GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Újabb eredmények a búza kalászfuzáriózis elleni védelmében
(Dr. Mesterházy Ákos)
A szerző évek óta folytat kisparcellás fungicid kísérleteket a kalászfuzáriózis ellen, amelyek közül most az utóbbi három év eredményeit foglalja össze. Bevezetőben kitér a fuzáriózis jelentőségére és különösen a toxinszennyezettség veszélyeire. Az elmúlt három év kísérleti eredményeit szövegesen és táblázatokban ismerteti.  Végül a gyakorlat számára pontokba foglalja a védekezési technológiát érintő következtetéseit.

A kalászfuzáriumról, különös tekintettel a befolyásoló faktorokra. Irodalmi áttekintés
(Dr. Kükedi Endre)
Az összeállítás a kalászfuzáriózis legfontosabb tudnivalóit tekinti át. A szerző visszatekint a magyarországi Fusarium-probléma történetére, megoldására a hetvenes évek elején tett első lépésekre. Részletesebben taglalja a járvány okait és az azt befolyásoló tényezőket (időjárás, fajtafogékonyság, előveteményhatás, talajművelés stb.). Kitér a toxinképződésre és ennek veszélyeire, végül röviden a vegyszeres védekezés perspektíváira. Az összeállítást 37 bibliográfiai adat egészíti ki.

A gabona vírusbetegségek szerepe az őszi árpa növénysárgulásos tüneteinek előidézésében
(Dr. Pocsai Emil, Dr. Murányi István)
Az árpában az idei évben országszerte tapasztalt erős sárgulás ráirányította a figyelmet a vírusbetegségekre. A közlemény ismerteti az árpában előforduló legfontosabb vírusbetegségeket: így az árpa sárga törpeség vírust (barley yellow dwarf luteovirus), a búza törpeség vírust (wheat dwarf mastrevirus) és a gabona sárga törpeség vírust (cereal yellow dwarf polerovirus). Tárgyalja e betegségek tüneteit, kártételüket és terjedésük módját. Végül összefoglalja a kártétel csökkentésére szolgáló legfontosabb teendőket. A közleményt egy színes oldal teszi teljessé.

Visszatekintés a tavalyi rozsdafertőzésre
(Rátainé Vida Rozália, Sártory Tibor)
A 2000. évben a szokatlanul meleg, száraz időjárás ellenére figyelemre méltó volt a rozsdabetegségek előfordulása a gabonafélékben. A szerzők a Szolnok megyei helyzetet elemzik, de megállapításaik érvényesek lehetnek az ország más termőtájaira is. Tárgyalják a környezeti tényezőknek (hőmérséklet, páratartalom, csapadék, szél, fény) a rozsdabetegségek fertőzésében játszott szerepét. Megállapítják, hogy az elmúlt évben az optimális hőmérsékleti viszonyok mellett 4-6 órás levélnedvesség-tartam is elegendő volt a kórokozók fertőzéséhez. A cikket négy ábra és egy táblázat egészíti ki.

Hogy sokat teremjen a búzánk az idén (x)
(Füzi István)
A cikk áttekintést ad a búza növénykórtani helyzetének elmúlt két évi alakulásáról. Az egyes betegségek előfordulásában több hasonló, de több ellentétes vonással találkozunk, amelyek kiváltásában az időjárás volt a meghatározó. Tárgyalja a legfontosabb búzabetegségek jelentőségét és kártételi küszöbértékeiket, majd az április eleji helyzet alapján megkísérel prognózist adni ezek várható idei alakulására. Végül – a BASF termékeire alapozva – védekezési javaslatot tesz a búzabetegségek ellen.

“Beszélgetés a búzával”…Tudósítás egy búzatermesztési tanácskozásról
(Dr. Demes György)
Egy, március 21-én, neves szakemberek közreműködésével tartott búzatermesztési tanácskozáson elhangzottak összefoglalása, amelynek vezérfonala a búza megfelelő tápanyag-ellátása, vegyszeres gyomirtása és egészségi állapotának megőrzése volt.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK

Fokozott figyelmet a vetési bagolypillének
(Borcsik Dénes)
A szerző a Bodrogköz szlovákiai részén praktizáló szakember, aki évek óta módszeres megfigyeléseket végez a vetési bagolypille populáció alakulásáról. Írásában bevezetőben ismerteti a vetési bagolypille életmódját, kártételét, ezeknek 2000. évi alakulását. Taglalja az agrotechnikai és az időjárási körülményeknek a kártevőre kifejtett hatásait. Végül részletesen tárgyalja a védekezés szempontjait és lehetséges módjait.

A burgonya leromlása sík vidéken és ennek megelőzése nyári ültetéssel
(Szabó Béla)
A növénytermesztés egy speciális területével foglakozó írás szerzője több évtizedes gyakorlattal rendelkező határon túli szakember, aki negyven éve foglalkozik burgonyatermesztéssel az Alföld szélén, a Nagykárolyi síkságon. Az itteni meleg és száraz éghajlati körülmények között állandó gondot okoz a burgonya gyors leromlása. A gazdaságos terméshozam biztosítása évenkénti vetőgumó-felújítást igényel. A fémzárolt vetőgumó beszerzése jelentős összeggel terheli a termelési költségeket. A költségek csökkentése céljából próbálkozott a nyári ültetésű vetőburgonya termesztésével. Az e téren elért kísérleti és üzemi tapasztalatait foglalta össze az Agrofórum olvasói számára.

Észrevételek a nyári szaporításból származó vetőgumó használatához
(Dr. Tas Levente)
A szerző neves burgonyatermesztési szakember, felkért hozzászólásában kifejti véleményét az előző cikkben leírtakról. Összefoglalóan megállapítja: a nyári ültetésű vetőgumó-előállítás Magyarországon is alternatív lehetőség lehet az egészséges vetőgumó előállítására, ha azt kellő körültekintéssel és szakértelemmel végzik. A vetőgumó-előállítás egyéb szabályainak szigorú betartására itt is szükség van. A különböző fajták nem egyformán reagálnak a nyári ültetésre, ezért ezt mindenképpen kísérletileg vizsgálni kell.

A SZŐLŐ VÉDELME

Újabb ismeretek a szőlőlisztharmat fertőzési viszonyairól és ennek hatása a védekezési technológiára
(Dr. Dula Bencéné)
A szőlőlisztharmat az utóbbi évtizedben a peronoszpórával azonos rangú, fontos betegséggé vált. A kórokozó fertőzésviszonyaira vonatkozó újabb ismeretek szerint a gomba áttelelésében és a tavaszi primér fertőzések elindításában az ivartalan alak mellett meghatározó szerepe a van az ivaros (aszkospórák) alaknak is. Tárgyalja a kórokozó biológiáját, a betegség járványtanát; részletesen kitér a hazai helyzet értékelésére; áttekinti a lisztharmat elleni védekezés elveit és szempontjait, különös tekintettel a fürtvédelemre. Végezetül röviden ismerteti a betegség előrejelzési lehetőségeit.

Rezek évadján
(Dr. Inczédy Péter)
Az írás a napjainkban reneszánszukat élő réztartalmú gombaölő szerek hatékonyságát, felhasználásuk szempontjait tárgyalja.

A szőlő növényvédelme az Agroexpert előrejelzési rendszerrel
(Dr. Varga Mária)
A Soproni borvidéken a teljes szőlőterületre kiterjedően működtetik az Agroexpert elnevezésű előrejelzési rendszert. A meteorológiai adatok regisztrálására szolgáló mérőállomásokról 15 percenként kerülnek az adatok a központi számítógépbe, ahol speciális programok dolgozzák fel azokat és adnak jelzést a fertőzési veszélyhelyzetre, ill. a védekezés szükségességére. A szerző e rendszer működésének elmúlt három évét értékeli. Az előrejelző rendszer sikeres volt, mert alkalmazásával a megszokott növényvédelmi eljárások egy része elhagyható volt, ill. adott szituációkban a kontakt hatású fungicideket is eredményesen használták.

Szakmai fotók: A szőlőbetegségek előrejelzése (grafikonok: Peronoszpóra sporulációs index, Szürkepenész EPI-index, Lisztharmat fertőzési index)

Az IPM konform gépellenőrzés rendje az EU-ban és permetezőgépeink állapotának felmérése
(Dr. Sárospataki György, Tóth Mihály, Sipos László)
A védekezés eredményessége szempontjából meghatározó jelentőségű a hatóanyagok célbajuttatásának, vagyis a permetezéstechnikának, a gépek kifogástalan működésének a szerepe. Nyugat-európai felmérések szerint a rossz alkalmazástechnika hátterében: hibás szórófejek, lapkák; pontatlan nyomásmérő; rosszul megválasztott haladási sebesség és lémennyiség, és mindezekből adódóan a nem kielégítő, hiányos fedettség volt fellelhető. Ma már az integrált termesztésben nemcsak az alkalmazott szereknek kell az IPM elvárásoknak megfelelni, hanem a permetezőgépeknek is rendelkezni kell egy IPM alkalmassági vizsgával. Mivel a permetezőgépek ellenőrzését a jövőben nálunk is törvény szabályozza, a szerzők ismertetik a CALISET nevű beállító és bemérő programot, a termelők felkészülésének elősegítése céljából.

GYOMIRTÁS

Tapasztalatok a csemegekukorica hibridek gyomirtó szerekkel szembeni érzékenységéről
(Molnár Ferenc, Zöldi István)
A szerzők évek óta folytatnak vizsgálatokat a csemegekukorica hibridek herbicidekkel szembeni érzékenységéről. Ebben az írásban azokról a hibridekről, ill. gyomirtó szerekről számolnak be, amelyek legalább három év kísérleti programjában szerepeltek. Elöljáróban bemutatják a vizsgálatok körülményeit (kijuttatás módja, értékelés módszere), majd szövegesen és táblázatokba foglalva ismertetik a preemergensen, korai posztemergensen és posztemergensen alkalmazott gyomirtó szerek és kombinációk növénykárosító hatását a különféle csemegekukorica fajtákra.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Megkérdeztük… Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. ügyvezetőjét
(Dr. Demes György)
A riport az ez évi AGRO-MASEXPÓn nagydíjat nyert cég tevékenységét, ill. legfontosabb termékeit mutatja be.

Bemutatkoznak  – a Librel mikroelemek
(Dr. Gerse János)

Könyvismertetés: Talajművelés a  fenntartható gazdálkodásban. Szerkesztette Birkás Márta
A könyv azokat a talajhasználati, gyomszabályozási, trágyázási, talajművelési- és minőségbiztosítási módszereket és lehetőségeket mutatja be, amelyekkel a szántóföldi növénytermesztés a fenntartható gazdálkodás elveivel összhangban tehető biztonságosabbá. A szerzők olyan művelési módszereket kínálnak, amelyek ugyan nagyobb szaktudással sajátíthatók el, mint a korábbiak és egyszerűbbek, de folyamatosan, és nagyobb biztonsággal is alapozzák a környezettel harmóniát teremtő és fenntartó növénytermesztést.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)