A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI

Talajvíz-gazdálkodás és növénytermesztés
(Dr. Ruzsányi László, Lesznyák Mátyásné)
A talajnedvesség változásában több tényezőnek ismert a szerepe. A vízgazdálkodás szempontjából sajátos és kiemelkedő jelentőséggel bírnak a mély termőrétegű, jó vízháztartású vályog talajok, amennyiben azok a talajvíz hatásától mentesek. Ebben az esetben ugyanis a talajok mértékadó rétege 250-350 mm növény által felvehető nedvesség tárolására képesek. A tényleges nedvességtartalmuk azonban a szélsőséges klimatikus viszonyokból, a termesztett növények eltérő vízfelhasználásából, a termesztéstechnológia hatásaiból következően nagy gyakorisággal a lehetséges értéknek csak kisebb részét éri el. Kísérleti eredményekből és a termesztési gyakorlatból ismert, hogy a talajnedvességet elsősorban a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása, valamint a termesztési tényezők együttesen határozzák meg. A cikk a kedvező és kedvezőtlen évjáratok, valamint a termesztési tényezők (elővetemény, trágyázás, talajművelés, a növények gyökérzete) talajnedvességre gyakorolt hatását mutatja be. (Az írás – előadás formájában – elhangzott Mezőhegyesen, a VII. Alföldi Növénytermesztési Napok c. rendezvényen.)

A precíziós növénytermesztés tapasztalatai (2.). A talajmintavételtől a műtrágyázási térképek előállításáig
(Dr. Czinege Erik)
Az írás előző része a precíziós növénytermesztés megvalósításához nélkülözhetetlen hozamtérképezés gyakorlati tapasztalatairól szólt. A cikksorozatot jelen tagja a kiskörei Tisza Farm Kft.-nél kidolgozott talajminta-vételezés módszertanának bemutatásával foglalkozik. A precíziós műtrágyaszórás elengedhetetlen feltétele, hogy – az adott tábla egyes térbeli pontjaihoz (DGPS) rendelhetően – a területről részletes talajtani információkkal is rendelkezzünk. Ennek során kívánalom, hogy az információkhoz a lehető legkisebb költséggel jussunk hozzá, vagyis meg kell találni azt az optimális mintaszámot, amivel az adott területet már megfelelően lehet jellemezni. A cikk a mintavételi módszer kiválasztását, alkalmazását és a műtrágyázási térképek elkészítését ismerteti gyakorlati példa alapján. Az ismertetést egy színes oldal egészíti ki.

KALÁSZOSOK TERMESZTÉSE

A búza fajtaválasztás összetett feladat
(Turi János)
A búzatermesztésben a fajtának és a fajta kiváló minőségű vetőmagjának alapvetően meghatározó jelentősége van, mert eldöntheti a termelés gazdaságosságát, vagy eredménytelenségét. Az élelmiszerbiztonság megteremtése a vetőmaggal kezdődik. Hazánkban jelenleg a nemzeti fajtalistán 113 fajta szerepel, melynek 65,5 %-át, 74 fajtát az utolsó négy évben ismertek el. Az új fajták termeléstechnológiájának alaposabb megismerését az alkalmazott kutatások elégtelensége, a gazdák által megszerzett tapasztalatok szűkössége, az információhiány és a roppant gyors fajtaváltás tovább nehezíti. A szerző a fajtaválasztás összetett feladatát az alábbi gondolatok köré csoportosítva tárgyalja: a búza marketing stratégia kidolgozása; a termőhely természeti adottságainak ismerete; fajtaismeret, fajtaelismerés; az ajánlott fajtalisták szerepe.

A nedvességtartalom meghatározás gyakorlata a gabonatermesztésben.
(Dr. Budai Judit)
A víztartalom pontos ismerete mind a gabona kereskedelemben (áruforgalomban), mind a raktározás során fontos és nélkülözhetetlen. A termékszabványokban a nedvességtartalom értéke meghatározott, a minősítő paramétereket erre a nedvességtartalom értékre vetítve kell meghatározni. A gabona minősítésére különböző feltételek szerint és módon laboratóriumi vizsgálatok és gyorsvizsgálatok alapján kerülhet sor. A gyorsvizsgálatok előnye a laboratóriumi minősítéssel szemben, hogy rövid időn belül rendkívül nagyszámú mérés végezhető el. E módszereket többnyire laboratóriumi háttér, szakmai előképzettség nélkül alkalmazzák. Hátránya, hogy minden egyes anyagra külön skálát, külön kalibrációt igényel. A kalibrálást minden esetben a mérendő termékre kell elvégezni. Részletesebben ismerteti a gyors vizsgálatok végrehajtását.

A BURGONYA VÉDELME

Stúdium. Burgonyatermesztésünk virológiai problémái és a megoldás lehetőségei
(Wolf István, Dr. Horváth Sándor)
A cikk – amely az átfogó jellegű tanulmányoknak helyt adó Stúdium rovatban jelent meg – a hazai burgonyaterületek virológiai állapotának bemutatásával, az okok és következmények elemzésével foglalkozik A burgonya vírusfertőzöttségének helyzetében évek óta nem tapasztalható javulás. A legsúlyosabb vírusbetegségek az Y-vírus (potato Y, PVY) és a levélsodródás vírus (potato leaf roll, PLRV). A kétrészes közlemény első részében az alábbi szempontok szerint tárgyalják a problémakört: a vírusok szerepe a burgonya ágazat jelenlegi helyzetében; a vírusok elleni védekezés esélyei egy járványmodell elemeinek értékelésével; vírusforrások és szerepük; a vírusvektorok (levéltetvek) szerepe; a fogékony/rezisztens növény (fajta) termesztésének hatása és szerepe a járvány visszaszorításában. Megoldást a legfontosabb vírusokkal szemben rezisztens, jelentős terméscsökkenés nélkül több évig is termeszthető fajták elterjesztése, a fajtafenntartási rendszer és szaporítási technológia fejlesztése jelenthet. (Ez utóbbi témakörrel a tanulmány következő része foglalkozik.) A cikk mondanivalóját számos színes tünetfotó és diagram szemlélteti.

Most időszerű! Ismét a burgonya baktériumos barnarothadásáról
(Dr. Németh József, Kalmár Károly)
Az Agrofórum 2001. évi 4. számában már jelent meg ismertetés a burgonya hazánkban új karantén betegségéről, a baktériumos barnarothadásról (kórokozó: Ralstonia solanacearum). Ez az írás a figyelemfelkeltés szándékával készült: felhívja a termelők figyelmét a burgonya táblák fokozott ellenőrzésére, a betegség esetleges újabb előfordulásának felderítésére. A cikk ismerteti a betegség tüneteit (színes képeken is) és lefolyását, a fertőzés észlelése esetén teendő intézkedéseket, az ide vonatkozó jogszabályokat.

Zirc, a burgonya hazája (riport)
(Klopp Béla)
A riportban Borisz Imre, a Bakony Agro Kft. növénytermesztő szakembere mondja el, hogy miért és hogyan termesztenek burgonyát a gazdaságban. Részletesen kitér a termesztéstechnológia egyes elemeire is.

A NAPRAFORGÓ VÉDELME

Időszerű a napraforgó védelme
(Komlósi Éva, Rátainé Vida Rozália)
A cikk a napraforgó állományvédelmének időszerű teendőit tekinti át. Ismerteti a betegségek és kártevők előző évi előfordulását, ennek alapján idei várható fellépésüket. Kiemeli a fokozott fertőzési veszélyt jelentő körülményeket. Az aktuális vegyszeres védekezés lehetőségeit tárgyalva ideálisnak tartja a kétszeri permetezést (1. 6-8 levélpáros állapotban, 2. a virágzás kezdetén). Felhívja a figyelmet a védekezés során követendő szempontokra, és táblázatokban foglalja össze a felhasználható gombaölő és rovarölő szereket.

A legnagyobb termés – a leghatékonyabb technológiai elemmel. Védekezés a napraforgó diaportés szár foltossága ellen
(Hadászi László, Papp Zoltán)
A cikk a napraforgó egyik legsúlyosabb betegsége, a diaportés szárkorhadás elleni védekezés kérdéseivel foglalkozik. Ismerteti az elmúlt néhány év eltérő időjárási jellemzőit, a betegség ennek nyomán tapasztalt változó mértékű előfordulását, az általa okozott károkat. Bemutatja a KITE Rt. mint integrátor által folytatott üzemi méretű fungicid kísérleteket, rámutatva a védekezés által megmentett termés értékére, a gazdasági előnyökre (ill. potenciális veszteségekre). Végül pontokba foglalja a Diaporthe helianthi elleni eredményes védekezés kritériumait.

A KUKORICA VÉDELME

Helyzetkép a kukoricabogárról 2002 tavaszán. Összeállítás
(Hataláné Zsellér Ibolya, Hegyi Tamás, Dr. Szeőke Kálmán, Tóth Béla, Vasas László, Dr. Vörös Géza, Zaják Árpád)
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) az elmúlt évben már az ország valamennyi megyéjében előfordult. Egyes déli megyékben (Baranya, Tolna, Bács) azonban üzemi méretű, érzékelhető gazdasági kárral járó szárdőlést is tapasztaltak. Feltételezhető, hogy 2002-ben a kártétel tovább súlyosbodik. Az Agrofórumban az elmúlt években is folyamatosan jelentek meg írások a kukoricabogárról. A most közreadott összeállítás a jelenlegi és a várható helyzetről (elterjedés, kártétel), a szükséges vagy lehetséges védekezési lehetőségekről nyújt tájékoztatást a termelőknek. A témakör specialistái, a megyei növényvédelmi szolgálatok szakemberei az alábbi kérdések megválaszolásával fejtették ki véleményüket:
1. Mutassa be röviden a megye kukoricabogár-helyzetét. Mikor jelent meg a kártevő először, hogyan haladt tovább, mikor észlelték az első kártételt?
2. Mi jellemezte a kártételi helyzetet 2001-ben?
3. Szükséges lehet-e 2002-ben az imágók elleni védekezés? Mit ajánlanak e téren a termelőknek?
4. A vegyszeres védekezés lehetőségén túl mire hívná fel a termesztők figyelmét?
Az összeállítás hat megyében szerzett tapasztalatokat ismertetve tájékoztat a kukoricabogár helyzetről.

EGYÉB KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Fókuszban a réztartalmú gombaölő szerek. Összeállítás
(Dr. Dula Bencéné, Dr. Kis Görgy, Mező Gábor, Dr. Németh József, Schmidt Ágnes, Vendrei Zsolt)
Hazánkban jelenleg több mint negyven réztartalmú gombaölő permetezőszer engedélyezett önmagában vagy más fungicid hatóanyaggal, hatóanyagokkal kombinációban. Gyakorta felmerülő kérdés, hogy egyik vagy másik készítmény miért és valóban előnyösebb-e a másiknál. A felhasználót mindenek előtt az érdekli: milyen dózissal, hány napos permetezési fordulókkal, fitotoxikus hatás veszélye nélkül, lehetőleg olcsón, de biztonságosan meg lehet-e védeni a kedvenc vagy megélhetést nyújtó növényt a kórokozóktól. Ezért az öt cikkből álló összeállítás a növényvédelmi szervezet által a réztartalmú fungicidekkel korábban és a közelmúltban végzett vizsgálatok és kísérletek összegyűjtött eredményeit adja közre és ajánlja az olvasók figyelmébe, a szóban forgó szerek megválasztását, felhasználását megelőző döntéseik megalapozásához.

Cukorhozam-növelés cerkospóramentes években is (X)
(Füzi István)
A Juwel gombaölő szer termésnövelő hatását ismerteti cukorrépában beállított kísérletekben.

Repcelombtalanítás – ha a vége jó… Ne deszikkáljon – bromotrilozzon! (X)
(Balczár Zoltán)
A kereskedelmi ismertető a Bromotril 40 EC repce-deszikkáns használatának előnyeit mutatja be.

Téli fagykárok a szőlőben. Összeállítás
(Dr. Bényei Ferenc, Dr. Hajdú Edit, Dr. Lőrincz András, Makó Szabolcs, Varga József, Dr. Véghelyi Klára)
Amint az ismert, az elmúlt kemény tél a szőlő területek jelentős részén súlyos fagykárokat okozott az ültetvényekben. A tél végén végzett rügyvizsgálatok már előzetes adatokat szolgáltattak a károkról, de azok tényleges mértékét csak most, a fakadás után lehet egyértelműen megállapítani. A Gyakorlati Agrofórum kérdésekkel fordult a szakterület kiváló elméleti és gyakorlati ismerőihez a fagykárokkal és ennek következtében az Alföldi, a Balatonboglári, és a Mátraalji borvidéken kialakult helyzettel kapcsolatban.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

A PRISTA OIL bemutatkozik Magyarországon
A bolgár tulajdonban lévő kenőanyag-előállító cég tevékenységi körének és termékválasztékának, továbbá a magyarországi leányvállalat elérhetőségének ismertetése.

A magyar Gazdasági Versenyhivatal döntése alapján a Bayer AG megvásárolhatja az Aventis CropScience-t
(sajtóközlemény)

Szükség van-e lombtrágyázásra? (X)
(Körmendi Zsolt)
A nitrogént, foszfort, káliumot, magnéziumot és hat mikroelemet tartalmazó Poly-Feed műtrágyacsalád bemutatása.

Gazdálkodók véleménye a szaklapokról, avagy a Gyakorlati Agrofórum az összehasonlítás tükrében
(Nyíri Mária, Bánszky Erika, Demes Gabriella)
A Kleffmann & Tsa Partner Marketing és Piackutató Kft. felmérést végzett a hazai mezőgazdasági lapok olvasottságával kapcsolatban.

Mi történt az őszi árpákkal?
(Dr. Békési Pál)
A szerző arra keresi a választ, hogy milyen agrotechnikai, tápanyag-ellátottsági, növényegészségügyi és meteorológiai tényezők okozhatták az őszi árpa állományok országszerte tapasztalható rossz kondícióját.

Könyvismertetés. Dr. Hodossi Sándor: Zöldség-különlegességek termesztési és hasznosítási lehetőségei

Győrffy Béla, 1928-2002
(Dr. Jolánkai Márton)
A közel múltban elhunyt akadémikus személyiségének méltatása.

Már elődeink is írták…
(Inczédy Péter)