A talajművelés és a tápanyag-utánpótlás helyzete a szántóföldi zöldségtermesztő gazdaságokban.
(Dr. Terbe István, Slezák Katalin, Kappel Noémi)
A szabadföldi zöldségtermesztés a szántóföldi növényekhez képest ugyan kis vetésterülettel (kb. 100 ezer ha) rendelkező, de nagy termelési értéket képviselő ágazat. Az ide tartozó növények termesztésének sikerét jelentősen befolyásolja a talajművelés módja és a tápanyag-ellátás színvonala. A cikk tárgyalja a szakszerű talajművelés kívánalmait és előnyeit; az évjáratonként eltérő körülményeket és az ennek nyomán változó művelési követelményeket. Az alapvető művelési eljárások sorában szól a tarlóhántásról, a középmélylazításról és a hagyományos szántásról. Ez utóbbi tudnivalóit részletesen taglalja. Külön fejezet foglalkozik a magágykészítéssel, végül rövid áttekintést ad a tápanyagellátásnak a zöldségtermesztésben jellemző helyzetéről.

A támrendszeres paradicsomtermesztésről
(Kovács Ferenc)
A szabadföldi támrendszeres termesztés célja a nyári időszakban a hajtatásihoz hasonló minőségű áru előállítása. Erre a célra többnyire a hajtatásból jól ismert, folytonnövő fajtákat használják. Közülük is azok alkalmasak szabadföldre, melyek a változó környezeti tényezőket jól tolerálják: szabadföldön is jól kötnek, egyenletesen színeződnek. Növekedésüket csak a termesztési időszak hossza és a támberendezés magassága határozza meg. A cikk foglalkozik  a támrendszeres termesztés lehetőségeivel és korlátaival, ismerteti a 2000. évi kísérletek fontosabb eredményeit; végül rövid jellemzést adva felsorolja az e célra szóba jöhető fajtákat.

Megoldásra váró problémák az ipariparadicsom-termesztésben
(Szekér László)
Az utóbbi években az ipari paradicsom sajnos, nem tartozik a sikernövények közé. A korábbi nagyüzemi termesztés helyett zömében kisebb méretű és alacsonyabb technológiai színvonalú gazdaságokban termesztik. Termesztésére elsősorban a tőkehiány hatott, amihez egyéb hátrányos gazdasági feltételek is társultak, de jelentősen befolyásolták a termesztés sikerét az elmúlt évek kedvezőtlen időjárási viszonyai is. A szerző táblázatosan ismerteti az ipariparadicsom-termesztés területének és termésének elmúlt öt évben jellemző adatait. A termesztés színvonalát befolyásoló tényezők között említi a termesztési mód helyes megválasztását, a fajtaválasztást, a tápanyag-utánpótlást, az öntözés és kiemelten a növényvédelem kérdéseit.

A koraiság fokozásának lehetőségei a szabadföldi újburgonya termesztésénél
(Dr. Gólya Elek)
Hazánkban – elsősorban Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyében – komoly hagyományi vannak a korai burgonya termesztésének. A sikeres termesztés meghatározó elemei a helyes fajtaválasztás és a szakszerű termesztéstechnológia. Ez utóbbi főbb mozzanatait tárgyalja az írás röviden. Végül ismerteti a szabadföldi újburgonya koraiságának fokozására szolgáló eljárásokat: a váz nélküli fóliás termesztést és a műanyag fátyolos takarást.

A burgonyafélék veszélyes ellensége, a fitoftóra (BASF)
A cikk az Acrobat MZ (dimetomorf + mankoceb) és a Forum R (dimetomorf + rézoxiklorid) fungicidek burgonyavész (Phytophthora infestans) elleni felhasználását ismerteti.

A szabadföldi paprikatermesztés újra sikeres
(Dr. Moór Józsefné, Horváth Sándor)
A szerzők – a cikk alcímében jelzettek szerint – egy ma kívánatosnak tartott paprikatermesztési technológiát adnak közre. Ebben sok olyan hasznos elem van, amit korábban tudatosan vagy anélkül  már használtunk, csak a  “nagyüzemivé”  válás során leszoktunk róla. A termesztéstechnológia mozzanatainak részletes tárgyalása után röviden kitérnek a piaci lehetőségek alakulására is. Az utolsó fejezet a Szabadszállási Róna Szövetkezetben a paradicsom alakú paprika termesztésével 2000-ben szerzett tapasztalatokat ismerteti a konkrét üzemi adatok bemutatásával. Az írást több ábra és táblázat egészíti ki.

A sikeres csemegekukorica-termesztés sarokpontjai
(Dr. Nigicser Tamás)
A csemegekukorica világszerte egyre kedveltebb zöldségféle. Konzerv- és hűtőipari feldolgozása Magyarországon a 70-es évek közepén kezdődött el, majd a hazai termesztés ezután lendületes fejlődésnek indult. Mára Magyarország több mint 20 ezer hektáron termel csemegekukoricát, s ezzel – Franciaország mellett – kontinensünk élenjáró termelőjévé vált. A hazai termelés túlnyomórészt a mintegy 20 feldolgozóipari üzem részére történik, szerződéses formában, jellemzően 50-100 hektár méretű táblákon.  A frisspiacra legfeljebb 1000 ha termése kerül. Ennél valamivel nagyobb mennyiséget képvisel a házikerti termelés. A szerző a címben jelzett gondolat kifejtése során kiemeli az értékesítési célnak megfelelő fajtaválasztást; a különös gondosságot igénylő talaj-előkészítést és vetést; a termésminőség védelmét szolgáló szigorú izolációt; a biztonságos herbicidhasználatot; az öntözés és a növényvédelem fontosságát. A siker kulcsa a minőségben, a folyamatosságban és a megbízhatóságban rejlik.

A csemegekukorica növényvédelme a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-ben
(Dr. Szabó Zoltán, Nyári Tibor)
A 9700 ha szántóterületen gazdálkodó nagyüzemben évente kb. 600 ha-on termesztenek csemegekukoricát. Cikkükben a szerzők az általuk követett növényvédelmi technológiát ismertetik, amelynek különösen két kulcspontja van: a vegyszeres gyomirtás és a rovarkártevők elleni sikeres védelem. Ezek megoldását, az alkalmazott eljárásokat konkrét üzemi adatokon keresztül szemléltetik.

A zöldborsó termesztése napi gondoskodást kíván
(Pereczes János)
Napjainkban a csemegekukorica mellett a zöldborsó teszi ki a zöldség feldolgozóipari termelés 50-60 %-át. E termékek nagyobb része exportra kerül. Az elmúlt években a zöldborsó-termesztés jövedelmezősége csökkent, mivel a borsótermesztés költségei gyenge technológia színvonalnál is viszonylag magasak. Közepes termésnél a költségek a jelenlegi felvásárlási árakkal nem térülnek vissza. Elsősorban a termelés biztonságának, hatékonyságának javításával lehet stabilizálni a borsó jövedelmezőségét. A színvonalasabb termesztés szigorúbb technológia fegyelmet (és még több ráfordítást) kíván a termelőktől. Ennek érdekében tekinti át a szerző a termesztéstechnológia meghatározó lépéseit.

Zöldborsó-termesztés az orosházi OROSFARM Szövetkezetben
(Dominkó Sándor, Csizmadia Sándor, Palecska Csaba)
A szövetkezet 2000-ben 600 hektáron termesztett zöldborsót a feldolgozóipar számára. Ebben az évben a szokványosnak egyáltalán nem nevezhető időjárás alaposan rányomta a bélyegét a borsótermesztés eredményességére. A viszonylag nagy befektetési igény (drága gépek, hektáronkénti 100-120 000 Ft anyagköltség) kockázatossá teszi a termelést. A szövetkezetben hektáronként 3,8 tonna termés szükséges ahhoz, hogy a költségek megtérüljenek. Az idei száraz, meleg tavasz, majd az aszály miatt  a zöldborsó csak minimális nyereséget hozott, de több év átlagában hektáronként 5-6 tonna hozam mellett egyik legjövedelmezőbb növény lehet. Részletesen ismerteti az üzemben folytatott termesztéstechnológiát.

A fejes káposzta termesztésének legfontosabb kérdései Kelet-Magyarországon
(Pálovics István)
A fejes káposzta az egyik legrégebben ismert és fogyasztott zöldségnövényünk. Kiváló étrendi hatású, vitaminokban gazdag, ezért fogyasztása Magyarországon igen jelentős, évente kb. 8-10 kg/fő. Termőterülete és a termés mennyisége az összes zöldség 6-8 %-a körül alakul, a 80-as évek második felében tapasztalt 4000 ha körüli mélypont után ma már újra 6000 ha fölötti területen termesztjük. A cikk tárgyalja a káposztatermesztés ökológiai igényeit és napjainkban jellemző piaci körülményeit. A termesztéstechnológia kulcselemeinek ismertetése során kitér az öntözés, a trágyázás, a fajtaválasztás, a palántanevelés, a növényvédelem és a betakarítás tudnivalóira.

BASF tanácskozás a növényvédőszer-kereskedőkkel
(Dr. DemesGyörgy)
Tudósítás az elmúlt év novemberében tartott kereskedelmi tanácskozáson elhangzottakról.

Legjelentősebb levél-zöldség növényünk, a saláta termesztése
(Dr. Terbe István, Kappel Noémi)
A fejes saláta az egész világon ismert, termesztett és nagy mennyiségben fogyasztott zöldségnövény. Egyes adatok szerint nagyobb felületen termesztik, mint a többi levélzöldségfélét együttvéve. Néhány országban az elfogyasztott zöldségfélék 10 %-át (10-15 kg) is meghaladja a salátafogyasztás, aminek új lendületet adott a sokirányú nemesítés. A cikk bevezetőben ismerteti a levélzöldségek termesztésének fontosságát, táplálkozási szempontból megmutatkozó előnyeiket. Hazai fogyasztásukra az idényjelleg, az egysíkúság, a konzervatív szokások és az egy főre eső kis fejadag a jellemző. Részletesen tárgyalja a salátatermesztés valamennyi fontos tudnivalóját a termesztés igényeitől kezdve – a technológia minden lépésén keresztül – a betakarításig.

Az IKR a Case New Holland gépek hazai kizárólagos forgalmazója
(Dr. Demes György)
2000. novemberében írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében a jövőben a Case New Holland gépek kizárólagos hazai forgalmazója az IKR Rt. lett. Az erről szóló sajtótájékoztatón a két cég vezetői ismertették az együttműködés célját, üzleti filozófiájukat, a forgalmazás, a szerviz- és alkatrészellátás terén várható fejlesztési elképzeléseiket.

Konzervuborka fajtahasználat, fajtakínálat
(Kristóf Lászlóné dr.)
A hetvenes évektől uborkatermesztésünk nagy változáson ment keresztül, ami a mai termesztési sikereket is megalapozta. Ekkor kerültek termesztésbe az első – túlnyomóan nővirágú, majd partenokarp – holland hibridek, amelyek intenzív termesztési módot igényeltek. A fajta - a választék - a minőség - és a termesztés kapcsolata a konzervuborka esetében fokozottan érvényesül, ezért a fajták tulajdonságainak és igényeinek ismerete különösen fontos a fajtaválasztásnál. A konzervuborka nagyon változatos fajtakörrel jellemezhető. Magyarországon az államilag elismert 71 konzervuborka fajta közül 29 túlnyomóan nővirágú és 18 partenokarp aprótüskés, valamint 12, ill. 4 szemölcsös hibrid áll a termesztők rendelkezésére. A cikk tárgyalja a fajtaválasztást meghatározó termesztési és feldolgozási szempontokat, végül táblázatosan ismerteti az államilag elismert fajták főbb tulajdonságait és termesztési szempontból fontos jellemzőit.

A vöröshagyma tárolhatóságát meghatározó tényezők
(Dr. Füstös Zsuzsanna)
A vöröshagyma fogyasztása egyenletes, nem idényjellegű az év során, így a tárolás elválaszthatatlan láncszeme a termesztésnek. Hazai körülményeink között a napi friss fogyasztásra kerülő vöröshagyma 8-9 hónapon keresztül a tárolókból kikerülő áru, ezért  ismernünk kell azokat a termesztéstechnológiai tényezőket és tárolási  körülményeket, amelyek lehetővé teszik a kockázatmentes, tartós tárolást. A cikk a vöröshagyma tárolhatóságát meghatározó tényezők között részletesen tárgyalja a fajta szerepét; az optimális felszedési időpontot; a hagyma buroklevelének épségét; a hagyma méretét; a tárolás körülményeit és annak technikai színvonalát.

A dinnyetermesztés helyzete Dél-Békésben
(Lipták László)
Az utóbbi tíz évben Magyarország délkeleti területe hazánk egyik legjelentősebb dinnyetermesztő körzetévé fejlődött. Ebben jelentős szerepet játszottak a terület kedvező éghajlati- és talajadottságai. A nagyobb területen történő termesztés a nagyüzemi gazdálkodás ideje alatt jött létre. Még a mai napig is jellemző az úgynevezett „háztáji” növényként való termesztés. Ennek jellemzője, hogy a nagyüzem elvégzi a talajművelést, a gyomirtást, majd szétméri a területet (egyúttal biztosítja a szükséges vetésváltást), így a nagy táblán belül sok kisparcellás gazdaság dolgozik az év folyamán. Mivel Magyarországon a piac még a mai napig is megfizeti a koraiságot, ezért a gazdák egyre intenzívebbé, koraibbá tették a termesztést. A helyrevetést felváltotta a palántázva kiültetett dinnye, a szabadföldi termesztést pedig nagy területen a fóliaalagutas termesztés. A szerző, aki maga is dinnyetermelő, ismerteti a termesztéstechnológiát. Végül arról is beszámol, hogy mivel sokan egyetlen megélhetési lehetőségüket látják ebben a növényben, a termelők egy része az értékesítési gondok miatt 1998-ban – dinnye esetében az országban először – egy beszerző és értékesítő szövetkezetet alakított.

Karfioltermesztés. Egy sikeres karfioltermesztő gyakorlatából
(Benkő Magdolna)
A szerző mint gyakorló karfioltermesztő több éves termesztési tapasztalatait adja közre. Összegzésként megállapítja, hogy a termesztéstechnológiának követnie kell az intenzív fajták igényeit.

Stefanovits Pál 80 éves
(Szabóné Kele Gabriella)
Megemlékezés a talajtan elhivatott kutatójának, iskolateremtő professzorának 80. születésnapjáról.

IPM konform rezisztencia-stratégia új hatóanyagokkal a zöldségfélék kártevői ellen
(Dr. Sárospataki György, Dr. Rácz István)
A cikk az Actara (tiametoxám), a Chess (pimetrozin), a Vertimec (abamektin) és a Match (lufenuron) rovarölő szereknek a zöldségfélék kártevői elleni integrált védekezésben játszott szerepét és felhasználásuk körülményeit ismerteti.

Okályi Iván (1900 – 1968) emléktáblájának leleplezése
(Kurucz Miklós)
Megemlékezés a XX. századi magyar gyümölcstermesztés kiemelkedő alakjáról, aki 100 évvel ezelőtt született.

Amistar – a zöldségfélék növényvédelmében
(Dr. Lánszki Imre)
Az azoxistrobin hatóanyagú gombaölő szer zöldségfélék betegségei elleni felhasználását ismerteti.

Új öntözési tanácsadó rendszer az interneten:  www.met.hu/kanna/index.htm
(Dr. Szalai Sándor, Dr. Krammer, Ozer, Dr. Domonkos Péter)
Hazánkban a csapadék eloszlása térben és időben nagyon változékony. A mezőgazdaság csapadékhiányos időszakra való felkészülése különösen fontos, mivel az elmúlt évtizedek megfigyelési adatai (még az elmúlt néhány év csapadékbőségével együtt is) az aszályhajlam növekedését mutatják. A pontosabb öntözővíz-mennyiség meghatározását segíti elő az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) internetes honlapján található, az OMSZ és MASHAV (Izrael Külügyminisztériumának Nemzetközi Együttműködési Központja) által fejlesztett tanácsadó rendszer. A rendszer automatikus, azaz az operatív működéséhez nem kell emberi beavatkozás, így nem kell külön figyelmet fordítani a pihenőnapokra, ünnepnapokra, az információszolgáltatás folyamatos. Az adatok frissítése naponta történik, így minden reggel már az előző naphoz tartozó összes információ elérhető. A cikk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismerteti.

Az Agrofórum I-IX. évfolyamának (1990-2000) számaiban a szabadföldi zöldségtermesztésről megjelent fontosabb közlemények jegyzéke

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)

Vevőtalálkozó a John Deere és a KITE közös szervezésében
(Dr. Demes György)