyérbúza fajtajelöltet, közülük 45 fajta nyert állami minősítést és 21 kapott szabadalmi védelmet. Az ezredforduló táján 30 GK előnevű búzafajta van a vetőmagpiacon és ezeket a hazai búza vetésterület közel 50 %-án termesztik sikerrel. Becslések szerint az új fajták bevezetése révén, csupán 5 %-nyi gazdasági előnyt feltételezve, évente mintegy két milliárd Ft. tiszta haszon realizálódik a termelő gazdaságokban.  A szerzők rövid történeti áttekintést adnak a szegedi búzanemesítés elmúlt évtizedeiről, majd részletesen bemutatják a legújabb fajtáikat: a GK Jászságot, a GK Vereckét, a GK Tengert és a GK Forrást.

Öthalmi búzák új generációja: GK Miska és GK Petúr.
(Dr. Petróczi István Mihály)
Az írás az előző cikk folytatásaként is tekinthető. Bevezetőben felvázolja a nemesítők és termesztők örökös dilemmáját: az „abszolút minőséget” választani egy alacsonyabb termés szinten, vagy „egyensúlyozni” a malmi minőség határán a nagyobb hozam reményében? A kérdésre a választ a termesztők adhatják meg, akik adott körülmények közepette a maguk kockázatára és bölcsességük alapján döntenek. A cikk két új középérésű szegedi fajtát, a GK Miskát és a GK Peturt ismerteti.

Vetési és N-műtrágyázási kísérleti tapasztalatok a Kondor őszi búzával.
(Dr. Farkas Béla, Farkas Adrienn)
A búzatermesztés eredményességét meghatározó tényezők között kiemelkedő szerepe van a vetésnek és a N-műtrágyázásnak. A cikk a Kondor őszi búza fajtával végzett vetési és műtrágyázási kísérleteket ismerteti. Pontokba foglalva összegzi a vetés és a műtrágyázás e fajtára vonatkozó hatásait.

Friss foszfort a búzának!
(Dr. Horváth József)
Napjaink trágyázási szaktanácsadásának legfontosabb feladata az, hogy választ adjon arra, miként lehet a tápanyag-gazdálkodáshoz rendelkezésre álló (elégtelen) anyagiakat a leghatékonyabban, tehát a legtakarékosabban, de a legeredményesebben felhasználni. Az írás ehhez nyújt útmutatót a búza őszi alaptrágyázásának tervezése előtt.

SIKERES TERMESZTŐK TAPASZTALATAI

A fejezetben gyakorló üzemi szakemberek mondják el termesztési tapasztalataikat, ismertetik az általuk követett termesztési eljárásokat, amelyek révén az idei – rendkívül kedvezőtlen – évjáratban is kiemelkedő búza terméseket értek el.

Hét tonna felett... Az őszi búza termesztése az orosházi Orosfarm Szövetkezetben.
(Dominkó Sándor, Csizmadia Sándor, Palecska Csaba)

Eredményes búzatermesztés a Siófoki Siómente Rt.-ben. Beszélgetés Megyeri Gáborral.
(P.G.)

Így lazítunk Adonyban évente 4-500 ha-on.
(Szántó Zoltán)

A belvizes foltok lazítása.
(Dr. Csibor István)

KEMIRA: minőség, megbízhatóság (x)
(Zajácz István)

Szigorú agrotechnikával a kiváló minőség érdekében.
(Fülöp László)

Közérdekű műhelytitkok. Mezőföldi monológ. Beszélgetés Simon Lászlóval.
(Dr. Árendás Tamás)

VETŐMAGCSÁVÁZÁS

Őszi kalászosok vetőmagcsávázása.
(Dr. Petróczi István)
A rövid cikk a csávázási szezon előtt felhívja a figyelmet azokra a gabona betegségekre, amelyek elleni védekezésben elengedhetetlen a vetőmagcsávázás végrehajtása.

Csávázástechnikai újdonság: a habos módszer. (x) 
(Török Ádám)
A Novartis által kidolgozott habosításos csávázási módszert ismerteti. Ennek lényege, hogy a tonnánkénti 10-12 liter csávázólének a magvakon való egyenletes eloszlását a tonnánként kb. 70 liter hab hozzáadása még jobban elősegíti.

A Bayer új csávázószer formulációja: a gél. (x)
(Csorba Csaba)
Bevezetőben ismerteti a csávázás során előforduló és a csávázás minőségét csökkentő alkalmazástechnikai hibákat.
Ezek jelentős része kivédhető, ill. elkerülhető a legújabban kifejlesztett gél formulációval, amelynek révén közel 100 %-os fedettség, s ezáltal még jobb biológiai hatás érhető el a magvakon.

Cimbria a "maggondozás" szolgálatában (x)
(ifj. Gergely Sándor)

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

A veszélyes tizenkettő (IV/2.) A veronika fajok (Veronica spp.)
(Novák Róbert, Szentey László)
A sorozat jelen tagja a veronika fajokat mutatja be, amelyek elterjedése az elmúlt évek gyakran egyoldalú herbicid használatának (hormonhatású herbicidek!) is a következménye. A hazánkban előforduló veronika fajok részletes morfológiai bemutatása után megismerhetjük e gyomnövények elterjedését és biológiáját is. A dolgozat második része a védekezés elveit és lehetőségeit ismerteti. Felsorolja az ellenük engedélyezett készítményeket és felhasználásuk legfontosabb tudnivalóit.

Az atrazin és a 350 mm csapadék.
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A dolgozatban a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az idei rendkívül száraz időjárásban az atrazin hatóanyag lassabban és nem olyan mértékben bomlott le a talajban, mint normál években. Emiatt számítani kell arra, hogy káros utóhatások léphetnek fel a kukoricát követő érzékeny növénykultúrákban.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Sikeres államvizsgák a Szent István Egyetem Növényvédelemtani Tanszékén.
(Dr. Kozma Erzsébet)

Árutőzsde: a termelői lehetőségek szemszögéből (7.).
(Szojka János)

Nemzetközi szeminárium a kukoricabogárról Mezőhegyesen. (Tudósítás)

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)