REPCETERMESZTÉS

A fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokban a repcetermesztés technológiai fejlettségében és a termésátlagokban is teljes mértékben felzárkózott a többi ipari növény közé. Az őszi káposztarepce előveteményként „elévülhetetlen érdemeket” szerzett a növényi sorrendben, és kibővített ipari célú felhasználása – pl. üzemanyagok – is indokolta, hogy egyenrangú növényként kezeljék a gazdálkodók a vezető kalászos, olajos és takarmánynövényekkel. A növénytermesztés általános támogatottsága is segítette a repcetermő terület növekedését. Magyar viszonyok között a repcetermesztés változatlanul helyben jár. A termelők szakmai ismerete az elmúlt években ugyan sokat bővült, de a repcetermesztés mégsem tud felzárkózni, mert a szükséges feltételek nem akkor és nem ott adottak, ahol kellene. Az államilag elismert repcefajták és hibridek száma már eléri az ötvenet, és termesztési technológiák javított változatai látnak napvilágot minden évben. A lemaradás oka egyértelműen a tőkehiánnyal magyarázható.
A vetésterület 2001 őszén – az óriási bíztatás ellenére – sem haladta meg országosan a 140.000 ha-t, amiből jelentős téli fagykár miatt mintegy 20-25.000 ha-t ki kellett szántani. A terméskilátások nem bíztatók. Az élenjáró termelőkkel szemben sokan vannak, akik rossz technikai felszereltséggel, szakszerűtlen technológiával kísérlik meg a termesztést. Talán a legnagyobb bizonytalanságot az okozhatja a repcetermesztésben, hogy évek óta nincsen elég csapadék a tenyészidőszakban, ill. nagyon rossz eloszlásban van és csak regionálisan.
A szóban forgó fejezet írásai keresztmetszetet adnak a termesztőknek a repcéről a történelmi visszatekintéstől kezdve a technológiai elemeken keresztül a világpiaci helyzet elemzéséig.

Repcetermésben idén nincs előrelépés
(Nagy Zoltán)
Repcetörténelem – avagy hogy működött régen, ami ma akadozik?
(összeállította: Nagy Zoltán)
Ősszel dől el a repce sorsa
(Nagy Zoltán)
A repcetermesztés termésszintekre kalkulált költségei
(Kovács-Csomor Zsolt)
Repcepártoló családi gazdaság Oszkón
(lejegyezte: Nagy Zoltán)
A modern repcenemesítés céljai és lehetőségei
(Blum Zoltán)
Új típusú hibridrepcék a köztermesztésben, az MSL-hibridek európai térhódítása
(Blum Zoltán, Nagy Zoltán)
A repcepiac kilátásai 2002-2003-ban
(Blum Zoltán)

Előzetesen a 2002. évi repcetermelésünkről
(Kiss Istvánné dr.)
A szerző részletes tanulmányában elemzi a hazai repcetermesztés helyzetét. Bevezetésként adatokkal mutatja be a repce országon belüli területi megoszlását, és latolgatja – a sajnálatosan szerény – terméskilátásokat. Ennek alakulásában – a technológia hiányosságok mellett – jelentősen közrejátszik a kedvezőtlen időjárás, a krónikus csapadékhiány. Ezt követően elemzi a technológiai elemeket: különösen a talaj-előkészítést, a tápanyag-felhasználást, a növényvédelmet.  A cikket piaci helyzetelemzés zárja.

A Monsanto repcefajtáival a biológiai alapok javításáért (X)
(Kiss Istvánné dr.)
Ismertetés a Monsanto hagyományos fajtáiról és hibridrepcéiről.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A szaporítási technológia és az ellenőrzési (minősítési) rendszer hatása a burgonya vírusfertőzöttségének alakulására
Dr. Horváth Sándor, Wolf István)
A cikk az előző számban megjelent írás folytatása. A burgonya vírusbetegségeinek visszaszorításában még napjainkban is csak több védekezési forma együttes alkalmazásával érhetünk el eredményt. Ezek közül az egyik az agrotechnikai védekezés, amely azon alapszik, hogy valamennyi technológiai elem – beavatkozás – kisebb vagy nagyobb mértékben hatással lehet a vetőgumó minőségi jellemzőire, köztük a virológiai állapotra is. Ezen hatások ismeretében kell kialakítani a vetőgumó-szaporítás technológiai rendszerét. Ismerteti a vetőgumó-szaporítás technológiai elemeit: az előhajtatást, a szántóföldi szelekciót, a szártalanítást, a levéltetvek elleni védekezést, az izolációs távolság megtartását. Az általános technológiai elemek célirányos megváltoztatásával befolyásolható a szaporítóanyag virológiai és fiziológiai állapota, a leendő vetőgumó biológiai értéke. Külön fejezet foglalkozik az ún. zárt vetőgumó-szaporítási rendszer jelentőségével. Ennek lényege, hogy a burgonya számára legkedvezőbb ökológiai és virológiai adottságú termőtájakon vetőgumó-szaporításra szakosodott gazdaságokban végzik a vetőgumó előállítását úgy, hogy a kijelölt körzeten belül nem termeszthető más hasznosítási célú burgonya. Összefoglalásként megállapítja: elengedhetetlen egy jól működő, nemzeti érdekeltségű vetőgumó-szaporítási rendszer létrehozása, a vetőgumó-ellenőrzési és -minősítési rendszer célirányos megváltoztatása, reális szakmai követelményrendszer kialakítása és következetes megvalósítása.

Talajszerkezet javító és kímélő művelés a tarlókon
Dr. Birkás Márta)
A művelési idény a talaj szempontjából a pihenés, a megújhodás, a felfrissülés és a javulás időszaka. Ha ezek az elvárások teljesülnek, a művelés eredményesen alapozza az utónövény termesztését. A szerző a nyári művelési idény kapcsán a talajállapot javítás és a talajnedvességgel való gazdálkodás tényezőit és művelési fogásait mutatja be. Értékeli azokat a műveléssel összefüggő tényezőket, amelyek révén a talaj tömörödése, rögösödése és elporosodása csökkenthető. Olyan művelési rendszer változatokat mutat be, amelyek a talajállapot javítására és a nedvesség veszteség csökkentésére alkalmasak.

Gondolatok – aratás előtt
(Túri János)
Korábban a magyar búza, a magyar kenyér kiváló minőségét és hírnevét nemcsak a fajta, a kedvező a talaj és éghajlati adottságok adták, hanem a betakarítás sajátos módja is. Az aratást a viaszérés utolsó szakaszában kézi kaszával végezték, a kévékben, a keresztekben, asztagban utóérleltek és végül asztagból történt a cséplés. Az aratás időpontjának helyes megválasztása a magminőséget ma is nagymértékben befolyásolja. A megkésett aratás nemcsak a mennyiséget, de a búza minőségét is teljesen leronthatja. A szerző áttekinti az aratás elmaradhatatlan technikai előkészületeit és feltételeit. Tárgyalja azokat a körülményeket (a fajta, az évjárat, a termőhely és termesztéstechnológia), amelyek az érés és aratás alatt befolyásolhatják a búza minőségét.

A precíziós növénytermesztés tapasztalatai (3.) A műtrágyázás
(Dr. Czinege Erik)
Az előző cikkben a szerző GPS alapú talajminta-vételezésről, valamint a talaj- és műtrágyázási térképek előállításáról írt. A cikksorozat jelen részében a műtrágyázás technikai hátterének és kivitelezésének bemutatásáról szól. A precíziós műtrágyaszórás során az irodában létrehozott, ún. kezelés-térképek alapján történik a műtrágya kijuttatása. Ennek technikai hátterét és működési elvét ismerteti a kiskörei Tiszafarm Kft. gyakorlati példáján. Bemutatja a műtrágyaszórás kivitelezését és elemzi a megtakarításokat is.

Csávázás – több mint növényvédelem (X)
(Tamás István, Vig József)
Ismertetés a Magyar Kwizda Kft. csávázási ajánlatáról.

Betakarítás után kitakarítás! (X)
(Szabó István)
A glifozát hatóanyagú Dominator SL gyomirtó szer tarlón való használatának bemutatása.

VÄDERSTAD-klinika. Egy cikksorozat születése (X)
(Kalmár Tibor)
A címben szereplő gépgyártó vállalat ötödik éve van jelen a magyar piacon. Ebből az alkalomból készült az írás.

GÉPEK, GÉPESÍTÉS

Fókuszban a vetéstechnika. Vetéstechnikai újdonságok a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. gyakorlati gépbemutatóján
(Dr. Soós Sándor)
A VII. Alföldi Növénytermesztési Napok szántóföldi gyakorlati bemutatójának témája a vetés, illetve az azzal kapcsolatos vetéstechnikai újdonságok felvonultatása volt. Az érdeklődők 21 gépkapcsolaton keresztül kísérhették figyelemmel a legújabb technikai megoldásokat. A beszámoló a legfontosabb műszaki sajátosságokat kiragadva mutatja be a mechanikus és pneumatikus vetőgépeket. Az írást számos színes kép teszi teljessé.

Nagyító alatt…(14). OMT-2,5 és OMVT-3,2 E tárcsás boronák
(Dr. Soós Sándor)
Az OMT-2,5 és az OMVT-3,2 E tárcsás boronákat a gyártó OMIKRON Kft. az 50-70 kW motorteljesítményű erőgépekhez fejlesztette ki. Rendeltetésük: laza- és középkötött talajokon tarlóhántás, alapműveléskor elmunkálás és talajápolás. Részletesen ismertetik a két gép műszaki adatait és működését. A gyakorlati körülmények között elvégzett üzemi mérővizsgálatok során vizsgálták a teljesítmény, a munkaminőségi és az üzemeltetési jellemzőket. Ezek értékelése azt mutatta, hogy e gépek jól illeszthetők az ún. könnyű univerzális traktorok géprendszerébe.

Az érdeklődés középpontjában. A talajvédő művelés agrotechnikai és műszaki lehetőségei
(Dr. Soós Sándor)
Ez év tavaszán került sor arra a rendezvényre, amelynek központi témája a környezetorientált talajművelés agrotechnikai és műszaki lehetőségeinek megvitatása volt. A székesfehérvári Aranybulla Mg. Rt.-ben tartott konzultáció, majd az azt követő gépbemutató során nemcsak a téma hazai helyzetének és perspektíváinak áttekintésére nyílott lehetőség, hanem egy kifejezetten talajkímélő művelésre szakosodott európai szervezet (ECAF) jelenlétének köszönhetően a téma nemzetközi helyzetéről is tájékozódhattak a jelenlévők. A beszámoló – a teljesség igénye nélkül – néhány agronómiai, műszaki és üzemeltetési szempont felvillantásával rövid áttekintést nyújt az ott elhangzottakról, röviden utalva a kímélő talajművelés európai helyzetére, a hazai feladatokra, és a gyakorlati bemutatón látottakra.

Öt éves a CLAAS HUNGÁRIA Kft. törökszentmiklósi gyára
(Dr. Demes György)
A Claas mezőgazdasági gépeket gyártó nemzetközi vállalat leányvállalata, a Claas Hungária Kft. a napokban ünnepelte 5 éves évfordulóját. A közlemény az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón elhangzottakat foglalja össze.

Díjnyertes gépek a VII. Alföldi Növénytermesztési Napokon
(Dr. Demes György)
A címben jelzett neves szakmai rendezvényen az idén is sor került a gépújdonságok díjazására, amelyre összesen 15 gépet neveztek be a gyártók, és amelyek közül már több nemzetközi megmérettetésen is igazolta a műszaki értékeit. A bíráló bizottság értékelése alapján elért helyezések:

Az értékelő bizottság – elsősorban több figyelemre méltó újdonságtartalmuk miatt – számos egyéb gépet elismerésben részesített.

TECHAGRO 2002, BRNO. Modern vásárközpont 70 éves hagyománnyal
(Dr. Jóri J. István)
Tudósítás a brnoi vásárvárosban megrendezett nemzetközi mezőgazdasági gépkiállításról.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Bayer sajtóközlemény
A Federal Trade Commission (FTC), az amerikai versenyhivatal engedélyezte a Bayer AG számára az Aventis CropScience megvásárlását, bizonyos feltételek mellett, miután az európai bizottság már április 17-én megadta engedélyét.

Növényvédelmi bemutató Mezőhegyesen (AF.)
Tudósítás a Mezőhegyesen, a VII. Alföldi Növénytermesztési Napok alkalmából rendezett növényvédelmi technológiafejlesztési bemutatóról.

10 éves a kaposvári Talajerőgazdálkodási Kkt.
(Klopp Béla)
Tudósítás a tápanyag-gazdálkodás területén szaktanácsadást folytató cég tízéves jubileuma alkalmából tartott szakmai szimpóziumról.

FÓRUM. Originális vagy generikus? Növényvédő szer alternatívák Magyarországon
(Wirth László)
Ha növényvédő szerekről esik szó, gyakran alkalmazott kifejezések: originális vagy generikus. Ezek a fogalmak a piaci kommunikációban, kereskedelmi tárgyalásokon, de a mindennapi szakmai gyakorlat területén is egyre gyakrabban kerülnek említésre a növényvédő szerek eredetének meghatározására. Egyfajta kategorizálást, már-már minősítést jelentenek.
De valóban ismerjük-e a fogalmak jelentését?  És amennyiben ezzel minősítjük a termékeket, akkor jól alkalmazzuk-e azokat? Az írás ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Kistérségek a felemelkedés útján. Villámlátogatás a Kisvejke Térségi Gyümölcs Szövetkezetben
(tudósítás: Dr. Demes György, Molnár Zoltán)
A Kisvejke Térségi Gyümölcs Szövetkezet Kisvejkén 1997-ben, a helyi lakosok összefogásával, hat fővel alakult. A szövetkezést a helyi gazdák tulajdonába került korábbi tsz kajszi ültetvény növényvédelmi és értékesítési feladatainak segítése, a korszerűbb módszerek alkalmazása iránti igény kényszeríttette ki. A szövetkezet napjainkra egyre jobban fejlődik és másoknak is például szolgálhat. A megalakulás után elengedhetetlenül szükséges beruházások pénzügyi megteremtésének lehetőségeiről, a mai helyzetről, mindennapos a gondokról és további tervekről készült riport a szövetkezet elnökével, Szénási Tiborral és az egyesülés munkatársával, Lóczi Zoltánnal.

KRÓNIKA

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédi Péter)