AZ EU FELÉ HALADVA

Szántóföldi növénytermesztés – úton az EU-ba
(Dr. Pete Nándor)
EU tagságunk belátható közelségbe került. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozóknak – az agrárgazdaság többi szereplőjéhez hasonlóan – szembe kell nézni a ténnyel, hogy a tagság új feltételeket teremt. Egyrészt kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat, nagyobb támogatásokat, másrészt erősödő versenyt és szigorodó követelményeket. Minderre viszonylag rövid idő alatt fel kell készülni, elsősorban a közösségi joganyag átvételével, illetve az EU Közös Agrárpolitika (KAP) működtetéséhez szükséges intézmények létrehozásával. A cikk ismerteti Magyarország hivatalos tárgyalási álláspontját, valamint a közösségi szabályozás legfontosabb elemeit a szántóföldi növénytermesztés területén.

A piaci alkalmazkodás lehetőségei és kihívásai a gabona ágazatban az EU-csatlakozás tükrében
(Makay György)
Visszatérő, már-már divatos megállapítás, hogy hazánknak ökológiai előnye van, többek között a gabonatermesztésben. Az bizton állítható, hogy a minőségi búza- és kukoricatermesztés tekintetében az EU tagállamaival szemben valóban rendelkezünk kisebb-nagyobb előnnyel, viszont ez már nem állítható az árpa és a durum búza vonatkozásában. A kedvező adottságokat azonban tudni kell aprópénzre váltani, és ez az, ami eddig nem sikerült hazánkban. Megfelelő piacszabályozás hiányában, ún. normál években, – amikor nem hiány van gabonából – a belföldi piaci árakat az elérhető exportárak határozzák meg, melyek a támogatások versenye miatt alacsonyabbak, mint az országok belpiaci árai. A szerző véleménye szerint a gabonapiac szabályozási problémái valószínűleg csak az EU-csatlakozás után oldódnak meg. A Bábolnai Gazdanapokon elhangzott előadás alapján készült cikkből megtudhatjuk, hogy kik lesznek a búza- és kukoricatermesztők legfontosabb konkurensei a csatlakozást követően, és mire számíthatunk a verseny során.

NAPRAFORGÓ-TERMESZTÉS

Mennyi napraforgót vessünk 2002-ben?
(Oravecz Sándor)
Egy évvel ezelőtt elemezve a napraforgó-termesztés 2001. évi várható kilátásait a világpiaci trendek alapján, az ágazat illetékesei arra a következtetésre jutottak, hogy 2001-ben érdemes lesz napraforgót termeszteni. Ez végül így is alakult, a tavaszi 53 ezer Ft/t ár a betakarítás végére 60 ezer Ft/tonnára emelkedett. Ennek ellenére a vetésterület nem nőtt jelentősen, a termelők inkább búzát, kukoricát vetettek. Mi várható 2002-ben? –erre a sokakat érdeklő kérdésre ad választ az FVM munkatársa, a szántóföldi növények vetésterületeinek adatait és a lehetséges exportpiacokat elemezve.

A napraforgómag értékesítése 2001-ben sem okozott gondot
(Nagy Levente)
A rövid írás a Cereol Növényolajipari Rt. 2001. évi üzletpolitikáját értékeli.

A napraforgó-termesztés biológiai alapjai
(Dr. Pepó Péter, Borbélyné Hunyadi Éva, Zsombik László)
A napraforgó-termesztés fejlesztésében alapvető feladat az agroökológiai, biológiai-genetikai és agrotechnikai tényezők összhangjának megteremtése. Ezek közül a dolgozat a minősített napraforgó hibridek – mint biológiai-genetikai tényező – tesztelésének eredményeit ismerteti. A szerzők véleménye szerint a napraforgó hibridekkel folytatott tájkísérletek a fajtaválaszték folyamatos bővülésével egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, mert a hibridek termőképességét és növénykórtani tulajdonságait értékelve segítik a tájökológiai feltételeknek megfelelő hibridmegválasztást. Ez a genetikai potenciál jobb kihasználásához, a nagyobb termésstabilitáshoz és a kedvezőbb minőséghez járul hozzá, mely azonban csak megfelelő hibridspecifikus agrotechnika (ld. a következő írásban) mellett érvényesül.
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának kísérleti telepén több éve végzett tájkísérletek során közel ötven hibridet hasonlítottak össze terméseredmény és –stabilitás, szárszilárdság, valamint különböző betegségekkel szembeni fogékonyság tekintetében.

A napraforgó-termesztés agrotechnikai fejlesztési lehetőségei
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László, Borbélyné Hunyadi Éva)
A szerzők – mintegy az előző cikk folytatásaként – megállapítják, hogy a napraforgó-termesztés biológiai alapjainak fejlődésével e növény kikerült az extenzív technológiájú kultúrák köréből. Azonban a sikeres és gazdaságos termesztés legalább átlagos befektetési szintet követel meg. Ugyanakkor a relatíve korlátozott ráfordításokat olyan termesztéstechnológiai elemeknél kell elsődlegesen felhasználni, melyek, mint kritikus termesztéstechnológiai elemek, meghatározó jelentőséggel bírnak. Ezek – a tápanyagellátás, a vetéstechnológia és a növényvédelem – szerepét elemzik kísérleti eredmények alapján. A vizsgált hibridek teljesítményét a terméseredmények és a trágyaigény és -reakció, a vetésidő és az állománysűrűség, továbbá a szár- és tányérbetegségek, valamint a gyomirtás hatékonysága összefüggésében mutatják be.

A napraforgó legfontosabb betegségei és az ellenük alkalmazható védekezés lehetőségei
(Dr. Békési Pál)
A napraforgó egyike a betegségektől leginkább veszélyeztetett kultúrnövényeinknek, húsznál is több kórokozó támadhatja meg. Ezek közül több mint öt faj képes akár totális kár előidézésére. Annak ellenére, hogy több vírus és baktérium is veszélyeztetheti a napraforgót, kórokozóinak többsége a gombák közül kerül ki, és az általuk okozott betegségek a legjelentősebbek. A szerző a betegségeket kiváltó kórokozók közül legnagyobb gazdasági jelentőségű fajokat: a peronoszpórát (Plasmopara halstedii), a szürkepenészt (Botrytis cinerea), a fehérpenészt (Sclerotinia sclerotiorum), a hamuszürke szárkorhadást (Macrophomina phaseolina) és a diaportés szárfoltosságot (Diaporthe helianthi) ismerteti. A betegségek tüneteinek és a kórokozók biológiájának bemutatása mellett a védekezés lehetőségeire (genetikai, agrotechnikai és vegyszeres védelemre) is kitér.

Hogyan termeljünk jövedelmezően napraforgót?
(Klopp Béla)
A szerző a címben feltett kérdésre a termesztéstechnológiai elemek áttekintésén keresztül adja meg a választ. A hibrid kiválasztásánál a következő szempontokat kell mérlegelni: betegségtolerancia, termésstabilitás, termésmennyiség, olajtartalom és -termés.
Ha sikerül megfelelő vetésterületet is megtalálni, akkor a mikor, mivel és milyen növényállomány kialakításával vessünk? – kérdésekre kell megoldást találni. A rövid, de gyakorlatias írás a gyomirtás és az állományvédelem eredményes napraforgó-termesztésben játszó szerepére is rámutat.

Bővülő választék LG kukorica és napraforgó hibridekből (X)
(Kupi Károly)
A cikk a Limagrain cég tevékenységi körét, a világban és Magyarországon betöltött szerepét és az LG napraforgó és kukorica hibrideket ismerteti.

EVOLUS 80 DF – a premier éve. Tapasztalatok a DuPont új napraforgó gyomirtó szerével (X)
(Molnár István, Tóth Elemér)
Az írás az azafenidin hatóanyagú Evolus 80 DF napraforgó gyomirtó szer hatásspektrumát és felhasználási technológiáját ismerteti hatékonysági vizsgálati eredményekkel kiegészítve.

Nagyító alatt…(10.) Hazai gyártású napraforgó betakarító adapterek
(Dr. Kelemen Zsolt)
A sorozat jelen írása az OPTIGÉP Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. által kifejlesztett NAS típusjelű, 6 és 8-soros napraforgó adapterének szárzúzós változatát mutatja be. A gép vizsgálatát az FVMMI GM Gépminősítő Közhasznú Társaság végezte el. A műszaki jellemzők és a vizsgálat körülményeinek ismertetését követően részletesen elemzi az eredményeket.

ZÖLDSÉGHAJTATÁS

Hajtatásra javasolt új zöldségfajták
(Dr. Füstös Zsuzsanna és mtsai)
A zöldséghajtatásban – mivel igen nagy termesztési értéket képvisel – különösen fontos követelmény, hogy nagy teljesítőképességű, a betegségekkel szemben ellenálló, kiváló minőségű terméket adó fajták kerüljenek termesztésre. A termesztésre javasolt fajták minősítését szolgáló előzetes vizsgálatokat az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi. Az OMMI rendszeresen megjelenteti a Nemzeti fajtajegyzéket és a termelők részére közvetlen információkat adó Leíró fajtajegyzéket. Ebben a cikkben a szerzők a Leíró fajtajegyzékekben még nem szereplő, de már állami elismerésben részesült, hajtatásra javasolt új paprika, paradicsom, kígyóuborka, saláta, sárgarépa, fejes káposzta, kelkáposzta és sárgadinnye fajták rövid leírását adják közre.

A cikóriasaláta hajtatása
(Dr. Terbe István, Kappel Noémi, Tóth Kamill)
A cikória az egyik legrégebben termesztett gyógy- és zöldségnövény, amelyet már az ókorban is nagy mennyiségben fogyasztottak. Nálunk többnyire a gyökeréért termesztett változatát ismerik, de Nyugat-Európában a leveléért ill. hajtásáért termesztett saláta cikória is különlegesen finom és nagyon drága zöldségcsemegének számít. A hajtatott cikória vagy cikória saláta táplálkozási értéke nem nagy, de ki kell emelni kedvező étrendi hatását, alacsony kalória értékét és jelentős kalciumtartalmát, ezért célszerű lenne hazai fogyasztását is növelni. A cikk bevezetőben ismerteti a cikória gazdasági és táplálkozási jelentőségét, botanikai leírását, és környezeti igényeit. Röviden bemutatja a hajtatásra alkalmas fajtákat, majd részletesen tárgyalja a termesztés (hajtatás) tudnivalóit. A termesztése két szakaszra különíthető el: a gyökerek megnevelésére és a gyökerek hajtatására. A cikória hajtatására három módszer terjedt el: 1./ talajban, takarófölddel; 2./ talajban, takaróföld nélkül; 3./ vízkultúrában. Hazánkban üzemi méretű cikóriahajtatást csak a nyolcvanas években folytattak.

Gyakorlati tanácsok a KEMIRA tápoldatozási technológiákhoz (X) 
(Horinka Tamás)
A cég termékeinek a zöldséghajtatásban való felhasználását ismerteti.

A kínai kel hajtatás termesztéstechnológiája
(Szoboszlai György)
A kínai kelt a káposztafélék közül a legrégebben termesztik, felhasználása sokoldalú, de elsősorban salátaként fogyasztják. Jelentős gazdasági értékű növény, mert viszonylag rövid tenyészidő (2-3 hónap) alatt nagy tömegű (60-80 t/ha) termésre képes. A vetésforgóba jól beilleszthető, az enyhén fűtött és fűtetlen fóliás hajtatásban kiváló előnövény. Hazánkban 20 éve termesztik nagyobb mennyiségben, ám ennek ellenére még mindig kevésbé ismert. 1998. évi adatok szerint Magyarországon 140 ha területen (90 ha hajtatott, 50 ha szabadföldi) összességében 4400 t kínai kel termett. Az éves export mennyisége meghaladta a 3000 tonnát. A cikk elöljáróban ismerteti a fajtákat és ezek környezeti igényeit, majd részletesen tárgyalja a hajtatás termesztés-technológiáját. Külön foglalkozik a palántanevelés és a kiültetett növények termesztési tudnivalóival.

Ismerkedjünk a vödrös termesztéssel!
(Fülei Zoltán)
A zöldséghajtatásban az utóbbi években technológiai váltás zajlik. Ennek legfontosabb kiváltó okai a gyakori tavaszi belvizek, a gyökérfonálféreg fertőzöttség, a talajból fertőző gombák jelenléte, vagy a talaj sókoncentrációjának folyamatos emelkedése, ill. e káros tényezők megszüntetése, kikerülése. Az új technológiai megoldás, a konténeres vagy vödrös termesztés lényege, hogy a termesztett növények gyökérzónáját a talaj felszíne fölé emelik. A hagyományos talajos és a vízkultúrás termesztés között átmenetet képező új termesztési mód elveibe és gyakorlatába nyújt bepillantást az írás.

Termesztési tanácsok a Centro F₁ és Agos F₁ sárgadinnye hajtatásához (X)
(De Ruiter Seeds)
Rövid ajánlás a címben szereplő fajták palántaneveléséről, kiültetéséről, metszéséről és tápanyag-utánpótlásáról.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Koncepció a jövőért
(Kettinger Gyula)
Rövid beszámoló a Bécsben, 2001 novemberében tartott “Élni és túlélni” című nemzetközi konferenciáról, amelyet a Bécsi Agráregyetem (BOKU), a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Cseh Agráregyetem és három osztrák minisztérium szervezett az alábbi témakörökben: 1. Tartós fejlődés a vidéki térségekben; 2. Víz, talaj, növények, atmoszféra; 3. Egészség, élelmiszerek, környezet.

Kereskedelmi találkozó a BASF-nél (X)
(Dr. Kádár András)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)