HELYZETELEMZÉS

A hazai zöldséghajtatás helyzete és perspektívái az EU-csatlakozás tükrében
(Fodor Zoltán)
A magyar mezőgazdaságban az elmúlt évtizedben mélyreható változások történtek, a termelés jövedelemszintje rendkívüli módon lecsökkent, ami miatt a termesztők folyamatos forráshiánnyal küszködnek. A piaci bizonytalanságok hatására beköszöntött a "szükséggazdálkodás kora". A termésátlagok mélypontra zuhantak, a termelés koordinálatlan, főként piaci megérzéseken alapuló döntések irányítják. A szerző hangsúlyozza az egységes termelői szemlélet fontosságát: mindenek előtt az adott térségben gazdálkodó termelők közös beszerzését és értékesítését; továbbá a termesztési körülmények lehetőség szerinti optimalizálását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyrészt növekvő értékesítési lehetőségeket, de egyben fokozott versenyt és a termékekkel szembeni követelmények szigorodását is jelenti a termelők számára.

TÖBB KULTÚRÁT ÉRINTŐ TERMESZTÉSI KÉRDÉSEK

Trágyázás, öntözés, tápoldatozás valamint termésminőség és termésbiztonság összefüggése a zöldséghajtatásban
(Dr. Terbe István, Slezák Katalin)
A szántóföldi növénytermesztésben tapasztalható jelentős műtrágya-felhasználás csökkenés a zöldséghajtatásban nem jellemző. A termesztő üzemek jelentős részénél fejlesztések történtek, sok gazdaságban áttértek a tápoldatos termesztésre. Legnagyobb akadály, a tőkehiány mellett, a rossz minőségű öntözővizek, amelyek tisztítása a 0,5-1 ha-os hajtató üzemekben gazdaságosan nehezen oldható meg. A technikai és technológiai fejlődés mellett a termesztés során számos hiba is előfordul, ami részben a szakismeretek hiányára, részben a rossz technológiai fegyelemre vezethető vissza. A szerzők részletesen értékelik a termesztő üzemekben folyó tápanyag-utánpótlást és az öntözést. Külön fejezetben tárgyalják a tápoldatozás legfontosabb tudnivalóit. A dolgozatot négy táblázat egészíti ki, amelyek közül kiemelésre kívánkozik a negyedik táblázat, amely a hajtatás során előforduló fejlődési rendellenességeket és azok kiváltó okait ismerteti.

A zöldséghajtatás tápanyag-utánpótlásának értékelése a talajvizsgálatok segítségével
(Gilingerné Dr. Pankotai Mária, Zentai Ákos, Viola Ákosné)
A cikk a Szentesi Árpád Agrár Rt. szaktanácsadó csoportjának laboratóriumában végzett talaj- és öntözővíz minták vizsgálatának eredményeit, tapasztalatait összegzi. A vizsgálati minták a legfontosabb hajtató körzetekből: Békés, Csongrád és Bács megyéből, paprika, paradicsom és uborka kultúrából származtak. A minták analízise kiterjedt a kémhatás, az EC-érték, a tápelem-ellátottság és a tápelem-arányok vizsgálatára. Az eredményeket szövegesen és táblázatokba foglalva ismerteti.

Palántanevelésre használt földkeverékek szerkezeti- és tápanyag-összetétele
(Kappel Noémi, Tóth Kamill)
Az utóbbi években nagy változások mentek végbe a palántanevelés területén. Új tápkockaföld-keverékek, új tápoldatozó rendszerek, korszerű műtrágyák jellemzik ezt a fejlődést. A tápkockaföld szerkezeti és tápanyag kérdése az intenzív zöldségtermesztésben egyre aktuálisabb probléma, mely befolyásolja a zöldségpalánta fejlődését, s egyben a termés mennyiségi- és minőségi mutatóit. Ezekben a tápközegekben nagy szerepe van a tőzegnek (sík- és felláptőzeg), az egyéb segédanyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak, valamint a kalcium és a lassított hatású műtrágyák mennyiségének. A cikket táblázatok egészítik ki.

Mérések és műszerek a zöldséghajtatásban.
(Szungyi Gabriella)
Az intenzív zöldségtermesztés nélkülözhetetlen feltétele a termesztő közeg és a növényi környezet fizikai (hőmérséklet, abszolút és relatív páratartalom, CO₂ tartalom, a fényerősség stb.) és kémiai tulajdonságainak (alapvetően az összes sótartalom /EC/ és a savasság-lúgosság) mérése. Ismerteti az EC- és pH-mérők működését, a leggyakoribb mérési rendellenességeket, és a gyakorlatban jól használható néhány műszert.

A termésminőség és a tápanyagellátás a kertészetben Tudósítás
(Molnár Zoltán)
Az írás a Szent István Egyetemen a Kertészettudományi Kar, az MTA Kertészeti Bizottsága és a Bázelben működő Nemzetközi Káli Intézet által a Magyar Tudomány Napja alkalmából “A termésminőség és a tápanyagellátás kapcsolata a kertészeti termesztésben” címmel szervezett tanácskozásról tudósít.

EGYES KULTÚRÁK HAJTATÁSÁRÓL

A hajtatott paprika metszésének elvei és gyakorlata
(Dr. Gyúrós János, Tompos Dániel)
Az utóbbi évekre jellemző, hogy friss fogyasztásra – még a nyári hónapokban is – egyre nagyobb arányban a fóliás létesítményekből kerül piacra a paprika, ezért gazdasági megfontolásból célszerű a hajtatási időszakot minél hosszabbra nyújtani. A hosszú tartamú termesztéshez, az üvegházi és a fólia alatti hajtatásban ma már csak a folytonos növekedésű fajták jöhetnek számításba. Ezekre a növényekre jellemző, hogy a folytonos növekedés folyamatos termésképződést is jelent, tehát a hajtatási időszak jelentősen meghosszabbítható. A paprika hajtatása új technológiai elemekkel is bővült: szükségessé vált a fajták vegetatív-generatív egyensúlyának pontos szabályozása. Ennek egyik fontos eszköze a metszés, melyet a szerzők gyakorlati oldalról mutatnak be.
A cikk második részében – egy kísérlet eredményeként – arra kaphatunk választ, hogy melyik időszakban, melyik fajtát célszerű termeszteni, azt milyen metszési eljárással kell kezelni, milyen sűrűn szabad ültetni, a kiültetett növényeket hány szálra érdemes metszeni.

Ajánlások az oltott paradicsom hajtatásához
(Lóczi János)
A cikk bevezetőben az oltásos szaporítás jelentőségét és fokozódó terjedését ismerteti. Tárgyalja az oltott növények termesztésénél (ültetés, levelezés, öntözés) figyelembe veendő legfontosabb agrotechnikai szempontokat, valamint a leggyakoribb rendellenességeket és azok okait. Külön fejezet foglalkozik az oltott paradicsom tápanyag-ellátásának tudnivalóival. Táblázatban ismerteti a legfontosabb tápoldat recepteket.

Dióhéjban a sárgadinnye hajtatásáról
(Bársony Csaba)
Egyre több termesztő tér át a hosszan pulton tartható (LSL: long shelf life) sárgadinnye fajták hajtatására. A cikk rövid, tömör áttekintést ad a sárgadinnye-hajtatás tudnivalóiról.

A sárgarépa hajtatása
(Némethy Zoltánné)
Az ország déli részében, ahol a napos órák száma a legtöbb, gyorsan melegedő talajokon jók az adottságok a sárgarépa hajtatására. A fűtés nélküli, nagyobb légterű fóliasátrak alatti hajtatás vált be a legjobban. A sárgarépa hajtatása nem igényel ugyan nagyobb beruházást, fejlődésének azonban több olyan jellegzetessége van, amit termesztése során figyelembe kell venni. A cikk ezek bemutatása mellett részletesen foglalkozik a talaj-előkészítés, a trágyázás, a vetés, az öntözés és a szedés, valamint a kiszerelés kérdéseivel.

NÖVÉNYVÉDELEM A HAJTATÁSBAN

Új karantén károsító fenyeget a növényházakban: a borsó-aknázólégy!
(Szabó Piroska, Hataláné Zsellér Ibolya)
2001 májusában, Balástyán (Csongrád megye) gerberában megjelent a borsó-aknázólégy (Liriomyza huidobrensis). A 14 növénycsaládban károsító zárlati kártevő, jelenlegi felmérések szerint a térségben a hajtatott zöldség kultúrákban is jelen van. A karantén kártevő ellen az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat által elrendelt védekezés végrehajtása kötelező. Az aknázólégy elleni védekezés nehéz, mivel rezisztens a piretroidokra és nagy fokú toleranciát mutat a szerves foszforsav-észterekkel szemben. A kártevő hajtatott zöldségben történő megjelenése nagyban veszélyeztetheti a hosszú évek fejlesztési munkájával kialakított integrált növényvédelmi technológiát is. A cikk – színes képmelléklettel – bemutatja a borsó-aknázólégyet, ismerteti életmódját és a védekezés lehetőségeit.

Botrítiszes betegségek a zöldséghajtatásban
(Dr. Glits Márton)
A botrítiszes betegség a hajtatott zöldségnövények közül a paprikán, a paradicsomon, az uborkán és a salátán jelentős. A szerző ismerteti a betegséget előidéző kórokozót, annak életmódját, valamint a fenti növényeken fertőzés esetén megjelenő tüneteket. A botrítiszes betegségek elleni eredményes védekezésben a megelőzés szerepe meghatározó. A vegyszeres védekezés lehetőségeit táblázatos formában összegzi. A dolgozatot színes tünetfotók egészítik ki.

Fonálférgek a zöldséghajtatásban
(Dr. Pénzes Béla, Ács Timea)
A talajon folytatott zöldséghajtatás egyik legfontosabb korlátozó tényezője a fonálférgek elszaporodása és súlyos kártétele. A szerzők felsorolják a főbb károsító fajokat, ismertetik az általuk okozott tüneteket és kártételüket (színes melléklet). Részletesen leírják a fonálférgek életmódját, szaporodását, majd a védekezés lehetőségeit. Ez utóbbi kérdés tárgyalása során kiemelik a higiénia fontosságát és a talajfertőtlenítést, a rezisztens és toleráns fajták termesztését, az oltásos szaporítás jelentőségét.

Helyzetkép az üvegházi talajfertőtlenítésről
(Dr. Budai Csaba,Dormannsné Simon Erzsébet)
Az írás bevezetőben röviden ismerteti a talajból fertőző növényi károsítókat (gyökérgubacs fonálférgek, kórokozó gombák és talajlakó kártevők). A talajfertőtlenítés hazai gyakorlatát tárgyalva részletesebben szólnak a metilbromidos gázosításról. Ezt az eljárást – nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettség alapján – 2005-tól hazánkban sem alkalmazhatják. Összefoglalják a helyette szóba jöhető alternatív megoldásokat, melyek: fizikai eljárások (talajgőzölés, szolarizáció), rezisztencianemesítés (és oltásos szaporítás), fonálféreg-riasztó növények alkalmazása, a talajtól elválasztott (kiemelt vagy konténeres) termesztési módok. A biológiai védekezésre, bár próbálkozások vannak, de elfogadható megoldás még nincs. Az írást több táblázat és hat színes kép egészíti ki.

Útmutató az integrált növényvédelem sikeres bevezetéséhez
(Horváth Julianna, Dr. Tüske Márton)
A gondolatébresztő írás az integrált védekezési módszerek bevezetésének szükségességét hangsúlyozza. Felhívja a figyelmet azokra az agrotechnikai és termesztéshigiéniai műveletekre, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az IPM technológiák során. Csak ezek következetes megvalósítása után nyílik meg a lehetőség az IPM biológiai elemének – a hasznos rovarok és atkák – alkalmazására. Röviden szól a növényvédő szerek használatának alapelveiről is.

Az integrált növényvédelem gyakorlata és kilátásai a zöldséghajtatásban
(Zentai Ákos)
Az integrált növényvédelemre való áttérés egyfelől fogyasztói igény, másfelől termelői elvárás a sikeres növényvédelem megoldása érdekében. A magyar zöldséghajtatás sajátságai nehezítik a kártevők elleni biológiai növényvédelmet, ezért szükség van egyéb fizikai és kémiai növényvédelmi elemeket is a technológiába illeszteni. Az integrált növényvédelem alappillére a biológiai növényvédelem, melynek alkalmazása mellett figyelemmel kell lennünk a használt növényvédő-szerek toxicitására és perzisztenciájára, a klimatikus körülményekre és a kártevők számának alakulására. A szerző gyakorlati példaként a paprika kártevői ellen alkalmazható biológiai védekezés lehetőségeit mutatja be.

Fokozott veszély a hajtatásban: tripszek és a vírusbetegségek
(Hataláné Zsellér Ibolya, Kiss Ferencné)
A kaliforniai vagy nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) 1989-as megjelenése óta rövid időn belül elterjedt az ország legfontosabb zöldségtermesztő körzeteiben, és meghatározó kártevővé vált a hajtatott kultúrákban. A “kozmetikai” kárként jelentkező közvetlen kártételénél sokkal súlyosabb veszteséget a vírusvektorként okoz. E kártevő egyben a paradicsom foltos hervadás v. paradicsom bronzfoltosság (TSWV) vírus legfontosabb terjesztője. A zöldségfélék vírusfertőzöttségében a TSWV arányának növekedése egyértelműen kimutatható. Ismertetik a kaliforniai virágtripsz leírását, hazai életmódját és kártételét. A vírusokat is terjesztő tripszek elleni vegyszeres védekezés nagy nehézséget jelent a termelőknek, mely a kártevő életmódjából és a növényvédő szerekkel szembeni toleranciájából adódik. A Neoseiulus cucumeris ragadozóatka és az Orius laevigatus és O. insidiosus ragadozó poloskák állományba telepítésével mind a tripszek száma, mind a TSWV fertőzés eredményesen csökkenthető.

Új fertőtlenítési eljárás lehetősége a zöldséghajtatásban
(Dr. Tóth Bertalan)
Az írás a nátrium-troklozen hatóanyagú fertőtlenítő készítmények felhasználásának lehetőségeit és előnyeit mutatja be.

A védekezések elvei és gyakorlata a betegségek ellen a zöldséghajtatásban
(Varga András)
A zöldséghajtatásban többnyire ugyanazok a betegségek támadják a növényeket, mint a szabadföldi termesztésben. Az előforduló betegségek elleni védekezéseknél mindig a megelőzés a legfontosabb; a létrejött betegségek ellen a vegyszeres védekezés önmagában már költséges és sokszor eredménytelen, ha a fertőzést elősegítő tényezőket nem változtatjuk meg. Az eredményes megelőzésnek alapvető feltétele a fertőzési viszonyok ismerete, befolyásolása, kombinálva a vegyszerek alkalmazásával.  A szerző a címben jelzett témát a következő betegségcsoportok szerint tárgyalja: peronoszpórafélék, lisztharmatok, hervadásos betegségek, rothadásos betegségek, foltosodások.

Fokozott védelmi biztonság hosszú távon – Syngenta technológiával a zöldségfélék veszélyes kártevői ellen
(Dr. Sárospataki György)
A cikk a Syngenta cégnek a hazai zöldséghajtatásban engedélyezett inszekticidjeit, azok felhasználási körülményeit ismerteti.

Magyar Kwizda készítmények a hajtatott zöldségfélék növényvédelmében és tápanyag-utánpótlásában
(Mile László)
Ismertetés a Magyar Kwizda Kft. hazai zöldséghajtatásban engedélyezett termékeiről.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Az Agrofórum 1-12. évfolyamának (1990-2001) számaiban a zöldséghajtatás témakörében megjelent közlemények