A BÚZATERMESZTÉSRŐL

A hazai őszibúza-termesztés helyzete és fejlesztési lehetőségei
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László)
Hazánkban a szántóterület közel 2/3-án (mintegy 62-63 %-án) folyik a kalászos gabonák és a kukorica termesztése. A szerzők – összehasonlítva az EU és Magyarország búzatermesztését – megállapítják, hogy a termésátlagban a 90-es évek elejéig követtük az európai trendet. Ezután visszaesés következett be: az addig elért 5 t/ha-ról 3,5-4,0 t csökkent az átlagtermés. A termésszintet, valamint a terméscsökkenés mértékét jelentősen befolyásolták az adott régió ökológiai feltételei, valamint a termesztéstechnológiai ráfordítások színvonala. Búzatermesztésünk legnagyobb kockázati elemét a rendkívül változékony, szélsőséges időjárás jelenti. Véleményük szerint a jövőben sokkal nagyobb mértékben kell számításba venni a termőhelyi specifikumokat, a tájtermesztés sajátosságait. A termőhelynek megfelelő fajtaszortiment kialakítása a tájtermesztés kardinális kérdése lesz.

Radikálisan kellene változtatnunk az őszibúza-termesztésünk szemléletén!
(Dr. Hullán Tibor)
A cikk rövid áttekintést ad búzatermesztésünk aktuális helyzetéről. Az elemzésből azt a következtetést vonja le, hogy adottságainkból adódóan búzát termelni kell, de elfogadható biztonsággal csak a minőségi termés értékesítésére tudunk számítani. Ehhez a fajták rendelkezésre állnak, a követendő agrotechnika kritériumok (tápanyagellátás, növényvédelem stb.) jól ismertek. Emellett nem nélkülözhető a termelők érdekeit is figyelembe vevő gabonapiaci rendtartás és a megfelelő kormányzati támogatás sem.

A talajállapot javulás reményében. Az őszi kalászosok talajművelésének kritikus pontjai
(Dr. Birkás Márta)
A szerző a cikk első részében az ésszerű nedvesség-gazdálkodásra irányítja a figyelmet. Megjelöli azokat a kritikus pontokat, amelyek a nedvesség-veszteség növekedéséhez, a talajok károsításához és ezeken keresztül a termesztési kockázat növekedéséhez járul hozzá. Tanulságként négy klasszikus szerző (Baross, Campbell, Jean, Manninger) művelési rendszerének bemutatásával a jelen gyakorlat problémáira hívja fel a figyelmet. Bemutatja, mely talajállapot előnyös az őszi kalászosoknak. Kísérleti eredményeket közöl a talajállapot, a trágyázás szintje és a csapadék viszonyok összefüggéseivel kapcsolatosan. A hagyományos és a kímélő művelési rendszereket az előnyök és kockázatok alapján hasonlítja össze. Végül bemutatja az őszi kalászosok szántásos és szántás nélküli művelési rendszereinek változatait.

Nyár végi – őszi gyomirtási teendők (X)
(József Csilla, Radvány Béla)
A cikk a Syngenta termékeinek címben jelzett felhasználási lehetőségeit mutatja be.

A FAJTÁKRÓL

Őszi búza fajtáink kísérleti eredményeiről
(Kovács Sándor)
Az írás az OMMI által végzett hivatalos állami búza fajtakísérletek ez évi eredményeiről számol be. Érési csoportonként ismerteti a fajták teljesítményét, kiemelve a legjobbak eredményeit. A részletes adatokat táblázatok tartalmazzák.

Az őszi búza fajtahasználatának néhány aktuális kérdése
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László, Kutasy Erika)
Hazánkban jelenleg több mint 130 búzafajta áll a termelők rendelkezésére, amelynek közel 60 %-a az elmúlt három évben lett államilag elismert fajta. Napjainkban a fajtahasználat átalakulása figyelhető meg. A genetikai előrehaladás a termésmennyiség szempontjából mérsékeltebbé vált, ugyanakkor a termésminőség, a biotikus és abiotikus stresszfaktorokkal szembeni ellenálló képesség vonatkozásában nagymértékű fejlődés következett be. A cikkben a szerzők a Debreceni Egyetemen elmúlt két évben végzett fajtakísérletek alapján a termésmennyiségre és a termésbiztonságra ható főbb tényezők kérdését elemzik. A két évjárat eltérő volta lehetővé tette egy átlagos (2001) és egy aszályos (2002) év termésre gyakorolt eltérő hatásának vizsgálatát. Részletesebben ismertetik a fajták betegségekkel szembeni viselkedését.

Kalászos gabonatermesztésünk kérdőjelei... (X)
(Dr. Oláh István)
Beszélgetés Dr. Szemők Andrással, a Vetőmag 95 Kft. ügyvezető igazgatójával a fajtaválasztás, a termés és minőség, valamint a fajtaismeret kérdésköréről, az idei év sajátos termesztési körülményei, gazdasági adatai ismeretében.

Búzafajták, műtrágyázás és minőség
(Dr. Petróczi István Mihály, Gyuris Kálmán)
A tápanyagok és a búza minősége közötti összefüggés tárgyalása során a szerzők felteszik a kérdést: mi a drágább, ésszerű ráfordításokkal, nagy hozamok mellett megbízható minőséget termelni, vagy új útra lépve, extra sikértartalmú, akár 1 t/ha-ral kisebb hozamokra képes fajtákra alapozni a termesztést? Elvileg mind a két út járható, sőt akár kombinálni is lehet őket. Tartamkísérleteik alapján ismertetik az eltérő tápanyagszintek, ill. tápelem arányok hatását a termésre és a minőségi mutatókra. Hangsúlyozzák: ahol esély van tavaszi szárazságra, ott feltétlenül indokolt az őszi N-alaptrágya alkalmazása. A nagy termést és jó minőséget legalább 2:1 arányú N-P adagok „aszálybiztos” kijuttatásával lehet megalapozni. A cikk második részében a szegedi Gabonakutató Kht. őszi búza fajtaajánlátában szereplő fajták értékeit mutatják be.

Ha aszály, akkor muszáj… (X)
(Dr. Fazekas Miklós, Czimbalmas Ágnes)
Az írás a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének búzanemesítési programját és az ajánlott fajtákat ismerteti.

A MINŐSÉGRŐL

A 2002. évi búzatermés minősége (a Gabona Control előzetes vizsgálatai alapján)
(Dr. Balogh József)
A 2002. évi termésű búza aratását megelőző hónapok alatt az állományok ritkán tapasztalt csapadékszegénység körülményei között fejlődtek. A 180-280 mm közötti csapadékhiány mellett a június közepére kialakult erőteljes légköri aszály következtében napokon belül „megérett” a búza. A termés mennyisége, különösen az Alföld középső területein 2,5-3,5 t/ha között mozgott, a Dunántúlon jellemző volt 4-4,5 t/ha termés. A megtermett búza minősége az egyedi évjárati hatások miatt markánsan eltér az elmúlt évek termésének jellemzőitől.
A cikk az ország különböző területeiről véletlenszerűen beküldött minták (kb. 146 ezer tonna betárolt áru) minőségvizsgálatának eredményeit ismerteti szövegesen és grafikusan. Az eredményeket előzetes közlésnek tekinti.

Az őszi búzák minősége a laboratóriumi vizsgálatok tükrében Tolna megyében.
(Dr. Bakóné Dr. Kováts-Szabó Katalin)
Az írás első része a 2001/2002. évi termesztési év rendhagyó időjárási viszonyait ismerteti, egybevetve a búza állományok fejlődésével. Összességében Tolna megyében – az aszályos körzeteket leszámítva – az időjárás kedvezett a búzának: a megye 53 ezer ha búza vetésterületén 4,95 t/ha átlagtermést értek el. A Minerág Kft. Laborcontrol laboratóriumába beküldött termelői búzaminták (176 db) vizsgálata azt mutatta, hogy a minőségi paraméterek jól alakultak. A legfontosabb minőségi jellemzők (sikértartalom, nyers fehérje tartalom, nedves sikér terülése, esésszám) kiváló értékeket jeleztek.

A minőségi búzatermesztésről – aszályban
(Dr. Vida Gyula, Rakszegi Mariann)
Rövid összefoglalás az idei szezonról a martonvásári búzafajták termesztőknek szóló ajánlatával.

A búza minőségi kérdései ma
(Ács Péterné dr.)
A cikk ismerteti és röviden magyarázza a búza minőségét jellemző paramétereket. Közli az étkezési búza szabványban előírt minőségi kritériumait.

Az őszi növényvédelmi eljárások, mint az intenzív búzatermesztés eszközei (X)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda Kft. termékeinek felhasználási lehetőségei az intenzív búzatermesztés őszi növényvédelmében.

Búzaminőségi elvárások Gyermelyen
(Tóth Béla)
A több mint hétezer hektáron gazdálkodó gyermelyi vállalatcsoportban a malom legfőbb vásárlója a tésztagyár. Ez a körülmény meghatározza azt, hogy a malom milyen minőségű búzát vásárol fel a tovább feldolgozás és értékesítés céljából. A megkívánt minőség csak úgy biztosítható, ha a termeltetés integrációban történik. A kb. kétszáz termelőn túl ennek tagja a fajtákat előállító nemesítő, a martonvásári kutatóintézet is.

Gabonáink tudatos növénytáplálása Poly-feed levéltrágyákkal (X)
(Balczár Zoltán)
A Poly-feed Gabona I. és II. mikroelem-tartalmú levéltrágyák felhasználásának előnyeit ismerteti.

AZ ŐSZI ÁRPÁRÓL

Problémák az őszi árpa termesztéstechnológiájában
(Dr. Tápay Tivadar)
Az idei gazdasági évben sajnálatos módon igen sok kár érte az őszi árpa termesztőket. A 218 ezer ha vetésterületből hivatalos adatok szerint mintegy 10 500 ha pusztult ki, ami becslések szerint ennél többre tehető. A kipusztulás okait keresve, a szerző arra a következtetésre jutott, hogy nem egyetlen tényező okozta a károkat, hanem egy olyan tünet együttessel álltunk szemben, amelynek kialakításában technológiai, környezeti, élettani és növény-egészségügyi hatások egyaránt szerepet játszottak.

Előzetes tájékoztatás az őszi árpa 2001-2002. évi károsodásának okairól
(Tóth Ágoston)
Az ország árpatermő területein a tél végére a növényállomány jelentős részén igen kedvezőtlen növény-egészségügyi helyzet volt tapasztalható (erős mértékű sárgulás, igen vontatott szárbaindulás és kalászhányás). Mivel az ismételt helyszíni bejárások és vizsgálatok arra utaltak, hogy a probléma nem tisztán és nem elsősorban növénykórtani eredetű, ezért a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat a területileg illetékes megyei szolgálatok szakembereinek közreműködésével felméréseket végzett az országszerte tapasztalható őszi árpa pusztulás okainak felderítésére. A közel 400  károsodott tábláról begyűjtött információk alapján a közölt írásban tájékoztatnak a kialakult helyzet vélt okairól, hogy az tanulságul szolgálhasson a jövőre nézve. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a rendkívüli kontinentális tél hatásán túlmenően az egyes táblák átlagosan még legalább két hibásan végrehajtott agrotechnikai művelettel voltak terhelve. Mindezekből következik, hogy a legfontosabb – emberi tényezőtől függő – termesztéstechnikai elemeket a lehetőségekhez mérten időben és szakszerűen kell végrehajtani.

Gabona-vírusok 2002-ben
(Dr. Szunics László, Dr. Vida Gyula, Dr. Veisz Ottó, Dr. Láng László, Dr. Pocsai Emil)
A 2002-ben tapasztalt súlyos őszi árpa károsodás okait keresve a szerzők virológiai vizsgálatokat folytattak. Megállapították, hogy a 2002-es erős vírusfertőzés oka mindenekelőtt a búza törpeség vírus megjelenése és erőteljes felszaporodása lehetett. Ennek okait többek között abban látják, hogy a 2001 csapadékos  szeptembere után a korán és optimális időben a nedves talajba került vetőmag a meleg októberben gyorsan kikelt, és a növényzet fejlődésnek indult. Az átlagosnál melegebb október kedvezett a vírusvektorok gyors elszaporodásának és aktív tevékenységének, ami jelentős őszi fertőzést váltott ki. Majd a szárazságra forduló őszön a fertőzéstől meggyötört növények jobban szenvedtek. Ezt tovább fokozta az igen kemény, tartós téli hideg, és a kifejezetten száraz tavasz. A vírusok szerepét nem tartják kizárólagosnak az árpa megbetegedésében, de jelentős szerepet tulajdonítanak nekik.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

New Holland arató-cséplő gépek vizsgálati eredményei
(Dr. Kelemen Zsolt)
Az elmúlt években az FVM Műszaki Intézet, ill. a gépvizsgálatokra szakosodott FVMMI GM Gépminősítő Közhasznú Társaság a forgalmazók megbízásából és az FVM pénzügyi támogatásával számos újabb fejlesztésű arató-cséplő gép vizsgálatát végezte el. E cikk a NEW HOLLAND gyártmányú TC-56, TX-63, TX-66, TX-88, a CX-860, valamint a TF-78 arató-cséplő gépek konstrukciós kialakításait és vizsgálati eredményeit mutatja be a búza betakarításban. A szöveges ismertetés, a mellékelt táblázatok és a színes képek alapján az olvasó részletesen tájékozódhat e gépek műszaki paramétereiről és működési jellemzőiről.

Väderstad-klinika. Väderstad gépek a karádi Aranykalász Szövetkezetben
(Kalmár Tibor)
A sorozat jelen tagja a Rapid magágykészítő vetőgéppel és a Carrier Ripper talajművelő géppel kapcsolatos üzemi tapasztalatok kedvező eredményeiről számol be.

Tanácsok az őszi vetési szezon előtt a gabonavető gépek kiválasztásához és üzemeltetéséhez
(Dr. Fűzy József)
A cikk a különféle vetőgépek ismertetésével segítséget kíván nyújtani a gazdálkodóknak a vetőgépek kiválasztásához, azok szakszerű beállításához, üzemeltetéséhez. Bevezetőben áttekinti a vetőgépek csoportosítását. Pontokba foglalja a gabonavető gépek kiválasztásának és alkalmazásának szempontjait. Külön tárgyalja a művelő-nyomos termesztés vetési tudnivalóit. A jó minőségű vetés érdekében elengedhetetlen a gépek megfelelő beállítása, amely függ a magféleségtől, a kivetendő magmennyiségtől, a kívánt vetésmélységtől és az alkalmazott sortávolságtól. Ismerteti ennek részletes szempontjait is. A mezőgazdaságban jelenleg leggyakrabban használt gabonavető gépek, valamint néhány, nálunk már kipróbált és vizsgált nyugati gabonavető gép főbb műszaki paramétereit táblázat tartalmazza.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az AXIÁL Kft. lett a FENDT traktorok kizárólagos képviselője Magyarországon. Tudósítás.
(Dr. Demes György)
Tudósítás az AXIÁL Kft. és az AGCO GmbH & Co. cégcsoporthoz tartozó FENDT mezőgépgyár közötti kizárólagos márkaképviseleti szerződés aláírásáról. Az írás bemutatja a Fendt cég történetét és legfontosabb gyártmányait.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Az élelmiszer-minőségbiztosításról Óváron. Tudósítás
(Kettinger Gyula)
Rövid tudósítás az illetékes osztrák és magyar miniszter vezetésével a fenti témáról tartott nemzetközi tárgyalásokról.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. A Kemira Agro Hungary és a Chemicalseeds Kft. átadta első Optima keverőüzemét Kabán. Tudósítás.
(Molnár Zoltán)
A Kemira Agro Hungary és a Chemicalseed Kft. 2002. július 17-én adta át új műtrágya keverőüzemét Kabán. Az erről szóló beszámoló röviden ismerteti az együttműködő cégek tevékenységét. Kiemeli a Kemira üzleti stratégiájának legfontosabb elemét, hogy termékeikhez szolgáltatást kapcsolnak; a gazdálkodók igényeinek és lehetőségeinek felmérését követően komplex megoldást nyújtanak a tápanyag-utánpótlás területén. Ennek eszköze a Kemira Optima koncepció, azaz a tápanyag-utánpótlás megtervezése a szakszerű talajmintavétel és laborvizsgálat eredményeinek, továbbá a termelni szándékozott kultúra, a megcélzott hozam és az elővetemény figyelembevételével.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)