REPCETERMESZTÉS

A mosonmagyaróvári Lajtamag Kft. szakembereinek közreműködésével készült összeállítás hasznos információkat közöl a repcetermesztés hazai történetéről és jelenlegi helyzetéről, a külföldi eredményekről és szakmai törekvésekről, valamint  a repcepiaci helyzetről.

Repcetermesztés másként?!
(Nagy Zoltán)
Az írás alapgondolata: repcetermesztésünket el kell mozdítani a jelenlegi – nemzetközi mércével mérve – megalázóan alacsony szintről, amihez egyébként minden rendelkezésünkre áll. A szemléleten kell talán leginkább változtatni, amit a szakmai virtus, az akarat, a kényszer és a szükség egyaránt kell, hogy motiváljon.

A repce termesztése Magyarországon
(Kettinger Gyula, Seiwerth Gábor)
A hazai repcetermesztés teljes történetét áttekintő írás bemutatja a repcetermesztés kezdeteit (a XVIII. sz. második fele), majd a XIX. sz. második felében bekövetkezett fellendülését. Ezt követően statisztikai adatokkal is szemléltetett képet kaphatunk a XX. sz. és a jelen hazai repcetermesztéséről. Napjaink repcetermesztése növekvő tendenciát mutat, jelentős évenkénti hullámzással. Az 1991-95-ös évek 39 ezer hektáros átlagterülete az 1996-2000-es évek átlagában 106 ezer hektár fölé emelkedett. A termésátlagok érdemben nem növekedtek, az utolsó öt év átlagában 1,6 tonna hektár körül mozogtak. Napjainkban a vetőmag- és a fajtaellátottság jó, a legkiválóbb hazai fajták mellett (Helga, Danubia) igen tekintélyes külföldi nemesítésű repce kollekció alkotja a palettát. Hazánkban a 2000. évi köztermesztésben már megjelentek a hibridek is.

Rendszerben gondolkodva, eredményesen…
(Kovács-Csomor Zsolt)
Csehországban a 80-as évek végétől a 90-es évek elejétől működik eredményesen az SPZO repcetermesztési rendszer, amely szervezeti felépítését a magyar IKR-től kölcsönözte. A csehországi rendszer megalkotója egy magyar származású felvidéki professzor, Dr. Fábry András. A rendszer létrehozásának igénye abból adódott, hogy Csehország repcetermesztési eredményei a 80-as években hasonlóan gyengék voltak, mint a magyar eredmények. A rendszer kiépítésével 1997-ben az ország önellátóvá vált, majd  2000-ben Csehország Európa legnagyobb repce exportőrei közé küzdötte fel magát. Ebben az évben országosan 325 ezer ha nagyságú volt a betakarított terület, melyen 2,60 t/ha átlagtermést takarítottak be. Az SPZO koordinálásával 129 ezer ha-on termesztettek repcét, ahol az átlaghozam 2,88 t/ha volt. Ilyen imponáló eredményeket nem lehetett volna elérni, ha a termelők nem alkalmazzák a szervezet szaktanácsait.

Az OMMI teszi a dolgát…
(Nagy Zoltán)
Az OMMI szakreferensének tájékoztatása alapján ad információt a hazai fajtakínálatról, a várható fajtapiaci változásokról, a hibridrepce megjelenéséről és fokozatos térhódításáról.

Az MSL-hibridrepcék termesztéstechnológiájának sajátosságai
(Blum Zoltán)
A repcetermesztés sikerességét alapvetően a hektáronként elért termés nagysága határozza meg. Az MSL-hibridek (MSL: Männliche Sterilität Lembke) terméspotenciálja új dimenziókat nyithat meg a termelők számára. Számos érv támasztja alá a hibridek létjogosultságát a magyarországi körülmények között is. A hibridek nemcsak a nehéz körülmények között bizonyítják létjogosultságukat, hanem intenzív termesztésben, a hozamszint növelésében is. A kései vetésre való alkalmasságuk, ill. alkalmazkodó képességük a kedvezőtlen termőhelyi viszonyokhoz a rendkívül gyors vegetatív fejlődésükben rejlik. A szerző által tárgyalt legfontosabb technológiai kérdések: a vetésidő, vetőmagnorma; a szárrövidítés; a tápanyagellátás.

Új kiszerelésben az MSL hibridrepce vetőmag
(Seiwerth Gábor)
Tájékoztató arról, hogy az MSL-hibrid előállítású, Artus fajtájú repce vetőmag kiszerelése az idei szezonban már nem súlyra egalizálva, hanem egységekben (unit), a csíraszám alapján történik.

Repcepiaci tendenciák
(Németh Zoltán)
Bepillantás a repcekereskedelem és –piac nemzetközi alakulásába, és rövid prognózis a várható hazai tendenciákról.

Az őszi káposztarepce növényvédelmérő (x)
(Kamp János, Csorba Csaba)
A Bayer cég növényvédelmi ajánlatainak ismertetése a repce vetőmag csávázására, a szárrövidítésre és a rovarkártevők elleni védelemre.

Mindenki másképp csinálja…
(Nagy Zoltán riportja)
Három sikeres repcetermesztő üzem szakembereit szólaltatja meg s ismerteti az általuk követett termesztési technológiát.

Termesszünk jövedelmezően repcét!
(Klopp Béla)
Mikó Ferenc siófoki gazdálkodó repcetermesztési eredményeinek bemutatása.

A biodízel gyártásával kapcsolatos hazai elképzelések
(Kettinger Gyula, Seiwerth Gábor)
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékával együtt jár, hogy a termőföldjeinek egy részét majd pihentetni kell. E területeken olyan termelést lehet és kell folytatni, aminek végterméke nem kerül élelmiszer célú felhasználásra. A szóba jöhető változatok közül a biodízel-előállítás egy lehetséges megoldást jelent az ugaroltatásra. A hazai biodízel program a 2000. év elején került meghirdetésére, míg a program jogi, közgazdasági háttere a 2001. márciusában meghirdetett szabályzórendszer révén vált ismertté. A program megvalósításához ágazatközi integráció szükséges, a szociális, a térségfejlesztési és a felhasználói érdekeket is össze kell egyeztetni. A szerző – termelői szemmel – elemzi a biodízel program hazai megvalósításának feltételeit, kritériumait és várható hatásait.

ARATÁS IDEJÉN A BÚZAPIACRÓL

A Szekszárdi Növényvédő Kft. 2001. május 10-én Dunaföldváron, majd május 24-én Cecén „Információk a búzáról és a búza piacáról” címmel szakmai tanácskozást szervezett az érdeklődő termelők számára. A rendezvény szakmai mondanivalója az alábbi témaköröket ölelte fel: mit adhatunk a búzának a minél jobb minőség érdekében (növényvédelem, fejtrágyázás); felkészülés a betakarításra (az aratás és a minőség összefüggése, minőségvizsgálatok); értékesítési stratégiák (tőzsdei lehetőségek, exportértékesítés, a malomipar igényei); a termelők véleménye, várakozásai. A rendezvények előadóit felkértük, az elhangzottakat írásos formában is bocsássák rendelkezésünkre, hogy gondolataikat és hasznos információikat az olvasók szélesebb köre is megismerhesse.
A szerkesztőségünkbe lapzártáig beérkezett előadásokból készített összeállítás az alábbi közleményeket tartalmazza.

Búzapiaci körkép
(Fórián Zoltán)

Gondolatok a búzatermés minőségéről
(Dr. Balogh József)

Milyen búzát szeretne a malomipar?
(Dr. Csíbor István riportja)

Mit tehetünk a búzánkért? Hozzászólás
(Szabó Béla)

A csávázásról, mint a gabonatermesztés egyik alappilléréről (x)
(Csorba Csaba)

A sikeres gabonatermesztés alapfeltétele a hatékony lomb- és kalászvédele (x)
(Popovics István, Rácz Attila, Rácz István, Tóth Elemér)

A hajózás szerepe és jelentősége a magyarországi gabonaszállításokban
(Bencsik Attila)

A búza szárítása
(Dr. Ragasits István)

Árfolyam-biztosítási (hedge) lehetőségek a Budapesti Árutőzsdén
(Herczeg Gábor)

AZ IDEI LEVÉLTETŰ GRADÁCIÓRÓL

Levéltetű-szívócsapdák a gyakorlat és a tudomány szolgálatában
(Hataláné Zsellér Ibolya, Hlavács Brigitta, Kiss Ferencné, Dr. Kajati István)
A növényvédelmi szervezet kiemelt feladatának tekinti az integrált növényvédelmi eljárások kimunkálását, propagálását és gyakorlati alkalmazásához szükséges információk folyamatos közreadását. Ennek jegyében került sor a korábban a növényvédelmi hálózat által Szolnokon működtetett 12,2 m-es Rothamsted-típusú levéltetű-szívócsapda Hódmezővásárhelyre történő áttelepítésére. 2000-ben ez jelentette az első lépést egy „szívócsapda állomás” kialakítására, melynek része még egy 1,4 m-es szívócsapda és egy faunisztikai megfigyeléseket szolgáló Malaise-csapda is. Mindez meteorológiai mérőfelszerelésekkel egészül ki. A cikk – egy oldal színes melléklettek kiegészítve – a levéltetű szívócsapda-állomás működését, tudományos és gyakorlati feladatait ismerteti.

A levéltetűhelyzet 2001-ben
(Kelen Petra, Dr. Ripka Géza)
A 2001. év májusa a levéltetvek jelentős felszaporodását hozta nagyon sok szántóföldi és kertészeti kultúrában. Az idei felszaporodásra jellemző, hogy olyan kevésbé fenyegetett növényeken is nagy mennyiségben megtelepedtek, esetenként károkat is okoztak, amelyeken egyébként ritkán lépnek fel (kajszi, szőlő, szeder, kökény, kapor stb.) A viszonylag enyhe és csapadékszegény tél mindenképpen hozzájárult az induló népesség, az ősanyák nagy egyedszámához. Később az áprilisi és májusi időjárás is kedvezett a népesség felszaporodásának. A szerzők – számadatokkal is alátámasztva – mutatják be az idei levéltetű-fertőzés tájegységenkénti, ill. főbb kultúrák szerinti alakulását.

A burgonya vírusbetegségeit terjesztő vírusvektor levéltetvek elleni védekezés lehetőségei
(Dr. Kajati István)
A burgonyatermesztés legsúlyosabb növénykórtani problémáját a vírusbetegségek által okozott mennyiségi és minőségi kártétel jelenti, amely veszteség a vírusok fertőzésétől, a burgonya fajtájától és a fertőzés időpontjától függően 10-80 % is lehet. Különösen fontos, gyakorlati, termesztéstechnológiai feladat a vírusfertőzések megakadályozása mind a vetőgumó-termesztés, mind az árutermesztés területén, hiszen hazánkban évről-évre állandó vírusinfekciós nyomással kell számolni. A cikk tömör, de átfogó ismertetést ad a burgonyát károsító vírusokról és vektoraikról, az előrejelzés lehetőségeiről és módszereiről, majd pontokba foglalva részletezi a védekezési módokat.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

A nádrizómák nyugalmi állapota és a védekezés lehetősége
(Lukács Domonkos)
Napjaink növénytermesztési gyakorlata jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az évelő gyomnövények okozta problémák újból előtérbe kerüljenek. A ma engedélyezett gyomirtó szerek jelentős hányada megfelelően szabályozza az egyéves gyomnövényeket, de nem oldja meg a nehezen irtható évelők okozta problémát. Az évelők rizómája az év egy bizonyos szakaszában (a nád esetében május-júniusban) a magvakhoz hasonló nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban a növényen belüli tápanyagáramlás lelassul, az ekkor alkalmazott, tápanyagárammal transzlokálódó herbicidek hatékonysága elenyésző. A virágzás és érés időszaka után (augusztustól a fagyok beálltáig) a tápanyagok áramlása megindul a rizómába, a rizóma „feléled”, s ezt az intenzív tápanyag mozgást lehet kihasználni a herbicidek hatékony alkalmazására. A cikk részletesen tárgyalja a nád gyomirtás vegyszeres és nem vegyszeres lehetőségeit.

Mire számíthatunk a napraforgó egészségi állapotának alakulásában?
(Dr. Békési Pál)
Az elmúlt évi rendkívül száraz időjárás következtében a napraforgó Diaporthe helianthi fertőzése és járványa elmaradt. A szerző arra próbál prognózist adni, hogy az emiatt erősen lecsökkent inokulumforrás nyomán számíthatunk-e az idén a betegség járványszerű fellépésére vagy sem. A cikk a Sclerotinia- és Botrytis-járvány esélyeit is elemzi.

Napraforgó állományszárítás Roundup Bioaktiv felhasználásával (x)
(Czepó Mihály)

Minden növény rézérzékeny!? (x)
(Kormányos Ferenc)
A Cuproxat FW használatának bemutatása.

A légi növényvédelemről a deszikkálási szezon előtt
(Dr. Karamán József)
A cikk ismerteti a légi növényvédelem jogi szabályozásában bekövetkezett változásokat, valamint a deszikkálási technológiák legfontosabb tudnivalóit.

A fűszerpaprika növényvédelme „egy kicsit másképpen” (x)
(Kiss Attila)
A Rogator Kft. által gyártott, ill. forgalmazott környezetbarát növényvédő szerek felhasználásának ismertetése.

Érintetté váltunk Fusarium ügyben. Hozzászólás
(Dr. Tóth Bertalan)
Észrevételek a Gyakorlati AGROFÓRUM előző számában közölt, a búza kalászfuzáriózisával foglalkozó vitához.

GÉPESÍTÉS

Nagyító alatt: Kuhn Rauch MDS 921 műtrágyaszóró
(Dr. Csizmazia Zoltán, Dr. Kőkuti Attila)
A jelenleg Magyarországon üzemeltetett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek zöme potenciálisan sem képes a megnövekedett munkaminőségi elvárások teljesítésére. Fontos tehát, hogy ismerjük a gépekkel szemben támasztott legfontosabb követelményeket és az üzemeltetés problémáit. A cikk a KUHN-RAUCH MDS 921 műtrágyaszóró tesztvizsgálatának eredményeit mutatja be. A szerzők az eredmények értékelésén keresztül azt szeretnék érzékeltetni, hogy agrotechnikai szempontból milyen jelentősége van az ilyen gépekkel szemben támasztott műszaki elvárások, követelmények teljesülésének, az üzemeltetés szempontjából fontos előírások betartásának. A cikket három táblázat és számos ábra egészíti ki.

KRÓNIKA

50 éves a Magyar Agrártudományi Egyesület
(Kettinger Gyula)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)