Az elmúlt időszak időjárása
(Konkolyné Bihari Zita)
Az idei év első hét hónapjának időjárását tekinti át, rámutatva az egyes hónapok hőmérsékleti és/vagy csapadék értékeinek szélsőséges alakulására. A cikk tartalmát négy térkép teszi szemléletessé.

TALAJMŰVELÉS

A Talajművelés Napja Gödöllőn
A Szent István Egyetemi Napok keretében a SZIE Növénytermesztési Intézet Földműveléstani Tanszéke Korszerű talajművelés és talajállapot javítás témakörben konferenciát rendezett Gödöllőn. A tanácskozás szakmai értékét emelte az a tény, hogy a felkért előadókon kívül a talajkímélő művelésben érdekelt gazdaságok, gépgyártó és forgalmazók is hozzászóltak a témához. A rendezvényen a talajállapot javítás lehetőségeiről, az időjárási szélsőségek hatásainak enyhítéséről, a növénytermesztés biztonságának növeléséről szóltak az előadók. Az elhangzott előadások teljes szövegét igényesen elkészített kiadványban kapták kézhez a résztvevők. Közülük – rövidített formában – Dr. Birkás Márta és Dr. Gyuricza Csaba előadását adjuk közre lapunkban.

Korszerű talajművelés és talajállapot javítás
(Dr. Birkás Márta)
A dolgozatban a szerző a műveléssel szemben megfogalmazott elvárásokat, a művelés csökkentését befolyásoló tényezőket, valamint a kímélő művelés alkalmazásakor várható kockázatok csökkentésének lehetőségeit értékeli. A talajművelésben a korszerűnél kifejezőbb az alkalmazkodó, amely a talajállapot javítása, fenntartása és megkímélése hármas követelményét összesíti. A csökkentett, kímélő művelési rendszerek néhány változatát ugyancsak ismerteti.

A szélsőséges csapadék-ellátottság hatásai a növénytermesztésben
(Dr. Gyuricza Csaba)
Magyarországon a természeti csapások közül a szántóföldi növénytermesztésben az aszály és a túlzott csapadékbőség következtében kialakuló belvíz okozza a legnagyobb problémákat. Különösen a 80-as évek elején bekövetkezett nagy szárazságok és az elmúlt évek belvizes időszakai irányították a figyelmet újólag a témakör alaposabb elemzésére. A szerző bevezetőben tisztázza e fogalmakat, majd részletesen taglalja a belvizek kialakulásának okait. Áttekinti a kilencvenes évek időjárási szélsőségeit, s megállapítja, hogy ebben az évtizedben mindössze három év (1991, 1995 és 1996) csapadékmennyisége felelt meg a sokévi átlagnak. Részletesen tárgyalja az évjárat hatását a fizikai talajállapotra. Végül – gyakorlati példaként – a kukorica esetében ismerteti az évjárat, a talajállapot és a tápanyag hatásait a növény fejlődésére és a termés alakulására.

Részlet egy hozzászólásból…
(Mikoss László)
Beszámoló a Seed-Imex Kft. képviseletében az energiatakarékos, ill. művelettakarékos talajművelés és vetés terén szerzett üzemi tapasztalatokról. Az írást több színes kép egészíti ki.

Talajművelés és talajélet
(Hegedűs Lívia)
A talajművelés rendszerével kapcsolatosan többféle felfogás létezik. Azonban bármilyen talajművelési rendszerről legyen is szó, mindegyik jelentős hatást gyakorol a talaj mikrobiális életére. Bevezetőben rámutat a mikroorganizmusok talajban betöltött jelentőségére. Ezt követően tárgyalja az egyes talajművelési eljárások (szántás, lazítás, tárcsázás, hengerezés, kombinátorozás, ill. a minimum tillage és a no tillage) hatását a talaj mikrobiális életére. Kitér a talajművelési eljárások megválasztásának kritériumaira, a monokultúra vagy vetésváltás kérdésére, a talaj mikroorganizmusainak és a termesztett növények egymásra gyakorolt kölcsönhatásaira. Végül hangsúlyozza, hogy a műtrágyázásnak és a talajművelés rendszerének nemcsak a termesztett növényre kell tekintettel lennie, hanem a talajban élő mikroorganizmusok mennyiségére és aktivitására gyakorolt hatás is figyelemmel kísérendő.

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Az őszi kalászos gabonák leíró fajtajegyzék kísérleteinek első eredményei
(Kovács Sándor)
Az őszi kalászos gabonák idei terméseredményei a vártnál jobbak, de a búza minősége vonatkozásban az idei év meglepetéseket hozott. Az államilag elismert fajták minőségvizsgálati eredménye még nem áll rendelkezésünkre, ezért a cikk a fajta-összehasonlító kísérletek eredményeit ismerteti a termés, a növénymagasság, a télállóság, az állóképesség és a tenyészidő adatainak tükrében.

A tömegtakarmányok termesztésének helyzete és lehetőségei
(Dr. Antal József)
A termelési rendszerek hazai elterjedésével a szántóföldi zöld, szálas és lédús takarmánynövények nagy részének termesztése háttérbe szorult. Az utóbbi években jelentkezett állati betegségek, ezeknek lehetséges humán következményei, az 1990-es évek változásai a birtokviszonyokban, a vidéki kis- és középbirtokosok félintenzív vagy extenzív gazdálkodása arra mutat, hogy újból szükség van az egyszerűbb és igénytelenebb takarmánynövényekre. A szerző a következők szerint csoportosítja a takarmánynövényeket: 1./ szálastakarmányok (pillangós virágúak, egynyári és áttelelő szálas- és keveréktakarmányok, csalamádék); 2./ lédús takarmányok; 3./ silótakarmányok. Tárgyalja a tömegtakarmányok termőhely igényét. Táblázatokba foglalva ismerteti a különféle takarmánynövény csoportok termesztési adatait (vetésidő, csíra-, ill. tőszám/ha, a zöld hozam mennyisége és a betakarítás kezdete).

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Az őszi kalászosok őszi gyomirtása
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
Somogy megyében több év szünet után 2000 őszén újra a termesztéstechnológiába illesztették az őszi vegyszeres gyomirtást az őszi árpában és az őszi búzában (a tritikale és a rozs ritkán igényel gyomirtást jó gyomelnyomó képessége miatt). Magyarországon az őszi gyomosodás miatt az ország nyugati, északi, észak-keleti részein, elsősorban a savanyú barna erdőtalajokon indokolt az őszi gyomirtás. Ezeken a területeken a veronika fajok, az árvacsalán fajok, a galaj-félék, a pipitér-félék, a mezei árvácska, a búzavirág, a nagy széltippan tömeges kelése várható. A cikk tárgyalja, hogy hol és mikor indokolt vagy felesleges az őszi gyomirtás. Részletesen ismerteti az őszi gyomirtásra alkalmazható fontosabb herbicidek felhasználásának szempontjait, és táblázatban is összefoglalja az e célra használható herbicideket.

Veszélyes tizenkettő. IV/8. Közönséges aggófű (Senecio vulgaris)
(Dellei Adrienne, Hartmann Ferenc)
Az utóbbi években elsősorban ültetvényekben, de szántóföldön is egyre gyakrabban fordul elő ez a gyomnövény. Jelentőségét növeli az a tény, hogy már több országban is leírták a triazinok használata következtében kialakult herbicid-rezisztenciáját. E növény csökkent atrazin-érzékenységét hazánkban az utóbbi években az Egri borvidéken figyelték meg. A cikk ismerteti a közönséges aggófű származását, elterjedését, morfológiáját és biológiáját, kártételét és gazdasági jelentőségét, majd a védekezés lehetőségeit. Részletes táblázatot közöl az ellene felhasználható herbicidekről.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

A gyümölcstelepítés előkészületei
(Dr. Véghelyi Klára)
A gyümölcsös állókultúra, vagyis nagy költséggel, hosszabb időre telepítik, ezért különösen fontos a telepítés körültekintő előkészítése. Sajnos, napjainkban hazánkban az agrártámogatási pályázatok kései megjelenése és csak az adott évre szóló érvényessége számos problémát vet fel. Nincs elég idő a tudatos megtervezésre, az oltványelőállítás tervszerű ütemezésére és a telepítésre kijelölt terület szakmai előkészítésére.  Az írás kitér a telepítés előtti talajfertőtlenítésre, az oltványok vásárlásának tudnivalóira és a faiskolai szabvány előírásaira. A fiatal gyümölcsfák károsítóit színes képeken mutatja be.

GÉPESÍTÉS

A hazai mezőgazdasági géppark helyzete
(Dr. Gockler Lajos)
A hazai gépállomány és géphasználat helyzetéről kétféle forrásból, az FVM Műszaki Intézet által megfigyelt bázisgazdaságok adataiból, valamint a KSH által végzett gépállomány-felmérések eredményeiből tájékozódhatunk. Ezek alapján megállapítható, hogy a gépüzemeltetés költsége az utóbbi években nagy mértékben emelkedett. A KSH felmérési adatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaság helyzete általában kedvezőtlen. Az elmúlt évtizedben a gépi vonóerő (kW-ban kifejezve) mindössze 1,6 %-kal nőtt, ezen belül az egyes gépcsoportok aránya nagy eltérést mutat. A cikk – szövegesen és táblázatokban – részletesen elemzi a mezőgazdasági géppark helyzetét. A mezőgazdasággal foglalkozó számítások egyértelműen igazolják, hogy kedvező termelési költségek csak nagyobb termelőegységekben, nagyobb teljesítményű gépekkel, nagyobb táblákon, jó talajon és megfelelő szakismeret mellett érhetők el.

KRÓNIKA

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)