2000 második felének időjárása
(Bihari Zita, Zoboki Judit)
A szerzők havonkénti részletes elemzést adnak a 2000. év második felének rekordokat döntő szélsőségesen meleg és száraz időjárásáról. A szöveges értékelést négy térkép egészíti ki.

KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE

Körkép a kalászosokról
A 2000. év rendkívülinek mondott nyári időjárása után a folytatás is szokatlan volt: a hosszú ősz után a szokásostól eltérően enyhe december és január következett. Február közepéig az országban sehol sem alakult ki tartós hótakaró, s az igazán kemény téli hidegek is csak néhány napra tették próbára a természetet. Ilyen körülmények között az őszi gabonák – különösen a Dunántúlon – teljes bokrosodásban vannak, sok helyen jelentős mértékben lisztharmattal fertőzöttek. Ezzel együtt egyes veszélyes gyomok is túl vannak azon a fejlettségen, amikor még a szokásos herbicidekkel s a szokott időben sikeresen irthatók.
Ezért e számunkban a február közepén látottak alapján helyzetképet kívántunk nyújtani a gabonafélék növényvédelmi állapotáról. Felkértük néhány növényegészségügyi és talajvédelmi állomás növénykórtanos és herbológus szakemberét, hogy az alábbi kérdések megválaszolásával legyenek segítségünkre a tervezett körkép összeállításában:

1. Milyen kilátásokkal indult neki a búza a télnek, mi jellemzi most az állományokat kondicionálisan és általános agronómiai szempontból?
2. Mi jellemzi a gyomosodási helyzetet (uralkodó gyomfajok vagy gyomcsoportok, a gyomosodás becsült mértéke), számíthatnak-e a térségben veszélyes továbbfejlődésre, hogyan befolyásolhatja a kedvező vagy kedvezőtlen időjárás ennek alakulását?
3. Hogyan alakult eddig a kórokozó helyzet, milyen mértékben fordulnak elő a lisztharmat és a rozsdabetegség tünetei, a további időjárás függvényében lehet-e prognosztizálni valamely betegség korai vagy járványos fellépését?
4. Egy korai gyomosodás, ill. esetleges korán induló fertőzés vagy járvány veszélye esetén mi lehet a helyes védekezési stratégia alapja mind a gyomosodás, mind a betegségek tekintetében?

A körkép a Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyei helyzetet foglalja össze a beérkezett válaszok alapján.
Összeállításunk második részében ismert szakembereket kérdeztünk meg az őszi árpában tapasztalható erős sárgulás okairól. Őket az alábbi kérdések megválaszolására kértük:

1. Az Ön véleménye szerint mi lehet az oka az őszi árpák szokásosnál erősebb mértékű sárgulásának (kórokozó fertőzés, időjárási okok, fiziológiai okok, helytelen agrotechnika stb.)?
2. Lehetnek-e hátrányos vagy káros következményei a sárgulásnak az állomány további fejlődésére nézve?
3. Lehet-e vagy szükséges-e ellene valamilyen technológiai beavatkozást tenni?

A megkérdezettek válaszai alapján megállapítható, hogy elsősorban a korai vetés és a kedvező őszi időjárás nyomán kialakult túlfejlett állományban bekövetkező relatív nitrogénhiány, a talajművelés évek óta észlelhető hiányosságai és feltehetően a vírusos betegségek együttesen vezettek a szokatlan mértékű sárguláshoz.

Próbáljunk ki egy új kalászos technológiát!
(Klopp Béla tudósítása)
A hazai növénytermesztésben a 90-es évek elejétől eléggé visszafogott, konzervatív technológiával próbálunk búzát, repcét és egyéb kultúrákat termeszteni. E téren néhány külföldi tulajdonú agrárcég megjelenése jelent némi pezsdülést, ők próbálják adaptálni a honukból hozott intenzív technológiáikat. Mint minden új próbálkozás, így ez is magában rejti a sikertelenség lehetőségét is, elsősorban a sajátos hazai klimatikus tényezők miatt. A konzervatív technológia alkalmazása viszont a versenyhelyzetünket áshatja alá.
A rövid írás a balatonfenyvesi székhellyel működő Hubertus Agráripari Bt. őszi búza és repce termesztéstechnológia-adaptálási kísérletetéről tudósít, melynek sikerét az idő még nem bizonyította teljesen, de eddigi eredményei bíztatóak.

Gyakorlatiasan az őszi búza gyomirtásáról
(Benécsné Bárdi Gabriella, Spilák Krisztina)
A szokatlanul enyhe tél nem sok jót jelent a gabonatermesztőknek, mert nehéz gyomirtási szezonkezdést ígér. A kórokozóktól legyengült őszi búza és árpa állományokban az őszi kelésű gyomok zavartalanul fejlődnek. Az előrehaladott gyom- és kultúrnövény fejlettségi állapot fokozott figyelmet igényel a növényvédelmi szakirányítóktól. Kitavaszodáskor a szokásos, rutinszerű április eleji gyomirtásokat most valószínűleg korábbra kell hozni, ahogy a talajállapotok engedik, különben a túlfejlett gyomok ellen csökkent hatással, a túlfejlett búzán pedig fitotoxicitással kell számolni. A szerzők ebben a nehéz helyzetben próbálják megkönnyíteni a szakmai döntéseket gyakorlati megközelítésű cikkükben, melyet az őszi búzában engedélyezett gyomitó szerek technológiai paramétereit összefoglaló táblázat egészít ki.

Fungicid kezelések időzítése a sörárpában
(Dr. Tomcsányi András)
A szerző az előző évben (Agrofórum, 11 /4/: 14) már beszámolt hasonló tárgyú kísérleteinek eredményeiről. Megállapította, hogy az árpa betegségek elleni védelem sikere a fertőzés mértékétől és a permetezési időpontok helyes megválasztásától függ. A 2000. évi rendkívül száraz, meleg időjárás nem kedvezett a fungicid kísérleteknek, de tapasztalata szerint a gombaölő szeres permetezés még az ilyen extrém száraz viszonyok között sem volt veszteséges. A több éves tapasztalatok szerint intenzív termesztési körülmények mellett a kétszeri permetezés (1. bokrosodás végén; 2. kalászolás előtt) tervezése indokolt.

A sörárpa fajták malátázási tulajdonságairól
(Blum Zoltán)
A sör alapanyaga csak igen körülményes és nagy hozzáértést kívánó folyamatok sorozata után válik alkalmassá arra, hogy sört készítsenek belőle. Az előre jelzett világpiaci tendenciák szerint a sör iránti vásárlói kereslet térségünkben tartósan növekedni fog és ezzel szükségszerűen lépést kell, hogy tartson mind az alapanyagot előállító mezőgazdaság, mind az azt felvásárló feldolgozóipar. Hosszútávon csak azok lesznek sikeresek ezen a piacon, akiknek sikerül sörárpatermesztésüket egy ipari növény termelési színvonalára emelni. Aki ezen fokozódó igényeknek sörárpa termesztőként kíván megfelelni, annak birtokában kell lennie a korszerű termesztéstechnológiai, valamint az egyes fajták söripari alkalmasságát meghatározó ismereteknek. Ezek söripari megítélésénél sokkal többről van szó, mint fehérje- vagy osztályozottság-kérdésről. A fehérjén kívül minőségi mutatók egész sorát vizsgálják a malátázók ajánlati listájuk megalkotásakor. A feldolgozási technológia mellett ezeket a minőségi mutatókat ismerteti a cikk.

Sörárpatermesztés a Hernád völgyében
(Vékey István, Dr. Csete Sándor)
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évente mintegy 25.000 hektáron, a gabonatermő területek kb. 28-30 %-án termesztenek tavaszi árpát. A bőcsi sörgyár vonzáskörzetében a termesztők elsődleges célja a söripari minőség, mivel a tavaszi árpa sörárpakénti értékesítése biztosabb piac, és nagyobb árbevételt is eredményezhet. A rövid közlemény első sorban a „kezdő” termesztők számára ad választ azokra a kérdésekre, hogy mitől sörárpa a tavaszi árpa, és melyek a sikeres termesztés kulcskérdései.

A TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS KÉRDÉSEI

A fejtrágyázás gyakorlata és a búza minősége
(Dr. Árendás Tamás, Fülöp László)
Már a múlt század első felének trágyázási kutatásai igazolták, hogy amíg az őszi búza termesztése során a tenyészidőszak első felében kiszórt N-hatóanyag alapvetően a mennyiségre ható terméselemek pozitív változását eredményezi, addig a zászlós levél megjelenését követő periódusban a fejtrágya jobbára a termés minőségét javítja.
Vajon hogyan váltják „aprópénzre” az elméletet azok a termelők, akik olyan piacot szolgálnak ki, amely igényli és megfelelően honorálja a javító minőségű őszi búzát? Olyan termesztők véleményét és gyakorlatát ismertetik, akiknek a sikér és a siker egymás szinonimái.

Hogyan fokozható a trágyázás hatékonysága?
(Dr. Demes György fordítása)
A Der Pflanzenarzt 2001/1-2. számában megjelent cikk gyakorlati tanácsokat ad a címben feltett kérdésre. Felhívja a figyelmet a gyomirtás fontosságára, mint a műtrágyának optimális hasznosulásának egyik feltételére. Emellett a meszezés, a foszfor-ellátottság és a talajművelés is befolyással van a műtrágyák hatására. Részletesebben foglalkozik a N-ellátás kérdéseivel, különösen a folyékony nitrogén oldat használatának előnyeivel. Pontokba foglalja a műtrágyázásnál követendő legfontosabb szempontokat. Ismerteti a fungicid+fejtrágya kísérletek eredményeit.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Kelésbiztonság a cukorrépánál
(Dr. Földesi Dezső)
Az elmúlt év országosan kedvezőtlen volt a cukorrépa-termesztés szempontjából. A vetési munkák elvégzése után, április közepétől – Magyarországon ilyenkor szokatlanul – igen meleg, tartósan aszályos időjárás uralkodott, mely főleg a rosszul sikerült vetőágyakban történt vetéseknél gyenge, vontatott kelést eredményezett. A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége helyi szakembereinek április végi felmérése szerint az ország dél-dunántúli területén elvetett cukorrépa területeknek megközelítően a 10 %-a nem kelt ki. A körzet nagy részén a cukorrépa vetése idejében viharok, 40-60 mm-es intenzív esőzések is voltak, melyek hatására még a kevésbé kötött talajok is becserepesedtek. Egy sikertelen kelés, különösen egy sikertelen cukorrépa újravetés már 20-25 hektáros területen is milliós nagyságrendű veszteséget okoz. A termesztőnek ezért érdemes mindent megtenni, hogy cukorrépájának kelése biztonságos legyen.
Az utóbbi években már évi 10-15 tonna – ionizáló energiával kezelt (sugárkezelt) – mustár-, vagy repcemagot használtak fel a cukorrépa termesztők a kelés biztonságának elősegítése érdekében. A módszert és annak gazdaságosságát három cukorrépa-termesztő elmúlt évi tapasztalata alapján értékeli a szerző. Az írást színes képek teszik szemléletesebbé.

Növekvő rovarkártétel a repcében!
(Szabó István)
A repce rovarok elleni védelme jelentősen megváltozott az elmúlt évek során. A „hagyományos” kezelési időszak a virágzás, illetve az azt közvetlenül megelőző stádium volt. A vetésterület hullámzó alakulása és a károsítók jelentőségének változása új alapokra helyezte a védekezést. A repce „hagyományos” kártevői – repcefénybogár, repcedarázs, földibolhák – mellett egy régi, de újból jelentős károsító, a repce-szárormányos okoz évről-évre nagyobb problémát. A szerző a szokatlan téli időjárást figyelembe véve az áttelelő és tavasszal a repcébe betelepülő rovarok elleni védekezési technológiában az első permetezés pontos időzítésére helyezi a hangsúlyt.

KERTÉSZETI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

A fokhagyma termesztése (2.)
(Regős Antalné)
A cikk bevezetőben ismerteti a fokhagyma környezeti igényeit, így a hőigényét a tápanyag- és vízigényét. Ennek során kitér a helyes műtrágya adagokra és az öntözés fontosságára. Ismerteti az ültetési anyag előkészítését és az ültetést. Mivel a fokhagyma növényvédelméről az Agrofórum 2000. októberi számában részletesen szó esett, itt most egy táblázat foglalja össze a növényvédelem főbb elemeit.

A fűszerpaprika termesztése (2.)
(Dr. Márkus Ferenc, Dr. Kapitány József)
A sorozat második része előbb a termesztési körzeteket ismerteti. Ezután részletesen tárgyalja a termesztéstechnológia elemeit. Így a területkiválasztást és a vetésforgó betartását, a talajelőkészítésen belül az őszi és a tavaszi talajmunkákat. Részletesen taglalja a szaporítási módokat: a palántanevelést és a palántázott termesztést, ill. a helyrevetéses termesztési módot. Fajta típusonként és termesztési módonként külön-külön megadja az optimális növényszámot, ill. növényelrendezést.

A fűszerpaprika gyomirtása
(Dr. Kőrösmezei Csaba)
A fűszerpaprika rendkívül érzékeny a gyomirtó szerekre; ez is indokolja, hogy a herbicidek mellett minden más agrotechnikai eszközt (terület megválasztás, helyes talajművelés, tarlókezelések stb.) meg kell ragadni a gyommentesség elérésére. Ismerteti a palántázott és a helyrevetéses termesztési mód mellett követhető gyomirtási eljárásokat.

A halványított spárga termesztéstechnológiájának kritikus pontjai
(Dr. Helyes Lajos, Brandt Sára)
Hazánkban jelenleg csak kb. 800 hektáron termesztenek spárgát, aminek jó része exportra kerül, de nagy kézimunka szükséglete miatt e kultúra mégis kiemelt helyet foglal el a zöldségnövények között. A termesztéstechnológia kritikus pontjai közé sorolható a termőhely kiválasztása és a fajta megválasztása. Ez utóbbihoz kapcsolódóan ismerteti a konténeres magoncnevelés előnyeit. Az ápolási munkák között kiemelt fontosságú az öntözés, ennek hiányában a hazai klíma alatt kockázatos lehet a termesztés. A termesztés sikerében meghatározó a szedés szervezése és kivitelezése. Kitér a szedés során adódó problémákra, a minőségi kategóriák alakulására.

A körte-levélbolha elleni védekezés technológiai összefüggései
(Bón István)
Az évtizedek óta üzemi gyakorlatban dolgozó szerző egy korábbi konkrét esetet felidézve mutatja be a körte-levélbolha ellen általa sikeresen alkalmazott eljárást. Ennek főbb elemei voltak: az ültetvény gyommentesen tartása; a télvégi lemosó permetezések végrehajtása; májusi hajtásválogatás (fitotechnikai műveletek!) a jól átjárható, szellős korona érdekében; paklobutrazol (Cultar) mint növekedés szabályzó és diflobenzuron (Dimilin 25 WP) inszekticid összehangolt használata.

A GÉPESÍTÉS KÉRDÉSEI

Megkérdeztünk gyakorló szakembereket…melyek a permetező gépek kiválasztásának, eredményes üzemeltetésének és javításának legfontosabb szempontjai?
(Dr. Demes György riportja)
Az eredményes növénytermesztés egyik sarkalatos feltétele a növényvédelem szakszerű, megfelelő időben és megfelelő módon történő végrehajtása. Ehhez pedig megfelelően karbantartott és javított gépek szükségesek. Az adonyi Március 21 Mezőgazdasági Szövetkezet ma is 4500 ha-on folytat magas szintű szántóföldi növénytermelést. A gazdaság korábbi ágazatai ma önálló Kft.-ként működnek, amelyeknek résztulajdonosa a szövetkezet. A növénytermesztést a Helianthus Kft., míg a gépek karban tartását, javítását az Agroszervíz Szolgáltató Kft. látja el. Most, a tavaszi növényvédelmi szezon kezdete előtt, arról kérdeztük az Agroszervíz Kft. ügyvezető igazgatóját, Marczinka Tamást és a növénytermelést irányító Helianthus Kft. növényvédelmi szakirányítóját, Csóri Csabát, mondják el véleményüket, milyen szempontok szerint érdemes permetezőgépet választani, illetve melyek e gépek üzemeltetésével és javításával kapcsolatban eddig szerzett legfontosabb tapasztalataik?

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Teljeskörű gyomirtás, de nem minden áron
(Dr. Kovács Imre)
A cikk a dimethenamid hatóanyagú Frontier 900 herbicid gyomszabályozó tulajdonságait mutatja be különböző kultúrákban és különféle gyomnövények ellen.

A 80 éves Bognár Sándor professzor köszöntése (AF.)
Megemlékezés Dr. Bognár Sándor, a hazai rovartani tudomány kiemelkedő kutatójának és oktatójának születésnapjáról.

Megalakult a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
(Dr. Csölle István)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)