A növényvédelem stratégiai kérdései
(Dr. Eke István)
A 2001 szeptemberében megrendezett Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok egyik kiemelkedő eseménye volt a szeptember 13-án megtartott országos növényvédelmi tanácskozás. A tanácskozás legnagyobb érdeklődéssel kísért előadását Dr. Eke István, az FVM főosztályvezetője tartotta a növényvédelem stratégiai kérdéseiről. Az előadó az alábbi főbb gondolatokra építette mondanivalóját: 1./ Vidékfejlesztés és agrár-környezetvédelem. 2./ A termelői szféra megszervezése. 3./ A szakigazgatási intézményrendszer és a szakmai feladatok. 4./ Erőteljesebb kamarai szerepvállalást! 5./ A növényvédőszer-kereskedelem visszásságai. 6./ Az EU-jogharmonizáció.

AZ IDEI BÚZA MINŐSÉGÉRŐL

A termőtáj és a gabonaminőség összefüggései
(Dr. Jolánkai Márton, Dr. Máté András, Hegedűs Zoltán, Dr. Kassai Katalin)
A gabonatermesztés alapját lényegében két tényező határozza meg; az ökológiai feltételek, amelyek egy-egy adott termőtáj klimatikus, ill. edafikus tényezőin túlmenően számos gazdasági hatáson keresztül is manifesztálódnak. A másik a növénynemesítés és a növénytermesztési módszerek eszköztára, amely lehetőséget ad a termelési cél megvalósításához a biológiai alapok, illetve a termesztéstechnika révén. A dolgozat rövid történetei áttekintést ad a gabonafélék hazai termesztéséről, majd a KSH adatai alapján a termés százalékos felhasználásáról. Érdekes adatként ismerteti Johann Treyer 1885-ben készített összeállítását a búzatermesztés magyarországi minőségi körzeteiről. Ezt hasonlítja össze az FVM 1999-es gabona minőségtérképeivel. Végül ismerteti azokat a minőségi tényezőket (fizikai küszöbértékek; beltartalmi érték; idegen anyagok és szubjektív kívánalmak), amelyek befolyásolják a búza piaci árát.

Búzatermesztésünk állapota és lehetőségei
(Boda János)
A szerző a Siómente Rt. elnöke, mint vetőmag-előállításban több éve érdekelt és elmélyült ismeretekkel rendelkező szakember a búzatermesztés állapotát nagyon összetett problémának tartja. Véleménye szerint az elmúlt évek búzapiaci traumáit az 1997-ben bevezetett búzaszabvány váltotta ki, a következő okok miatt: 1./ A búzaszabvány előírásainak teljesítésére sem a nemesítők, sem a termelők nem voltak, és még ma sincsenek kellő módon felkészülve. Egy új búzafajta előállításához 10 esztendő szükséges, ezért a szabvány bevezetéséhez türelmi (átmeneti) idő lett volna szükséges. 2./ Az igényes piaci követelmények teljesítéséhez a türelmi időszak alatt részben állami beavatkozással és szabályozással, részben pedig a gabonatermesztők jól megfogalmazott érdekképviseletével és érdekérvényesítő szervezetével lehetett és kellett volna felkészülni. Röviden áttekinti azokat a termelési feltételeket (a talaj tápanyag-tőkéje; a gépi eszköz-ellátottság; a kormányzati intézkedések hiánya), amelyek alapvetően befolyásoljak a termesztés sikerét.

Gondolatok a fajtaajánlásokról és a fajtaválasztásról 2001 októberében
(Dr. Csibor István)
A szerző vizsgálódásaiból kiderült, hogy a két vezető hazai nemesítő intézet által évente ajánlott kb. 50 fajtából a másodfokú fémzárolt és a piacon kínálatként jelentkező fajták száma évente 15-20 körül van. A kereskedelemben 4 éves intervallumban kapható fajták száma viszont Szeged és Martonvásár esetében egyaránt mindössze 4-4 fajta. A gyakorlatban tehát az intézet ajánlásából Martonvásár esetében a fajták 20 % éri meg a 4 esztendőt, a szegedi fajtaajánlásból viszont 15 %. Rámutat, a gyakorlat a fajták igazi tulajdonságainak alapos megismerése helyett gyakran az ígéretek által keltett reményben idő előtt lecseréli – sokszor nem jobbra, csak másra – a már több éve termesztett és jól megismert fajtáit.

Körkérdés az idei búza minőségéről
Az összeállítás Dr. Bedő Zoltán, Dr. Bódis László, Dr. Matuz János, Turi János kérdésekre adott válaszait
tárja az olvasók elé.
Az idei esztendőben a búzatermés jelentős hányada nem felel meg a szabványban foglalt feltételeknek. Elsősorban a nedves sikér % gyengébb az elvárt – fajtára jellemző – értékeknél, de gyakran más paraméterek, pl. sütőipari értékszám, a sikér terülékenysége stb. miatt sem kerülhet a termés az étkezési búza kategóriába. Ezért az Agrofórum a következő kérdésekkel fordult a témakör szakavatott ismerőihez:

1. Mi lehet a problémák oka, illetve milyen tanulságok vonhatók le az idei tapasztalatok alapján? Van-e bármilyen kimutatható összefüggés a sikér % vagy a sütőipari értékszám alakulása és az agrotechnikai tényezők, a fajtatulajdonságok, a növényvédelem, a tápanyag-ellátottság, a betakarítás időpontja, az időjárási elemek stb. között?

2. Mit lehet ajánlani a termelőknek a fentiekkel összefüggésben?

3. Milyen egyéb észrevételek, megfigyelések, tapasztalatok segíthetik a termesztőket?

A 2001. évi gyenge búza minőség és a trágyázás kapcsolata egy szaktanácsadási rendszer adatai alapján
(Dr. Horváth József, Dr. Pálmai Ottó)
A szerzők közel 300 000 ha szántóterületre kiterjedő szaktanácsadói munkájuk alapján vázolják fel azokat a tápanyag-gazdálkodásban elképzelhető problémákat, amelyek összefüggésben lehetnek a minőséggel. Elemzésükben részletes kitérnek a N-trágyázás hatásainak értékelésére, így az ásványi N-tartalom mérés eredményeire, fejtrágyázás és virágzáskori N-trágyázás ez évi hatásaira, továbbá az őszi N-adagolás indokoltságára és annak mértékére.

A tőzsdéről nézve… Búza: minőség vagy mennyiség?
(Szojka János)
Évről évre felvetődik a “vád”, miszerint a tőzsde (és a kereskedők) nem ismerik el kellő felárral a jobb búzát. A cikk azt elemzi, hogyan alakult ez az idei évben. Az aratás óta eltelt mintegy két hónap tőzsdei árváltozásait nézve meglepve láthatjuk, hogy az étkezési (malmi) búza ára többet esett (–3500 Ft), mint a takarmánybúzáé (–2300 Ft)! Ez önmagában nehezen magyarázható tény, hiszen ebből az következne, hogy a mennyiség fontosabb a minőségnél. A szerző összegzése: a jelenlegi csökkenő/zuhanó piacon, túlkínálat mellett senki nem akar extra prémiumot fizetni, de azért látható, hogy a minőségi búzának magasabb az ázsiója, mint a takarmánynak. Ráadásul a nagy kukoricatermés, illetve a telített takarmány piac miatt tavaszra tovább nőhet a jelenlegi prémium.

Őszi kalászos fajtaajánlatunk (x)
(Vetőmag 95 kft.)

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK VÉDELME

Toleráns és rezisztens gyomfajok a kalászosokban
(Dr. Solymosi Péter,Benécsné Bárdi Gabriella)
Az Agrofórum korábban már több szempontból is foglalkozott a gyomnövények herbicid-rezisztenciájával. Sajnos a rezisztens gyombiotípusok növekvő száma, a kereszt- és halmozott rezisztencia egyre gyakoribb megjelenése azt igazolja, hogy indokolt az újabb ismeretek közlése.
A szerzők cikkükben a fogalmak tisztázásával, valamint az elmélethez kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok közreadásával kívánnak hozzájárulni a herbicid-rezisztencia elleni eredményes stratégia kialakításához. Úgy vélik, napjainkban nemcsak az ún. gyomszabályozásnak, de a vegyszeres gyomirtásnak is az a célja és feladata, hogy a szántóföldi gyomflóra összetételét úgy alakítsa, hogy annak kezelése minél egyszerűbb legyen, és a környezetre minél kisebb terhelést jelentsen. A tárgyalt főbb témakörök: a herbicid-tolerancia és rezisztencia fogalma; a flóraváltozás és a herbicid-tolerancia összefüggése; a herbicid-tolerancia a gyakorlatban; detoxikáló gyombiotípusok megjelenése; a szulfonil-karbamid rezisztencia az őszi kalászosokban.

Tapasztalatok egyszikűirtó herbicidekkel fenyércirok ellen.
(Dr. Németh Imre)
A szerző a fenyércirok (Sorghum halepense) ellen napraforgóban kipróbált herbicidek (Pantera /kvizalofop-p-tefuril/, Perenal /haloxifop-R-metilészter/, Select /kletodim/, Agil /propakvizafop/, Fusilade /fluazifop-P-butil/) védekezési eredményeiről számol be. Részletesen ismerteti a kísérlet körülményeit és az ismételt értékelések során kapott eredményeket. Pontokba foglalt következtetéseiből kiemelendő, hogy a fenyércirok elleni védekezést nem szabad túl korán kezdeni; a későbbi kezelések előnye lehet, hogy a 30-40 (-50) cm-es gyomnövény több herbicidet képes felvenni; évelő gyomnövények esetében előnyös lehet a szerek lassú hatása, mert feltehetően ez jobban “megviseli” a növények rizómáit; nem vagy rosszul művelt területeken a szokásos hatékony dózisok is hatástalannak bizonyultak az utóhatás szempontjából; az évelő gyomok újrahajtását nemcsak a kezelés évében, hanem a következő évben is vizsgálni kell.

Reméljük, a kukoricából nem lesz "gránát"
(Terpó István)
A szerző írásában az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni védekezés nehézségeit és kilátásait elemzi. Megállapítása szerint a termelők nincsenek felkészülve e kártevő fogadására, még sokan bíznak abban, hogy növényvédő szerekkel megoldható a kérdés. Sajnos, nincs megnyugtató válasz arra sem, hogy a vetésváltás céljából milyen más kultúrát termesszünk a kukorica helyett. A kényszerű védekezések miatt a jövőben tovább fog csökkenni a kukoricatermesztés jövedelmezősége.

GÉPESÍTÉS

Az őszi talajművelés feladatai
(Dr. Jóri J. István)
Az őszi talajművelés legkritikusabb feladatát, az alapművelést, megvalósíthatjuk a hagyományos forgatásos módon ágy-, ill. váltvaforgató ekével, de sikeresen megbirkózhatunk a feladattal akkor is, ha a legújabb fejlesztés eredményeit felhasználó lazító tárcsás boronákat használjuk. Döntésünket természetesen a dolgozatban ismertetett alapfeltételek (talaj, növény stb.) határozzák meg, de a tényleges megvalósításba olyan “egyszerű” tényezők is beleszólhatnak, mint a rendelkezésre álló traktor mérete, ill. a beruházásra fordítható tőke nagysága. A mezőgazdasági gépkereskedelem hazai színvonala, szerencsére ma már lehetőséget ad a hagyományos technológia megvalósítására, éppúgy, mint a legújabb – ma még vitatott – módszerek kipróbálását lehetővé tevő kombinált “gépcsodák” beszerzésére. A cikk részletesen foglalkozik az őszi és tavaszi vetésű növények őszi talaj-előkészítésével, az őszi szántás és az ekék agronómiai és gépészeti szempontból való értékelésével és a talajművelési rendszerek összehasonlításával.

Nagyító alatt… Az OMKS-3,3 H simítólapos magágykészítő gép
(Dr. Soós Sándor)
Az írásban bemutatott rendeltetése: különböző kötöttségű talajokon magágykészítés, műtrágyák és vegyszerek talajba keverése, valamint talajápolás és szántáselmunkálás.
A cikk ismerteti a gép leírását, működését, műszaki adatait. Részletesen tárgyalja az elvégzett tesztvizsgálatok körülményeit és eredményeit (teljesítmény, munkaminőségi, energetikai és üzemelési jellemzők). Végül összegző véleményt ad az egykéses OMKS-3,3 H simítólapos magágykészítő gép célszerű felhasználásáról. Az írást egy kép, egy ábra és egy táblázat egészíti ki.

Új fejlesztések és új termékskála a John Deere-nél
(Dr. Demes György tudósítása)
“Take command”, azaz szabad fordításban “vedd át a vezetést” volt a jelszava annak a nagyszabású termékbemutatónak, amelyet a John Deere rendezett a spanyolországi Sevillában szeptember 2. és 20. között. Az egymást követő hat alkalommal, négynaponta ismétlődő program keretében a világ összes, John Deere gépek forgalmazásában érdekelt szakembere, kereskedője és gépforgalmazója ismerhette meg a John Deere új, kibővített termékpalettáját, valamint a technológia- és gépfejlesztések terén elért legújabb eredményeit. A bemutatón látottak és hallottak alapján írásban és képekben mutatjuk be olvasóinknak a John Deere új üzleti stratégiáját, az utóbbi években végrehajtott fejlesztések eredményeit. Közülük kiemelésre kívánkoznak az 5010, a 6020, a 8020 sorozatú traktorok, az új, ízelt kormányzású 9020 sorozatú traktorok és a 3700 típusjelű ízelt kormányzású teleszkópos rakodógép.

Nem először és nem utoljára Vaderstad országjárás - 2001 (x)
(Kalmár Tibor)

Biodízel emberközelből
(Dr. Tóth Endre, Farkas Béla)
A szerzők ez év nyarán érdekes kirándulást tettek a burgerlandi Güssingbe. A Szombathelytől 40-50 km-re fekvő kisvárosban kerek tíz éve működik egy biodízel üzem, amely 200 mezőgazdasági termelő önkéntes egyesülésével, szövetkezeti alapon jött létre, és repceolajból dízelmotorok meghajtására alkalmas üzemanyagot állít elő. Az üzem igazgatója ismertette a termelési folyamatot, ill. válaszolt a kérdésekre, amely alapján e beszámoló készült. A szerzők előtt ismert, hogy Magyarországon jó néhány szakértő és csoport régóta foglalkozik – hivatalból vagy saját kezdeményezésre – biodízel gyártásával és hasznosításával, és a téma megismerésében sokkal messzebbre jutott. Ennek ellenére talán nem felesleges ennek a rendkívül érdekes témakörnek néhány kérdését a misztikus tudományoskodástól és a mindent ellenzők ellenvetéseitől “megtisztítva” a szélesebb közönség elé tárni.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Kereskedői fórum a növényvédő szerek lopásáról és hamisításáról
(Molnár Zoltán tudósítása)
Szeptember 3-án, Budaörsön a MAVESZ-NISZ kereskedői fórumot szervezett a címben jelzett problémák széleskörű megvitatására. A tudósítás felidézi Wirth Lászlónak, az etikai bizottság elnökének bevezető előadásában, Dr. Eke Istvánnak, az FVM főosztályvezetőjének a növényvédőszer-kereskedelem jogi szabályozásának új elemeiről szóló előadásában és Kovács Gyulának, a NISZ kereskedelmi és szakmai bizottság elnökének “A növényvédőszer-ipar környezetvédelmi, kereskedelem-etikai és biztonsági feladatai, problémái” c. előadásában elhangzott fontos megállapításokat.

A Bayer megveszi az Aventis CropScience-t
(A Bayer közleménye)

A Bayer sajtótájékoztatóján hallottuk
(Molnár Zoltán tudósítása)
A sajtóközlemény és a hozzá kapcsolódó rövid tudósítás témája, hogy a Bayer AG megvásárolta az Aventis CropScience-t, és a két cég növényvédelmi tevékenységét a jövőben a Bayer CropScience önálló vállalat végzi majd.

Felhívás az olvasókhoz, olvasnivalókért…
(Dr. Inczédy Péter)
Az Agrofórum felhívással fordul az olvasókhoz, hogy az átalakulóban lévő mezőgazdasági üzemekben “feleslegessé váló” szakkönyvek tulajdonos nélkül ne kallódjanak el, hanem ajánlják fel azokat a szerkesztőségnek.

SIMBA: új lehetőségek a műveletek összevonására (x)

KRÓNIKA

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)