BÁBOLNAI NEMZETKÖZI GAZDANAPOK

Beköszöntő
(Szaxon Attila)

Több mint siker – felelősség
(Aranyosi Károly)

A búzabetakarítás és értékesítés ez évi tapasztalatai
(Dr. Marton László)

Amíg a mag a földbe kerül…
(Takács Géza)
Ez év szeptemberében nyolcadik alkalommal rendezik meg Bábolnán a fenti címmel az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági kiállítást és bemutatót. Ebből az alkalomból mezőgazdaságunk meghatározó jelentőségű integrátorának, az IKR Rt.-nek vezető szakemberei írásai révén bepillantást kaphatunk a műtrágya-kereskedelmi üzletág tevékenységébe; az idei búzatermesztés eredményeibe és az értékesítés aktuális gondjaiba, valamint a vetőmegtermesztés és -kondícionálás legfontosabb elveibe.

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Minősített őszi búza fajták rezisztencia vizsgálatának 2001. évi eredményei
(Hertelendy Péter, Viola Jánosné)
Az idei esztendő a kalászos kultúrákban egyértelműen a “növénybetegségek éve” volt. Az ország teljes területén mind a lisztharmat (Erysiphe graminis), mind pedig a különböző rozsdagombák (Puccinia spp.) nagy eréllyel léptek fel, és jelentékeny, látványos kártételt idéztek elő.
Az OMMI az elmúlt évtized során az őszi gabonák, de főképpen az őszi búza fajtaminősítésében jelentős minőségi ugrást hajtott végre. Az államilag elismert őszi búza fajták túlnyomó többsége malmi vagy javító minőségű. Mindamellett az újabban minősített fajták terméseredménye minimum eléri, de általában meghaladja a korábbi fajták, illetve az éréscsoportok standardjainak átlagát. A cikk röviden áttekinti a főbb gabonabetegségek ez évi országos előfordulását, majd táblázatokban ismerteti a vizsgált búza fajták betegségekkel szembeni viselkedését.

A 2001. évi búzatermés minősége, az árukeverés lehetőségei
(Dr. Balogh József)
Az ez évi búzatermés minősége – az aratás alatt, júliusban bekövetkező esők miatt – rendkívül változatos képet mutat. A szerző 165 ezer tonna betárolt áruból származó minták minőségvizsgálata alapján vázol fel képet a búzatermés minőségéről. Ennek során kitér a tisztaság, a nedvességtartalom, a hektolitersúly, a nyersfehérje-tartalom, a nedves sikér mennyisége, a nedves sikér terülés, a sütőipari érték és az esésszám alakulására.
A kereskedelmi búza tételek végső minőségének kialakításában gyakran szükséges a különböző minőségű tételek keverése. A búza minőségi paraméterei – az esésszámot kivéve – a keverhetőség szempontjából általában a súlyozott számtani középérték szerint viselkednek. Mindezt példákon keresztül is szemlélteti.

A hópenész, a fuzáriumok meg a csávázószerek
(Dr. Inczédy Péter)
Az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a csávázószerek megítélése során különbséget kell tenni a hópenészt okozó Gerlachia nivalis (korábbi nevén Fusarium nivale) és az ún. valódi Fusariumok között.

Hozzászólás Dr. Inczédy Péter írásához
(Dr. Horn András)

Fokozott figyelmet a kukoricabogárra!
(A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat felhívása)
A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera), amely 1995-ben jelent meg Magyarországon, s ma már csaknem az egész ország területén előfordul, ebben az évben, a déli megyékben már gazdasági kárt okoz. A termesztőknek szóló felhívás rövid összefoglalás a kukoricabogár életmódjáról, kártételéről és a védekezés lehetséges módjairól. Felhívja a figyelmet a vetésváltás fontosságára, mint a védekezés leghatásosabb módjára.

Egy kártevő, mely átformálhatja a mezőgazdaságot?
(Terpó István)
A szerző a gyakorlatban dolgozó szakember, aki a kukoricabogár kártétele kapcsán fejti ki gondolatait a védekezés nehézségeiről, a vetésváltásról, ill. megvalósíthatóságának akadályairól.

Olaszperje adja a biztos tömegtakarmányt
(Nagy Zoltán)
A Bakonyalján a kedvezőtlen talajviszonyok, valamint a kevés és rossz eloszlású csapadék miatt a növénytermesztés sikere bizonytalan, ezért inkább állattenyésztéssel foglalkoznak a gazdák. Az ehhez szükséges takarmány megtermesztése sem problémamentes, de megtalálhatók az optimális megoldások. Úgy tűnik, hogy ezen a vidéken a termőhelynek leginkább megfelelő fűtermesztés váltja be a hozzá fűzött reményeket. Természetesen ez esetben sem új találmányról, csak elfelejtett, régi gyakorlatról van szó. A szerző az Agro-Bos Kft. szakembereinek tapasztalatait közreadva ismerteti az olaszperje termesztését és a takarmányozásban megnyilvánuló előnyös tulajdonságait.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A fűszerpaprika termesztése (4.) Feldolgozás-technológia
(Dr. Márkus Ferenc, Dr. Kapitány József)
Az Agrofórum tavaszi lapszámaiban több részletben ismertetésre került a fűszerpaprika termesztése. A jelenlegi, befejező rész az érés, szedés, érlelés, feldolgozás tudnivalóit ismerteti részletesen. Az utóérlelés különféle módjainak leírása után részletesen tárgyalja a nyersanyag előkészítését (mosás, szeletelés), majd a szárítás egyszerű, hagyományos és gépesített, üzemi módszereit. Részletesen foglalkozik a fűszerpaprika-feldolgozás egyik legfontosabb műveletével, az őrléssel és az őrlemény kezelésével, tárolásával. Az írást két táblázat és néhány színes kép egészíti ki.

Az almafák nyári metszése
(Dr. Gonda István)
Az almafák nyári, nyárvégi metszése a szüret előtti tevékenységek fontos eleme.
A nyári metszéssel a jobb szüreti minőséget segíthetjük elő, amely az áru nagyobb értékében nyilvánul meg. Meg kell határozni azt az időpontot, amelyet megelőzően kell elvégeznünk a metszést a kedvező minőség (szín)javító hatás eléréséhez.
A hazai gyakorlat szerinti klasszikus augusztusi metszés az újabb, nagy teljesítményű, vírusmentes, M9, M26-os alany-fajta használat mellett biztonságosan, szinte kizárólag csak a nyári almafajtákon (Summerred, Early Gold stb.) alkalmazható. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a téli érésű fajták többségénél még átlagos csapadékú évjáratban is a klasszikus augusztusi nyári metszés időszaka későbbre tolódik, azaz fajtától és évjárattól függően augusztus második felétől szeptember közepéig tart. Ismerteti a nyári metszés módját és mértékét, alkalmazásának feltételeit és a nyári metszés hatásait.

Gondolnunk kell a szürkerothadásra is!
(Makó Szabolcs)
Az írás azt elemzi, hogy hogyan készüljünk fel egy esetleges szürkerothadás veszélyére, ill. annak elhárítására.

BORÁSZAT

Hogy jó bor születhessen!
(Dr. Pásti György)
Az idei nyári időjárásnak köszönhetően ismét korai szüretre készülhetünk, mert több jelentős szőlőfajtánk szeptember elejére, közepére érni kezd. A helyesen végrehajtott szőlőfeldolgozás, mustkezelés és erjesztés a záloga annak, hogy az újbor minősége az adott körülmények között a legjobb legyen. A megtermett alapanyag, a szőlő minőségén túl döntően ezen áll vagy bukik, hogy a bor hónapok múltán, büszkeség vagy gondok forrása lesz-e. Tárgyalja a szüret időpontjának megválasztását, a szőlő szedése és szállítása során követendő szabályokat, a feldolgozás (must kinyerés, zúzás, préselés) és a mustkezelés teendőit, valamint az erjesztés folyamatának “kézbentartását”, irányítását.

GÉPEK

Nagyító alatt… A Bøgballe EX Trend műtrágyaszóró
(Dr. Demes György)
A hazánkban is rendelkezésre álló műtrágyaszórók közül – elsősorban kiemelkedő munkaminőségi és teljesítmény jellemzői miatt – kitüntető figyelmet érdemel a BŘGBALLE EX Trend jelű műtrágyaszóró, amelyet az AGROMASHEXPO 2001 nemzetközi kiállításon mutattak be először. A gépet a dániai DIAS Gépvizsgáló Intézet (Danish Institute of Agricultural Sciences) minősítette. Az összeállításban – a gép iránt várható jelentős hazai érdeklődésre számítva – a dániai DIAS, valamint néhány más külföldi intézet összehasonlító vizsgálati eredményeire támaszkodva mutatja be a gépet a szerző. A cikk ismerteti a gép leírását, működését, műszaki adatait. Részletesen tárgyalja az elvégzett tesztvizsgálatok körülményeit és eredményeit. Végül összegző véleményt ad a gép célszerű felhasználásáról. Az írást négy ábra és hét táblázat egészíti ki.

Väderstad - a talajművelés és vetés új korszaka (x)
(Väderstad Kft.)

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Vízbázisvédelem és növénytermesztés – Összeegyeztethetők az érdekek (?) (2.)
(Benécsné Bárdi Gabriella, Kissné Jáger Erika, Pirkó Béla)
Az előző számban megjelent cikk folytatásaként közreadott írás a címben jelzett téma jogi szabályozásáról szól, majd – konkrét példaként – a vízbázisvédelmi programnak a Szentendrei-szigeten megvalósított esetét mutatja be.

Növényvédőszer-lopás, -hamisítás és más erkölcsi kérdések
(Molnár Zoltán riportja)
A Magyar Vegyipari Szövetség Növényvédőszer-Ipari Szakmai Szövetsége (NISZ) – a magyar piacon működő engedélyes hazai és külföldi növényvédőszer-gyártókat összefogó érdekképviseleti szervezet – erőteljes média tevékenységbe fogott annak érdekében, hogy a szaporodó növényvédőszer-lopások és -hamisítások veszélyeire felhívja a figyelmet. Az elmúlt évek során megszaporodtak az olyan esetek, amelyek azt bizonyítják, hogy a növényvédő szerek lopása, azok hamisítása “jó üzlet” Magyarországon is. A nyomozati anyagok azt mutatják, hogy ezek a tételek már olyan nagyságrendeket értek el, hogy feltételezhető a szervezett bűnözés jelenléte is. A NISZ szeptember 4-re kereskedői fórumot szervez, melyet e témának, valamint a termékkereskedelem etikai kérdéseinek szentel. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Lantos Péterrel, a NISZ elnökével és Wirth Lászlóval, az Etikai Bizottság elnökével.

Egy üzemlátogatás kapcsán. Közösen gondolkodva a mezőgazdaságról a mezőgazdaságért
(Dr. Demes György tudósítása)
A magyar agrártermelés verseny- és profittermelő képessége a rendszerváltást követő évektől fokozatos visszaesést mutat. A válság ma már nemcsak a gazdálkodó, hanem a mezőgazdaságot ellátó kereskedelmi és pénzügyi szektort is érinti. Ezért a BASF – felismerve a helyzet súlyosságát – minőségi termékeinek kínálatán túl mindent meg kíván tenni a profitorientált termelés feltételeinek mielőbbi megvalósítása érdekében. Többek között e témáról esett szó hazai újságírók jelenlétében Adonyban, a Március 21. Mg. Szövetkezetben megtartott sajtóbeszélgetésen. Itt a házigazda, egy hosszú évek óta valóban sikeres szövetkezet vezetője beszélt mindennapi gondjaikról, nem túl derülátó jövőképükről. Az összeállításban Dr. Németi László egyetemi tanár itt elhangzott előadásából adunk közre néhány megfontolásra ajánlott gondolatot.

Könyvismertetés
(Dr. Inczédy Péter)
Dr. Eőri Teréz repcetermesztésről szóló könyvének bemutatása.

KRÓNIKA

Az algák szerepéről…
(Kettinger Gyula tudósítása)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)