SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Gombaölő szerek a mérlegen az őszi búzában
(Vendrei Zsolt, Dr. Kis György)
Az őszi búza levél- és kalászbetegségei elleni védekezésre engedélyezett fungicidek hatásának összehasonlítása mindig izgalmas szakmai feladat. Ezért a növényvédelmi szolgálat szakemberei a legfontosabb szereket kódszámmal ellátva az ország öt különböző gabona termesztési körzetében vizsgálták, a gombaölő szerek technológiai értékeinek pártatlan megállapítása céljából. A célkitűzéssel az érintett növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek is egyet értettek. A permetezéseket két alkalommal, a zászlóslevél megjelenésekor és kalászhányás vége – virágzás kezdete fenológiai fázisban végezték, 300 l/ha permetlé felhasználásával. A szerek hatását legjobban szemléltető harmadik (egyes esetekben a második) értékelés mértékadó fertőzési adatait és a termésmérés eredményeit táblázatokban foglalták össze. Az értékelés a lisztharmatra, a vörösrozsdára, a pirenofórás levélfoltosságra (DTR) és a búzaszemek fuzáriumos fertőzöttségére terjedt ki.

A 2001-es év tapasztalatai a kalászosok lombvédelmében (X)
(Horváth András)

Intenzitás és minőség a búzatermesztésben. Az őszi búza gombabetegségei a 21. század első évében (X)
(Füzi István)

Kalászosok lombvédelme Magyar Kwizda termékekkel (X)
(Tamás István, Mile László)

Betegség előrejelzési rendszer az interneten
(Dr. Békési Pál, Vereczkey Katalin)
A Syngenta Kft. felkért növényvédelmi szakértők közreműködésével harmadik éve bocsát ki növényvédelmi előrejelzést a búza, napraforgó és szőlő betegségei elleni védekezés céljából. Az előrejelzések elkészítésénél a következő három tényezőt követik figyelemmel: 1./ adott vizsgálati helyek hőmérséklet, csapadék és relatív páratartalom adatait; 2./ meghatározott referencia fajták több helyen, hetenként felvételezett fertőzöttségi adatait; 3./ a kórokozó vagy kórokozót hordozó fertőzött növényi részek hetenkénti – egyes esetekben heti kétszeri – laboratóriumi vizsgálatának eredményét. Az írás elemzi az eddigi eredményeket és tapasztalatokat.

Új, környezetbarát megoldás. Trichogramma petefürkész-darázs a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni védekezésben
(László Gyula)
A petefürkész-darazsakat zárt termesztési rendszerekben már több évtizede sikerrel alkalmazzák a lepkekártevők elleni védekezésben. Szabadföldi alkalmazásuk – számos ok miatt – Magyarországon ez idáig szinte teljesen ismeretlen volt. A tavalyi évben azonban a csehországi Biocont Laboratory Ltd. Trichogramma-ra alapozott regisztrációs kísérleteket indított a kukoricában, a címben jelzett kártevők ellen. A szerző bevezetésképpen rövid általános ismertetést ad a Trichogramma petefürkészekről, majd bemutatja a három helyen végzett kísérletek eredményeit. A kívánt hatékonyság eléréséhez nemcsak a megfelelő számú, aktív kikelő Trichogramma petefürkész szükséges (ezer darabonként kapszulázva), hanem elengedhetetlen a kártevő rajzásmenetének pontos ismerete (kezelési idő!) és a kapszulák egyenletes kijuttatása, szétterítése a növényállományban (lelkiismeretes kézi munkaerő!). Tárgyalja a Trichogrammák szabadföldi alkalmazásának egyéb sajátosságait, amelyek befolyásolják az eljárás sikerét.

Vadrizs: egészséges egzotikum hazánkból. Az indián rizs termesztése Magyarországon
(Nádasi Zoltán riportja)
Európában az utóbbi évtizedekben egyre jobban terjed az egzotikus gabonák és rizsfajták fogyasztása. Az egyik ilyen kedveltté vált növény az indián rizs, más néven vadrizs, mely Észak-Amerikából származik, s amelyet több mint tíz éve már hazánkban is eredményesen termesztenek. A riportban Kertész Ferencnek, az Indián Rizs Kft. ügyvezetőjének válaszai alapján kapunk képet ennek az egzotikus növénynek a sikeres hazai termesztéséről.

Zöldtrágyázással a fenntartható környezetért (3.)
(Nagy Zoltán)
A sorozat harmadik része a zöldtrágyázás módjait és a különféle zöldtrágyanövényeket ismerteti. Bevezetésként felsorolja a zöldtrágyanövényekkel szemben támasztott követelményeket. Ismerteti a zöldtrágya vetések szervestrágya egyenértékét. A zöldtrágyázás módozatai között említi a zöldtrágyás ugar, a fedett tarló vagy „heretakarós” zöldtrágyázás, a sarjú-zöldtrágyázás és a tarlóvetéses zöldtrágyázás eseteit. Röviden említi a pillangós zöldtrágyanövényeket (csillagfürt, somkóró, szegletes lednek, bíborhere); részletesebben ismerteti az egyéb zöldtrágyanövényeket (olajretek, fehér mustár, takarmányrepce, facélia). Végül összehasonlítja az istállótrágyázás és a zöldtrágyázás költségeit, majd a zöldtrágyázás technikáját. A cikket egy színes oldal egészíti ki.

A napraforgó hibridspecifikus trágyázása
(Dr. Pepó Péter, Bíró János)
A napraforgó – közismerten – jól képes hasznosítani a talajok tápanyag- és vízkészletét. Míg más növények (pl. őszi búza, kukorica) esetében részletes vizsgálatok folynak az eltérő genotípusú fajták és hibridek trágyareakciójának, tápanyag-hasznosításának meghatározására, addig a napraforgó esetében alig találunk megbízható, egzakt kísérleti eredményt erre vonatkozóan. A szerzők kisparcellás kísérletekben, három évben (1999-2001) tesztelték a napraforgó hibridek tápanyag-hasznosítását és -reakcióját. Ennek során értékelték a különböző kölcsönhatásokat is (pl. évjárat, betegség-ellenállóság, genotípus).

A POLYBÓR jelentősége a repcetermesztésben (X)
(Dr. Eöri Teréz)

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Régi és új hatóanyagok a kukorica gyomirtásában
(Szentey László)
A nagyüzemi gazdálkodás a kukoricatermesztésben a monokultúrás termesztést is magával hozta, amelyben a növényváltás hiánya, az azonos területen, azonos típusú és hatásmechanizmusú gyomirtó szerek több éven át történő tartós használata a kukorica területek gyomflórájának teljes átalakulását eredményezte. Az utóbbi években a szerválaszték is hihetetlen mértékben megnőtt. Akárcsak a kalászosok esetében, a kukorica gyomirtásában is – a 80-as évek közepétől egy új korszakot jelentve – piacra törtek a szulfonilkarbamidok. Ezek a biológiailag rendkívül hatékony anyagok több figyelmet, precízebb munkavégzést, nagyobb szakmai hozzáértést követeltek meg a felhasználóktól. Az összeállítás a főbb gyomnövény csoportonként ad áttekintést az engedélyezett gyomirtó szerekről.

Egyedül nem megy? BIO-FILM - permetezőszereink pótolhatatlan partnere (X)
(Mathiász Tivadar)

Goal-előny a napraforgóban (X)
(Szabó István)

Stúdium. „A velünk élő történelem”: a mezei acat
(Benécsné Bárdi Gabriella, Hartmann Ferenc)
Az írás a mezei acat utóbbi évtizedben tapasztalt előretöréséről, ennek okairól szól. A mezei acat jelenleg az egész ország területén, szinte mindegyik talajtípuson megtalálható, a szántóföldek, ruderáliák, rétek, útszélek egyik legnehezebben irtható gyomnövénye. Elöljáróban visszatekint, hogyan gazdálkodtak elődeink s milyen eljárásokat javasoltak az acat ellen. A mezei acat terjedésének okait tárgyalva időjárási, emberi, technológiai és gyombiológiai tényezőket különböztet meg. Ez utóbbiakat részletesen elemzi, különösen a gyomirtószer-tűrőképességnek és a rezisztencia jelenségének szentel nagy figyelmet. Összegzésként megállapítja: az acat felszaporodását eredményező tényezők egy része tőlünk független, biológiai, ökológiai jellegű. Ezek megértése és figyelembe vétele a védekezési stratégia kialakításában, valamint a hibás védekezési gyakorlat felismerése alapvető jelentőségű az acat elleni integrált (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, vegyszeres) védekezés megvalósításában.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK VÉDELME

A 2001. évi szőlőlisztharmat járvány tanulságai
(Dr. Dula Bencéné, Schmidt Ágnes)
A 2001. évet az igen erős szőlőlisztharmat járvány tette emlékezetessé. A cikk a megyei növényvédelmi szolgálatok tapasztalatai és a szerzők személyes megfigyelései alapján elemzi a lisztharmatjárványt. A lisztharmat rendkívül korai megjelenését követően a kórokozó számára kifejezetten kedvező időjárási feltételek uralkodtak. Később, a virágzástól a fürtzáródásig is jelentős fertőzési nyomás nehezedett a fürtökre. Ebben a súlyos járványveszélyes helyzetben csak a jól ápolt, gondosan zöldmunkázott, szellősen tartott állományokban lehetett a fürtöket megvédeni. A rendkívül erős fertőzési nyomás miatt a későbbiekben sem voltak nélkülözhetők az eradikatív hatású szerek vagy kombinációk. A 2001-es lisztharmatjárvány alakulása egyértelműen bizonyítja az előrejelzés szükségességét. A látens (ivaros) aszkospórás fertőzések miatt, a védekezések jó időzítése előrejelzés nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan feladat.

Figyeljünk a levélaknázó molyokra!
(Molnár Józsefné dr.)
A hazai gyümölcsösökben harminc év óta számítanak fontos kártevőnek az aknázómolyok. A legjelentősebb fajok: az alma-levélmoly (Phyllonorichter blancardella), a geraszimov almalevélmoly (Ph. gerasimowi), az almalevél-törpemoly (Nepticula malella), a lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella) és az almalevél-sátorosmoly (Phyllonorichter corylifoliella). Az aknázómolyok „ereje” a nagy egyedszámukban rejlik. Életmódjukból adódóan sebezhető fejlődési alakjuk az imágó és a tojás állapot, ezért a hatékony védekezés kulcsa a pontos rajzásmegfigyelés. Tárgyalja az inszekticid-használat szempontjait és ismerteti a felhasználható rovarölő szereket.

A dohánytripsz (Thrips tabaci) kártétele szántóföldi zöldségféléken
(Fail József, Dr. Pénzes Béla)
A dohánytripsz a szántóföldi zöldségfélék közül leggyakrabban a vöröshagymán, pórén, téli sarjadékhagymán, uborkán, sárgadinnyén és a fejes káposztán károsít. A cikk bevezetésként ismerteti a dohánytripsz életmódját és kártételét. Külön és részletesen foglalkozik károsításával a vöröshagymán és a fejes káposztán. Ez utóbbi gazdanövényen az a nagyfokú védettség, amit a dohánytripsz a fejet alkotó levelek között élvez, megváltoztatja a kártevő életmódját. Szokásos módon a lárvák a talaj felső rétegében alakulnak szárnyas egyedekké, de a fejes káposzta esetében ez az átalakulás is a fej belsejében zajlik le. Ezért a vegyszeres védekezés kevésbé hatásos; megoldást a termesztés időzítése és az ellenálló fajták termesztése nyújthat.

GÉPEK, GÉPESÍTÉS

Nagyító alatt (12.) A KERTITOX BORA 2000 ültetvény permetezőgép
(Dr. Dimitrievics György)
A sorozat jelen tagja a címben jelzett, ültetvények permetezésére szolgáló permetezőgépet mutatja be. A laboratóriumi méréseket a vonatkozó magyar és európai szabványokban meghatározott módszerek szerint az FVM Műszaki Intézet gödöllői laboratóriumában és a FARMGÉP Kft. telepén végezték. A szabadföldi mérővizsgálatokra üzemi körülmények között került sor. A cikk a műszaki adatok bemutatása után a vizsgált teljesítmény, munkaminőségi és üzemeltetési jellemzőket ismerteti. Végül értékeli a kapott eredményeket.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Könyismertetés: Gyümölcsészet. Szerkesztette: Dr. G. Tóth Magdolna.

Megkérdeztük… Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. ügyvezető igazgatóját
(Dr. Demes György)
Az interjú a cég által szervezett szakmai bemutató alkalmából készült.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)