TÁPANYAGELLÁTÁS

(A VI. Alföldi Növénytermesztési Napokon /Mezőhegyes, 2001. június 1-3./ elhangzott előadások)

Gondolatok a VI. Alföldi Növénytermesztési Napok elé
(Dr. Pepó Péter, Dr. Megyeri Zsolt)
A XX. század utolsó évtizedeiben óriási utat járt be a magyar növénytermesztés. Jelentős mértékben fejlődtek a biológiai alapok, a termesztés agronómiai, agrotechnikai feltételei és a mindezeket “működtető” szaktudás. A megváltozott társadalmi, gazdasági, politikai rendszerben sajnálatos módon a technológiai színvonal erőteljes csökkenése jellemzi a növénytermesztést. Ezen változtatni szükséges, s az új növénytermesztést a fenntarthatóság, a minőség, a környezetvédelem, a rendszerszemlélet, valamint az agronómiai és ökonómiai hatékonyság kell, hogy jellemezze.

Tápanyagellátás, tápanyag-visszapótlás a növénytermesztésben
(Dr. Máté András, Dr. Jolánkai Márton)
A cikk bevezetőben rövid áttekintést ad a növénytáplálás tudományának legfontosabb történeti állomásairól és meghatározó személyiségeiről. Ezt követően a három makrotápelem szerepét taglalja a növény tápanyagellátásában. Kitér az elemek felvehetőségére, talajbeli mobilitásukra. Tárgyalja a tápanyag-visszapótlás múltbeli és jelenlegi hazai helyzetét. Összefoglalásképpen rámutat: talajaink tápanyagkészletének kizsarolása nemcsak a ma gazdasági problémája, hanem az eljövendő nemzedéké is.

A tápanyag-gazdálkodás szerepe a környezetbarát, fenntartható növénytermesztésben
(Dr. Pepó Péter)
Átalakulóban lévő hazai mezőgazdaságunkban és növénytermesztésünkben meghatározó helyet foglal el a tápanyag-gazdálkodás. A korszerű szemléletű tápanyag-gazdálkodás figyelembe veszi és hasznosítja a termőhelyi adottságokat, a biológiai alapokat, valamint az agrotechnikai elemeket, továbbá ezek kölcsönhatásait. Különösen fontos követelmény a tápanyag-gazdálkodás komplex és környezetbarát szemlélete. Röviden tárgyalja a talajok tápanyagforgalmát, a tápanyagok talajbeli felvételét, a mindezeket befolyásoló ökológiai, biológiai és agrotechnikai tényezők direkt és indirekt hatásait. A jövőben kihasználandó tartalékok között említi a fajtaspecifikus trágyázás megvalósítását. Végül leszögezi: a szakszerű tápanyag-gazdálkodás megvalósítása kormányzati pénzügyi szerepvállalás és termelői szemléletváltás nélkül elképzelhetetlen.

10 éves a Fertilia. Logisztika az agrokémiában (x)

A hazai nagytermés feltételrendszere
(Dr. Bocz Ernő)
A cikk a szántóföldi növénytermesztés – elsősorban a búzatermesztés – példáin keresztül koncentrált áttekintést ad a növénytermesztés színvonalának fejlődéséről a kezdetektől napjainkig. Összehasonlítja a kisparaszti és a nagyüzemi gazdálkodás jellemzőit. A XX. sz. második felében politikai és gazdasági okok miatt elkerülhetetlenné vált a nyugat-európai színvonalhoz való felzárkózás. Ennek egyik eszköze a nagyadagú műtrágyázás bevezetése volt. Ezzel egyidejűleg kilenc helyen ún. Országos Egységes Műtrágyázási Tartamkísérlet indult, amely nemzetközileg is egyedülálló szakmai teljesítmény. Részletesen tárgyalja a nagyadagú műtrágyázás sokoldalú hatásait.

A tápanyag-gazdálkodás javításának hagyományos és új alternatívái különös tekintettel a helyspecifikus műtrágyázásra
(Kiss Istvánné dr.)
A termesztéstechnológia legkorlátozóbb eleme napjainkban a tápanyag-visszapótlás. A műtrágya-felhasználásban az elmúlt évtizedben tapasztalt zuhanásszerű csökkenés egyértelműen a nyíló agrárollóra (a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva csaknem tízszeres árnövekedésre) vezethető vissza.
A pénztelenség mellett a másik ok, hogy a föld tulajdonosa gyakran elszakadt annak használójától, s így nem volt érdekelt a termőképesség, a táperő fenntartásában. Törekednünk kell egy olyan új és okszerű tápanyag-gazdálkodás elméletének és gyakorlatának kidolgozására, amelynek célja talajaink közepes tápelem-ellátottság elérése, illetve fenntartása. Röviden ismerteti a szakszerű tápanyag-gazdálkodást elősegítő agrotechnikai elemeket. Végül részletesen tárgyalja a jövő útját jelentő helyspecifikus vagy precíziós tápanyag-visszapótlással szerzett tapasztalatokat.

Talajminta-vételi eljárások és lehetőségek a precíziós gazdálkodásban
(Dr. Czinege Erik)
A precíziós tápanyag-utánpótlás megvalósításának egyik kulcskérdése a talajminta-vételezés, mivel a lehető legkisebb ráfordítással kell a legtöbb információt megkapni a területről. Ezt segítik elő a talajtérképek és a hozamtérképek. A szerző rámutat: a mintavételezésre általános recept nem adható, mindig az adott terület sajátosságai és a rendelkezésre álló információk alapján kell kidolgozni az optimális mintavételezési tervet.

A szakszerű tápanyag-gazdálkodás ma is lehetőség! (x)
(Dr. Horváth József)
A helyes tápanyag-gazdálkodásnak – és az ezt szolgáló szaktanácsadásnak – szakmai, környezetvédelmi és gazdaságossági céloknak kell megfelelnie. A szerző, aki maga is sokéves gyakorlattal bíró szaktanácsadó, ismerteti a talajtermékenység fenntartásának összetevőit, hangsúlyozza ezek összhangjának megteremtését a szaktanácsadói munka során. Véleménye szerint még a mai, tőkehiánnyal küzdő termelőknek sem lehetetlen a szakszerű növénytáplálás megvalósítása, ha az ehhez szükséges információkkal rendelkezik. Ebben van segítségére a megfelelő vizsgálati háttérrel és tapasztalattal rendelkező szaktanácsadó.

Hatékony megoldás a tápanyag-gazdálkodás optimalizálására
Az írás az IKR Rt. folyékony műtrágyázási technológiájának teljes körű ismertetése.

KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TECHNOLÓGIÁK

A kártevők elleni védekezés tapasztalatai az integrált és hagyományos védelemben részesített almaültetvényekben
(Molnár Józsefné dr.)
A környezetkímélő, integrált növényvédelmi technológiák fejlesztése az alma növényvédelmében már a hetvenes évek közepén elkezdődött. A szerző – a legfontosabb kártevőket érintve – ennek legfontosabb állomásait mutatja be saját fejlesztői munkájának eredményein keresztül. A tartamkísérletek eredményei azt mutatják, hogy nincs nagy különbség a hagyományos és az integrált technológiával védett gyümölcsösök kártevői között. Bebizonyosodott, hogy az integrált növényvédelmi technológiával jó minőségű gyümölcs állítható elő.

Ismét az aknázómolyokról
(Csekes Zoltán)
A Szlovákiában, a komárnói járásban a gyakorlatban dolgozó szerző ismerteti a legfontosabb  aknázómoly fajokat és az ellenük való védekezésben a  környezetkímélő szerek használatát.

A peszticidvita Dániában
(Dr. Kovács György)
Dániában – éppen úgy, mint az EU-tagállamok többségében és Magyarországon is – a lakosság érthető érdeklődést mutat a természet védelme iránt. A kérdés körül kialakult vita szinte a mindennapi élethez tartozik. A vitán belül a mezőgazdaság és kertgazdaság vegyszeres növényvédelme a sajtóban, rádióban, televízióban egyre nagyobb helyet kap és máris annyira a központba került, hogy egyéb környezetvédelmi problémák  ezáltal a háttérbe szorulnak. Sajnos, a cikkek és előadások nagy többsége nem tényeken alapul; szerzőik többnyire nélkülözik a megkövetelhető szakismereteket.

NÖVÉNYVÉDELEM

A fűszerpaprika vírusbetegségei és a korszerű védekezés lehetőségei
(Kiss Ferencné)
A fűszerpaprika növényvédelmében meghatározó szerepük van a vírusbetegségeknek. A szerző többéves megfigyelései és vizsgálatai alapján ismerteti a legfontosabb vírusokat, köztük a fűszerpaprikára veszélyes két új vírust: a paradicsom foltos hervadás vírust (TSWV) és a paprika enyhe foltosság vírust (PMMV). Tárgyalja a levéltetvek vírusvektor szerepét, majd a speciális könnyű nyári olajos készítmények hatását a levéltetvek ellen. Az írást négy táblázat, két ábra és több színes kép egészíti ki.

Veszélyes tizenkettő IV/6. Az árvacsalán (Lamium spp.) fajok
(Dr. Horváth Károly, Szentey László)
A sorozat most bemutatott tagjának több faja is él hazánkban, közülük kettőnek: a bársonyos árvacsalánnak (L. amplexicaule) és a piros árvacsalánnak (L. pupureum) van gazdasági jelentősége. A szerzők párhuzamosan ismertetik a fajok morfológiáját, ökológiai igényeiket és biológiájukat. Röviden összefoglalják a vegyszeres védekezés tudnivalóit.

Időszerű ROUNDUP BIOAKTIV alkalmazások évelő gyomok ellen (x)
(Czepó Mihály)
A címben említett glifozát hatóanyagú herbicid felhasználását ismerteti vízelvezető árkok és csatornák gyomirtására, ill. aratás előtt álló búzában az évelő gyomnövények irtására.

Hozzászólás Dr. Mesterházy Ákos cikkéhez
(Agro-Chemie Kft.)

Válasz: néhány megjegyzés az Agro-Chemie Kft. hozzászólásához
(Dr. Mesterházy Ákos)

A Juwel szerepe a cukorrépa hozamának és minőségének javításában (x)
(Dr. Ruzsányi László)
Az önmagában és MgSO₄-tal együtt kijuttatott Juwel alkalmazásának előnyeit ismerteti a címben megfogalmazott termelési célok elérésében.

GÉPEK

Nagyító alatt… OKM-6/3 sorközművelő tápkultivátor
(Dr. Soós Sándor)
Az ismertetett munkagép a különböző sortávolságú kapásnövények sorközének lazítására, a gyomnövények irtására, továbbá a sorközműveléssel egy menetben a talajfelszínre kijuttatott szemcsés műtrágya takarására, valamint a növénysorok töltögetésére szolgál. A cikk ismerteti a gép leírását, működését, műszaki adatait. Részletesen tárgyalja az elvégzett tesztvizsgálatok eredményeit (teljesítmény, munkaminőségi, energetikai és üzemelési jellemzők), végül összegző véleményt ad a tápkultivátor célszerű felhasználásáról.

Villamos üzemű lineár öntözőgép Mezőhegyesen
(Fodor Dezső, Dr. Lelkes János)
Az esőszerű öntözés hazánkban az öntözésre berendezett terület több mint 80 %-án alkalmazott öntözési mód. Ezen belül a járva üzemelő berendezések alkalmazása a meghatározó, melynek gépei a csévélhető, a lineár és a center pivot berendezések.
A gyakorlati tapasztalatok is igazolják, hogy az elektromos energiával üzemeltetett gépek fajlagos energiaköltségei lényegesen kisebbek a dízelüzemű gépek energiaköltségeinél. A cikk a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. területén üzemelő Bauer Linestar 168 LL típusú öntözőberendezés átalakításával szerzett tapasztalatokat foglalja össze.

Láttuk, hallottuk, olvastuk… AGRO+MASHEXPO 2001
(Dr. Demes György)
Az idei tavaszi gépkiállításon nagydíjat nyert termékek: a Manitou MLT 636 TLS teleszkópos rakodó, a VTZ 2048 AM könnyű univerzális traktor és a Synergy káposztarepce vetőmag bemutatása. A cikk a továbbiakban rövid ismertetést ad öt olyan termékről, amelyek elismerő oklevelet kaptak.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

A nem művelt területek növényei veszélyes szomszédságot jelentenek vagy csak esztétikailag kellemetlenek?
(Dr. Németh Imre)
Az utóbbi években egyre többen emlegetik a nem művelt területek gyomnövényeit, s egyre többen hivatkoznak rá okkal vagy ok nélkül. A szerző négyéves vizsgálatsorozata alapján – első sorban Észak-Magyarország térségében – megállapította, hogy a sok hivatkozás, kijelentés tényként való kezelésének konkrét, vizsgálatokkal alátámasztott alapja alig van. E témakörben viszonylag kevés vizsgálat történt. A régebbi vizsgálatok eredményei csak erős fenntartással fogadhatók el, mert közben az évtizedek vegyszeres gyomirtása, az előző időszakhoz képest magasabb szintű művelése következtében változott a gyomflóra, mely a művelés abbahagyásakor más kiindulási állapotot jelent. A szerző számít arra, hogy megállapításaival nem mindenki ért egyet, s írásával talán szakmai vitát is kezdeményezhet.

Néhány gondolat a gabona minősítéséhez
(Dr. Budai Judit)
A gabona minősítő paraméterek meghatározásának módját szabványok írják elő. A minősítésre különböző feltételek szerint, különböző módon kerülhet sor: 1./ laboratóriumi vizsgálatok, vagy 2./ gyorsvizsgálatok alapján. A szerző cikkében a laboratóriumok által kiadott eredményekkel kapcsolatos kevéssé ismert kérdéseket tárgyal (mérési hibák, reprodukálhatóság, műszerek kalibrálása stb.).

Búza: jó termés, alacsony ár?
(Szojka János)
Az elmúlt évek gyengébb termései után az idén akár rekordtermés is elképzelhető búzából. A korábbi tapasztalatok alapján ez viszont egyet jelenthet az alacsony árral. A szerző, aki tőzsdei szakember, taglalja a hazai terméskilátásokat és a világpiaci helyzetet (a mikrokörnyezetet és a makropiacot), elemzi a tőzsdei árak alakulását. Kifejti véleményét az extra minőségi kategória bevezetéséről. Végül ismerteti a hivatalos és a saját álláspontját a várható kilátásokról.

KRÓNIKA

A Szekszárdi Bikavér ünnepe
(Molnár Zoltán)
Tudósítás a szekszárdi hegyközségi borverseny díjainak ünnepélyes átadásáról.

Kihívások és lehetőségek az EU csatlakozás előtt
(Dr. Demes György)
Tudósítás a BASF AG. által, Limburgerhofban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzottakról.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)