SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Mit kell tudni a burgonya növényegészségügyi szabályozásáról? (1.)
(Kalmár Károly)
A közelgő európai uniós csatlakozás szükségessé teszi, hogy Magyarország fokozatosan beépítse saját jogrendjébe a Közösség szabályait, megvalósítsa a teljes jogharmonizációt. Magyarországon jelenleg két alapvető jogszabály vonatkozik a növényegészségügyi szakterületre: a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, amely utóbbi a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza. A burgonya az Európai Unióban stratégiai növénynek számít, növényegészségügyi kérdései szigorúan szabályozottak. Sajnos az elmúlt időszakban Magyarországon romlott a burgonya növényegészségügyi helyzete. Egyre több helyen találjuk meg a közönséges burgonya-fonálférget (Globodera rostochiensis), és felbukkant a barnarothadást okozó baktériumos betegség is (a kórokozója: Ralstonia /Pseudomonas/ solanacearum). E két károsító különösen nagy károkat okozhat a vetőburgonya termesztésére szakosodott gazdaságoknak. A cikk azt mutatja be, hogy a 2001 februárjától hatályos rendelet milyen módon szabályozza a burgonyával kapcsolatos növényegészségügyi kérdéseket (import- és exportszabályozás), és mire kell még számítania a termelőknek és a forgalmazóknak a teljes jogharmonizáció megvalósulása után.

A burgonya vegyszeres gyomirtása
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)
A burgonya gyomirtása igen komoly szakmai tudást és odafigyelést igényel. A megfelelő hatékonyság elérése céljából ismerni kell a talaj jellemzőit, a burgonyafajtát, annak érzékenységét, várható lombtömegét, a várható gyomosodást. Természetesen ismerni kell a burgonyában alkalmazható herbicideket. A megfelelő gyomirtó hatás alapfeltétele a burgonyában a jó talajművelés, a másodlagos bakhát idejében való szakszerű kialakítása. A cikk bevezetőben ismerteti a burgonya főbb gyomnövényeit, majd részletesen tárgyalja a gyomok elleni védekezés tudnivalóit. A felhasználható, ill. engedélyezett gyomirtó szereket külön táblázat foglalja össze.

A burgonya- és paradicsomvész fegyvert vált (X)
(Dr. Brózik Sándor)

Tapasztalatok, lehetőségek, ötletek a napraforgó gyomirtásában, Pest megyében
(Benécsné Bárdi Gabriella)
Pest megyében 2001-hez képest növekedés várható a napraforgó vetésterületében, ezért indokolt, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a gyomirtás kérdéseire. A gyomviszonyok ismertetése képet ad a megyében előforduló fontos egyszikű és kétszikű gyomokról, ill. a “specialitásokról” (pl. kender, selyemmályva). Az utóbbi néhány évben egyes táblákon látványos szádorfertőzések jelentkeztek, ami összefüggésben lehet e parazita élősködő növény magyarországi rasszainak megváltozott patogenitásával. A dolgozat technológiai javaslatokat tárgyaló fejezete részletesen ismerteti a termesztési sajátosságokból, a gyomosodási helyzetből és a herbicidek tulajdonságaiból eredő lehetséges, ill. szükséges gyakorlati megoldásokat.

Új megoldások és perspektívák a napraforgó gyomirtásában
(Dr. Horváth Zoltán)
Az elmúlt években a napraforgó-termesztőket egyre nehezebb feladat elé állítja a fokozódó gyomosodás és a gyomok elleni küzdelem. A korábban bevált gyomirtási technológiák egyre gyakrabban bizonyulnak hatástalannak, miközben új vagy már ismert gyomfajok veszélyes mértékben jelennek meg a termesztésben (pl. szádor fajok, beléndek, csattanó maszlag, parlagfű, fenyércirok). A cikk a kísérletekben eredményesnek talált herbicid kombinációkat ismerteti.

Lappangó gyomosító növényünk, a szilkesark
(Dr. Solymosi Péter, Dr. Horváth Zoltán)
A szilkesark (Nicandra physaloides) a hazai flóra lappangó faja, melynek mezőgazdasági környezetben történő terjedéséről, gyomosításáról alig tudunk valamit. A szilkesark 1987-ben jelent meg először Bácsalmás környékén. A Peruban őshonos növény jelenleg az egész földkerekségen megtalálható. Hozzánk valószínűleg gyümölcs-, gyapjú- és olajipari nyersanyag szállítmányokkal került. A cikk rövid leírást ad e gyomnövényről.

Vírusos betegség a napraforgón: kórokozó az uborka mozaik vírus
(Dr. Salamon Pál)
A napraforgóban az uborka mozaik vírus (CMV) által előidézett tüneteket írja le és mutatja be színes képeken is. A betegség hazai körülmények között újdonságnak számít.

Agil 100 EC - az egyik leghatékonyabb védekező eszköz az egyszikű gyomok ellen (X)
(Dr. Kádár Aurél)

Az Aurora 50 WG-re alapozott kalászos gyomírtás összefüggései (X)
(Tamás István)

A szárazborsó-termesztés tendenciái
(Dr. Lazányi János)
A borsó az emberiség egyik legősibb növénye, amelyet napjainkban több mint 6 millió hektáron termesztenek. A növény termesztésbe vételére és humáncélú felhasználására a gabonafélékkel egy időben került sor. Az első világháborút követően a nagy ezermag-tömegű típusok termesztése vált általánossá. A világ szárazborsó-termelése 1964-ben elérte a 13,2 millió tonnát, amelyet 13,2 millió hektáron állítottak elő. A termésátlag 998 kg/ha volt. A borsótermesztésben az étkezési és takarmányozási célú felhasználás az 1980-as évek elejéig azonos súlyt képviselt. Ezt követően a fehérjeimport csökkentése érdekében számos európai ország jelentősen növelte a borsó vetésterületét, és a vegyszeres növényvédelem elterjedése, valamint az agrotechnikai színvonal emelkedése miatt jelentős mértékben nőtt a termésátlag is. A borsótermesztés fejlesztését az európai országokban az agrárpolitika támogatta. A cikk adatokat közöl (táblázatok) a borsótermesztés európai országokban bekövetkezett változásairól, s a termesztés jövőben várható jelentőségéről.

Néhány gondolat a szárazborsó termesztéséről, nemesítéséről
(Iszályné dr. Tóth Judit)
Az írás bevezetőben rövid történeti visszapillantást ad a hazai borsótermesztésről. A növény jelentőségét taglalva termesztésének előnyeit és nehézségeit felsorolva tárgyalja a vetésszerkezetben elfoglalt helyét, szerepét. Végül a nemesítési célokról és a hazai fajtakínálatról ír, részletesebben ismertetve a nyíregyházi kutatóintézet fajtáit.

Mire számíthatunk a repce tavaszi védelme során?
(Dr. Takács András, Dr. Szeőke Kálmán, Vörös Géza)
A repce növényvédelmében meghatározók a tavaszi kártevők. A cikk az ellenük való sikeres védekezéshez kíván segítséget adni. Bevezetésképpen elemzi az elmúlt évi őszi helyzetet, amely jobban kedvezett a kártevőknek, mint a repcének. A várható tavaszi helyzet latolgatása során röviden utal a főbb kártevők biológiájára, részletesen tárgyalja rajzásjellemzőiket és a várható kártétel mértékét. Végül ismerteti a védekezés lehetőségeit, az engedélyezett inszekticideket.

Zöldtrágyázással a fenntartható környezetért (1.)
(Nagy Zoltán)
A cikk a zöldtrágyázásnak a növénytermesztésben betöltött szerepét és jelentőségét tárgyalja. Bevezetésként áttekinti az egyes történelmi korszakokban jellemző földművelési rendszereket és tápanyagellátási elméleteket. Bemutatja a zöldtrágyázás kialakulását és fokozatos elterjedését. Részletesen tárgyalja a talajélet normális működésének fontosságát, az ezt veszélyeztető termesztési gyakorlatot és szokásokat. Mindezek fényében hangsúlyozza a zöldtrágyázás napjainkban megnövekedett jelentőségét. Hangsúlyozza: az ideális talajviszonyokat csak úgy lehet megközelíteni és fenntartani, ha a talajainkat rendszeresen szerves anyagokkal látjuk el. A mai “beosztó” gazdálkodás mellett a költséges lehetőségek közül a leginkább elérhető változatot kell kiválasztani. Ezek közül talán legkevésbé költséges a zöldtrágyázás.

KERTÉSZETI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A fejes káposzta hajtatása
(Dr. Zatykó Ferenc)
A fejes káposzta az egyik legrégebben termesztett zöldségfaj. Jelenleg a világ összes zöldségtermés mennyiségének mintegy 10 %-át teszi ki. Hajtatásának fellendülését a fóliás technológiák korszerűsödése és az export lehetőségek bővülése tette lehetővé. Hazai hajtató felülete ma már eléri, sőt néhány évben meg is haladja az 500 hektárt, ami a 70-es évekhez viszonyítva tízszeres növekedést jelent. Bemutatja a hazánkban elterjedt hajtatási módokat, a fejes káposzta környezeti igényeit, a fajtaválasztás szempontjait és a fajtákat. Részletesen ismerteti a szaporítás (palántanevelés, magvetés, tűzdelés stb.), a kiültetés és a növényápolás tudnivalóit.

A karalábé hajtatása
(Dr. Zatykó Ferenc)
A hidegtűrő zöldségfajok között hazánkban e növény hajtató felülete a fejes káposzta után következik. A karalábé ősszel és tél folyamán is hajtatható, leginkább azonban az enyhe fűtésű és főleg a fűtetlen fólia alatti termesztése fordul elő. Összes hajtató felülete néhány száz hektárra tehető. Ismerteti az ültetési időpontjait, a növény környezeti igényeit. Részletesen tárgyalja a fajtaválasztás szempontjait, ill. a hajtatásnál figyelembe veendő fajtabélyegeket, majd tömör összefoglalót ad a hajtatás termesztéstechnológiájáról.

Magyar szakemberek részvételével. Tűzelhalás konferencia Új-Zélandon
(Nádasi Zoltán)
Beszélgetés Dr. Bubán Tamással, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. tudományos tanácsadójával a címben jelzett konferencia tapasztalatairól, a hazai tudományos eredményekről és kutatási tervekről. A riportot színes képek egészítik ki.

GÉPESÍTÉS

Új fejlesztések és új termékskála a John Deere-nél (2.)
(Dr. Demes György)
Mint arról novemberi számunkban beszámoltunk, 2001. szeptember 2.-20. között a spanyolországi Sevillában rendezte meg John Deere azt nagyszabású termékbemutatót, amelyen a technológia- és gépfejlesztések terén elért legújabb eredményeit mutatták be. Ez az írás a szálas- és tömegtakarmány-termesztés területén látott újdonságokról (fűkaszák, bálázók: körbálázók, állandó bálakamrás ás kombipress bálázók) számol be és ismerteti a legújabb John Deere arató-cséplő gép konstrukciókat. Ez utóbbiak közül a hagyományos szalmarázós ládás és a dobos magleválasztású arató-cséplő gépek új típusait. A cikkhez színes képek is csatlakoznak.

Krónika. Sikeres doktori védés az Akadémián
(Dr. Princzinger Gábor)
Rövid tudósítás Dr. Birkás Márta “A talajtömörödés kialakulása Magyarországon; következményei, megelőzésének és enyhítésének lehetőségei” c. doktori értekezésének nyilvános vitájáról, a legfontosabb kutatási eredményekről.

A burgonyatermesztés gépesítési újdonságai
(Dr. Fűzy József )
Az AGRITECHNICA 2001 nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítást – 2001. november 13. és 17. között – kilencedszer rendezték meg Németországban, a Hannoveri Kiállítási Központban. A 13 nagy kiállítási csarnokban a kiállítók a szántóföldi növénytermesztés gépeinek és berendezéseinek számos újdonságát vonultatták fel. Az AGRITECHNICA 2001 gépkiállításon 33 ország 1412 cége/kereskedője mutatta be gépeit, illetve ismertette szolgáltatásait a közel 250 ezer látogatónak. Az innovációs pályázatra 260 gépújdonságot, illetve új szerkezeti megoldást neveztek be a gyártók. A burgonyatermesztés ágazati gépesítését a sokrétűség, a széles választási lehetőség szemléltette. A gyártók és forgalmazók a szántóföldi munkaműveletek elvégzésére alkalmas gépeik mellett a burgonyatárolás és -feldolgozás gépeit és berendezéseit is kiállították. A tudósítás a burgonyaágazat azon gépesítési újdonságait mutatja be, amelyek a hazai burgonyatermesztésben is figyelemre méltók, használhatók lehetnek.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

A károsító helyzet alakulása 2001-ben. (1.) Szántóföldi növények
(Garai Adrienne, Kelen Petra, Pálfi Katalin, Prohászka Péter, Szendrey László)
A cikkben a központi és megyei növényvédelmi szolgálatok munkatársai foglalják össze a 2001. év kiemelten fontos károsítóit a jelentősebb szántóföldi kultúrákban. Az írás az őszi búza, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a repce és a burgonya betegségeinek és kártevőinek elmúlt évi hazai előfordulásáról számol be.

Vevőtalálkozó a Syngenta Seeds-nél. A napraforgó-termesztés világpiaci és európai kilátásai
(Dr. Demes György)
A Syngenta Seeds Kft. szezonnyitó tanácskozásán értékelték a cég 2001. évi munkáját, bemutatták az NK napraforgó és a kukorica hibrideket, valamint a Hilleshög cukorrépa fajták termesztési eredményeit. Az előadások között különös figyelem kísérte Luzius Caviezel üzletág igazgató „A napraforgó-termesztés világpiaci és európai kilátásai” címmel megtartott bevezető előadását, amelynek összegzését nyújtja a tudósítás.

Borbírálatról, borkóstolásról – röviden
(Ótosné Csibor Enikő)
A szerző nem szakképzett borász, de mint egy szekszárdi borüzlet eladója igyekezett megismerni városa neves termékét. Összeállításában a borbírálat és a borkóstolás alapismereteit, ábécéjét nyújtja az olvasóknak.

Már elődeink is írták...
(Dr. Inczédy Péter)