ZÖLDSÉGTERMESZTÉS

Az integrált zöldségtermesztésről
(Kristóf Lászlóné dr.)
Az integrált zöldségtermesztés egységes irányelvei a hazai viszonyokra még nincsenek kidolgozva. A Gyakorlati AGROFÓRUM e számában cikksorozat indul az integrált zöldségtermesztés egyes elemeinek bemutatására. Az írások a termőhely szerepével, a vetésforgó jelentőségével, a talajműveléssel és trágyázással, a növényvédelem és a gyomirtás lehetőségeivel, a fajtaválasztással, a vetőmag és szaporítóanyag szerepével, a szedés és a tárolás kérdéseivel, valamint az üzemek feladataival, a dokumentálással és az integrált termesztésből származó áru marketingjével foglalkoznak. A bevezető tanulmány szól a növénytermesztésben és ezen belül a zöldségtermesztésben végbement változásokról. Ismerteti az integrált termesztés fogalmát, célját, szempontjait. Részletesen taglalja az integrált termesztés hazai bevezetésének szükségességét, jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az FVM által meghirdetett Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programra. Ez utóbbiban kiemelt szerepet kaptak az ún. integrált termesztési célprogramok.

A termőhely szerepe az integrált zöldségtermesztésben
(Kristóf Lászlóné dr.)
Az integrált zöldségtermesztés eredményessége, sikere a termőhely helyes kiválasztásával alapozható meg. Ennél a termesztésmódnál, amelynél a természetes erőforrások okszerű kihasználása alapvető szempont, a termőhelyi adottságok – az éghajlat, a talaj, a terület fekvése – meghatározó jelentőségűek. Csakis megfelelő ökológiai viszonyok mellett valósíthatók meg az integrált termesztésben kitűzött célok, vagyis az, hogy a gazdaságosság szem előtt tartásával a környezetet kímélve jó minőségű, egészséges zöldséget állítsunk elő. Az írás részletesen tárgyalja az éghajlati tényezők (a talaj- és léghőmérséklet, a növények hőigénye, a fény, a csapadék, a páratartalom, a szél) meghatározó szerepét a zöldségtermesztésben.

Fajtahasználat, fajtaválasztás az integrált zöldségtermesztésben
(Kristóf Lászlóné dr.)
A fajta a zöldségtermesztés biológiai alapja. Mivel a folyamatos ellátás érdekében a zöldségféléket többféle módon termesztik – hajtatás, korai vagy tömegtermesztés a szántóföldön –, melyekre mind más-más fajta-típus alkalmas, a zöldségfélék körében igen nagy a fajtaszám és gyors a fajtaváltás. A cikk foglalkozik az integrált termesztés és a fajtahasználat kapcsolatával. A fajtaválasztás tényezőinek egy része a fogyasztó és a piac igényeire vonatkozik (íz és piacosság, külső és belső minőség, felhasználási cél), míg egy jó részük (pl. ellenálló képesség, eltarthatóság) a termesztés és az árukezelés szempontjából fontos. A hazai zöldség fajtakínálat gazdag, s egyre több fajta felel meg az integrált termesztés követelményeinek, első sorban a betegség-rezisztencia tekintetében. Végül – a fajta mellett – hangsúlyozza a szaporítóanyag, első sorban a fémzárolt vetőmag használatának jelentőségét.

GYÜMÖLCSÖSÖK VÉDELME

Almatermésű gyümölcsösök védelme szüret előtt és szüret után
(Dr. Véghelyi Klára, Dr. Jenser Gábor)
A cikk igen jó és részletes áttekintést ad a címben jelzett témáról. A betegségek közül részletesebben tárgyalja az almavarasodás, az almalisztharmat, a moníliás gyümölcsrothadás, valamint a körterozsda elleni teendőket. Ennek során utal a kórokozók biológiájára, és minden esetben felsorolja felhasználható gombaölő szereket (ill. hatóanyagokat). Az állati kártevőkkel foglalkozó rész első sorban az almamoly, a körtemoly, az almailonca, a füstös szárnyú körte-levélbolha és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezés tudnivalóit öleli fel. Kitér a szermegválasztás szempontjaira. A cikkhez tartozó színes oldal néhány aktuális károsítót mutat be.

Csonthéjasok védelmének ez évi tapasztalatai
(Dr. Schweigert Andrásné; Mező Gábor; Szabó Piroska, Varga András)
Az idei év a csonthéjasok termesztésében kiugróan rossz évjáratként marad emlékezetes. A téli és a tavaszi fagyok, az országszerte súlyos monília járvány, valamint egyéb károsítók nyomán jelentős a terméskiesés és kedvezőtlen a gyümölcsösök állapota. Ilyen körülmények között a termelők nagy része kevesebb figyelmet fordított a növényvédelemre, pedig az ültetvények növény-egészségügyi helyzetének stabilizálása és a jövő évi termesztés sikere érdekében még a nyár második felében is szükség lenne a növényvédelmi beavatkozásokra. Ezért e számunkban ismert szakemberek megszólaltatásával – visszapillantás és előretekintés jelleggel – összeállítást készítettünk a témakörről a következő szempontok figyelembevételével.
Hogyan indult a vegetáció az ültetvényekben? Milyen volt a téli és tavaszi időjárás, mik voltak ennek növényvédelmi és általános termesztési kihatásai?
Milyen volt a tényleges növényvédelmi (károsító-) helyzet az ültetvényekben a nyár folyamán? Hogyan alakultak a vegyszeres védekezési eljárások?
Mit tehetnek még a termelők a nyár második felében és ősszel a jövő évi jobb termés érdekében?
Egyéb észrevételek, megjegyzések, javaslatok.

A dió betegségei
(Dr. Pintér Csaba, Dr. Fischl Géza, Dr. Kadlicskó Sándor, Dankó József Makó Szabolcs)
A szakemberek véleménye szerint a dió a jövőben is keresett árucikk lesz mind a dióbél forgalmazása, mind a dió faanyagának ipari felhasználása miatt, ezért e növény növényvédelmének jelentősége is nő. Amíg a szórványdió növényvédelmére nem fordítanak különösebb figyelmet, addig az ültetvényekben található diósokat már meg kell védeni a különböző károsítóktól, közöttük a különböző betegségeket előidéző kórokozóktól.
A szerzők 1998 és 2000 között a Juglans Hungaria Kft. lengyeltóti üzemi dióültetvényeiben Milotai 10-es, Tiszakécskei 83-as és Alsószentiváni 117-es diófajtákban (idősebb és fiatalabb állományokban egyaránt) rendszeres felméréseket végeztek a fakadástól a termés betakarításig, illetve a nyugalmi időszakban, az előforduló betegségek és kórokozók vizsgálatára. Ismertetik a dió levelén, termésén és az idősebb fás részein előforduló kórokozókat, ill. betegségeket.

A dió növényvédelmi technológiája
(Makó Szabolcs)
Ez a cikk szorosan kapcsolódik az előző íráshoz.
A dió szakszerű védelmének komoly akadálya, hogy az ún. kis kultúrák közé tartozik, és mint ilyen alig rendelkezik olyan gomba- és rovarölő szerekkel, amelynek engedélye van. Ez évben a növényvédelmi hatóság úgy foglalt állást, hogy a csonthéjasoknál engedélyezett készítmények használhatók a héjasokban is. A szerző táblázatban foglalja össze a dió javasolt növényvédelmi technológiáját.

Az integrált termesztési célprogramról. Beszélgetés Dr. Eke Istvánnal
(Dr. Princzinger Gábor)
Az agrártámogatások rendszere hazánkban ettől az évtől kezdve új elemmel bővült: a 102/2001. (XII. 16.) FVM sz. rendelettel meghirdetett idei szabályozásban helyet kaptak az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok is. Közülük leginkább az integrált termesztési célprogram keltette fel a termelők érdeklődését. Az integrált gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kérdések is a napirendjén szerepeltek annak a tanácskozásnak, amelyet 2002. július 3-án tartottak Újfehértón, a Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., valamint több más szerv, intézmény közös szervezésében. Ez alkalomból kérdeztük Dr. Eke Istvánt, az FVM főosztályvezetőjét az integrált termesztési célprogramokra beérkezett pályázatok állásáról.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A tarackbúza allelopatikus hatásának vizsgálata őszi búzában
(Veres József)
A tarackbúza ellen glifozát hatóanyagú herbicidekkel folytatott kísérlet nyomán az ugyanazon területre vetett őszi búzában figyeltek fel a tarackbúza allelopatikus hatására.  A tünetek az őszi búzában, már annak kelését követően jelentkeztek és a  tavasszal fejlődésnek indult kultúrában még határozottabban megmutatkoztak. Részletesen leírja a búzán megfigyelt tüneteket, amelyek – részben – a nitrogénhiányra emlékeztetnek.  Az eredmények egyértelműen igazolják a tarackbúza veszélyességét, és az ellenne alkalmazott hatékony védekezések szükségességét. Az őszi búza terméseredmények alapján megállapítható, hogy az allelopátia következtében csak azokon a parcellákon volt elviselhető a terméskiesés, amelyeken a tarackbúza ellen előzőleg 92 %-os, vagy ennél jobb hatékonyságot értek el.

Az elfelejtett Emerald takarmányrepce
(Nagy Zoltán)
Az egynyári szálasok és a silókukorica mennyiségi kieséseinek pótlására, ill. kiegészítésére kiváló lehetőséget kínál a nyárvégi vetésű takarmányrepce, mely az utóbbi évtizedekben szinte teljesen feledésbe merült. Az Emerald néven megismert és megkedvelt takarmányrepcefajta a 80-as években Nagy-Britanniából került hozzánk és a tejtermelők takarmány-választék bővítését volt hivatott szolgálni. A tehénállomány 90-es években bekövetkezett drasztikus csökkenése nyomán termesztése visszaszorult. Napjaink takarmányozási gyakorlatában ismét nő az érdeklődés iránta. A cikk elöljáróban ismerteti a növény kedvező takarmányozási értékeit (zöldtakarmány, beltartalmi mutatók stb.), majd egyszerű termesztéstechnológiáját (ehhez gyakorlati példákat is idéz) és magtermesztését. Költségkalkulációban mutatja be a termesztés kedvező költségeit. Külön is hangsúlyozza a vadgazdálkodásban játszott jelentőségét. Az írást több színes kép egészíti ki.

Kemény ellenfél a kukoricabogár
(Dr. Csíbor István)
A Szekszárdi Növény-védő Kft. partnerei számára 2002. július 10-én, Szekszárdon „Védekezési lehetőségek a kukoricabogár ellen” címmel szakmai tanácskozást szervezett. Az  írás a jelenlévő termelők, a növényvédőszer-gyártó cégek, valamint a növényvédelem hatósági és fejlesztő szakemberek véleményét foglalja össze. A tanácskozáson nyilvánvalóvá vált, hogy a kukoricabogár a hazai kukoricatermesztést – és vele együtt az érintett területek gazdálkodását – súlyosan érinti: a gazdaság méretétől függetlenül komoly költségnövekedést és drasztikus jövedelemcsökkenést okoz. A probléma kezelése hathatós kormányzati beavatkozás nélkül elképzelhetetlen.

Diákoldal. Köztes védőnövények hatása a talaj állapotára
(Alexai Beáta)
A szerző olyan kutatásról számol be, amelynek célja a kedvezőtlen talajállapot javítása és a kedvezővé vált állapot fenntartása. Köztes védőnövények (angol nyelven catch crop) termesztési lehetőségét vizsgálta gödöllői gyenge adottságú termőhelyen, ahol a gazdálkodásnak a talaj védelmét is fel kell vállalnia. A köztes védőnövények két főnövény közé kerülnek, ezért a rövid tenyészidejű, gyorsan csírázó és a gyomosodásra nem érzékenyek fajok vehetők számításba. A kísérletben a mustár és az olajretek a talaj felszínét megfelelően borította, és a gyökérzetük lazító hatása a talaj felső 0-15, esetleg a 0-20 cm-es rétegére terjedt ki. A szerző a védőnövény vetési módjának és idejének jó megválasztását hangsúlyozva a főnövény tarlójába vetést javasolta még az aratás napján.

Egyéni megoldások a Bayertől (X)
(Csorba Csaba)
A cikk a tebukonazol hatóanyagú Raxil csávázó szer termékcsalád felhasználásának előnyeiről szól.

Vetés előtt néhány szó a repcéről (X)
(Nagy Ida, Tamás István)
A cikk a repcetermesztés agrotechnikai sarokpontjait veszi sorba, kiegészítve a Magyar Kwizda Kft. kapcsolódó termékeinek ajánlatával.

Néhány szempont a csávázószer választáshoz (X)
(Dr. Inczédy Péter)
A csávázás mint technológiai elem fontosságának bemutatása a Vitavax 2000 (karboxin + TMTD) csávázószer előnyeinek bemutatásával.

Észrevételek Dr. Horváh Sándor és Wolf István cikkéhez
(Dr. Tas Levente)
Az OMMI szakemberének reagálása az előző számban a burgonya szaporítóanyag vírusmentesítésével és certifikációjával kapcsolatosan megjelent írásra.

VÄDERSTAD-klinika (X)
(Kalmár Tibor)
A VADERSTAD Rapid vetőgép előnyös használatának bemutatása gyakorlati felhasználó példáján keresztül.

GÉPEK, GÉPESÍTÉS

Nagyító alatt…(15) NEW HOLLAND TX 63 arató-cséplő gép
(Komlódi István)
A NEW HOLLAND TX 63 arató-cséplő gép a TX 60-sorozat második legkisebb motorteljesítményű gépe. A cikk a gép áteresztőképességének, munkaminőségének és fajlagos hajtóanyag-fogyasztási jellemzőinek meghatározását szolgáló vizsgálatokról számol be. A vizsgálatokat üzemi körülmények között végezték. A műszaki leírás után ismerteti a mért teljesítmény, munkaminőségi és üzemeltetési jellemzőket. Az eredményeket összegezve megállapítja, hogy a NEW HOLLAND TX 63 arató-cséplő gép áteresztőképessége megfelel a gép cséplődob szélességi méretének (1300 mm), mun­kaminőségi mutatói jók és a fajlagos hajtóanyag-felhasználása is kedvező.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Új kezekben a Case IH Steyer termékek. Az Invest Kft., mint az IKR cégcsoport tagja, megkezdte a Case IH Steyer gépek forgalmazását. Tudósítás
(Dr. Demes György)
A Fiat cégcsoporthoz tartozó New Holland 1998-ban vásárolta meg a Case IH Steyer céget, amelynek következtében egy igazi multinacionális cég alakult ki. Az új cég neve Case New Holland – rövidítve CNH – lett, amelynek napjainkban öt kontinensen összesen 43 gyára üzemel, és ahol mintegy 30 ezer ember talál korszerű munkalehetőséget. A Case IH Steyer gépek hazai forgalmazását az Invest Kft. tartja kézben. Az írás a cég tevékenységét mutatja be.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

A kék szőlők feldolgozásáról
(Dr. Pásti György)
A vörösborok fogyasztása az utóbbi évtizedekben világszerte megnőtt. A szőlőfeldolgozási és erjesztési technológia célszerű megválasztásával ugyanabból a kék szőlőből egyaránt készíthető rozé-, siller- és vörösbor. Hogy mely bort készítünk, az attól függ, hogy a választott technológiával a kék szőlő jellegzetes fenolos vegyületeiből (antocianinok, leukoanticianinok, tanninok) mennyit és milyen arányban kívánunk a termékbe juttatni. A szerző bevezetőben ismerteti vörösborkészítéssel kapcsolatos alapfogalmakat, és a kék szőlőnek mint a feldolgozás alapanyagának jellemzőit. Részletesen tárgyalja a kék szőlők feldolgozásának, a tulajdonképpeni borkészítésnek a technológiáját. Ennek során behatóan tárgyalja a héjon erjesztést, de röviden az egyéb technológiákra is kitér.

KRÓNIKA

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)