HELYZETELEMZÉS

Inkább esély, mint fenyegetés
(Szabó József)
Mire számíthatnak a magyar gyümölcstermesztők az EU-csatlakozás után? E sokszor feltett kérdésre sokszor elhangzott már a válasz is: a magyar gyümölcstermesztők jövője döntő részben a saját kezükben van. A szerző véleményét az ún. swot-analízis alapján fejti ki, azaz felsorolja azokat az előnyöket, hátrányokat, veszélyeket és a lehetőségeket, amelyekkel a csatlakozás kapcsán számolni kell. Mindezekhez elengedhetetlen azonban a magyar termelők eltökélt szándéka, akarata az együvé tartozáshoz, a közös gondolkodáshoz, az információcseréhez, és annak a felismerése, hogy e nélkül szinte nincs esély a megmaradáshoz.

Az EU felé haladva. Gyümölcstermesztésünk helyzete és kilátásai a jövőben. Beszélgetés Dr. Eke Istvánnal, az FVM főosztályvezetőjével
(Dr. Princzinger Gábor)

A minisztérium növény- és talajvédelmi főosztályának vezetőjével folytatott beszélgetés olyan kérdésekre vártuk a választ, mint pl.:

- Hogyan látja a hazai gyümölcstermesztés helyét, szerepét, jelentőségét az EU-csatlakozás után? Növényvédős szemmel is nézve kellően felkészültünk-e az új helyzetre?
- Visszaesett-e a termesztés színvonala a gyümölcstermesztésben is? Melyek a „gyenge láncszemek”?
- Mik a tapasztalatok az integrált termesztés hazai próbálkozásairól? Hogyan viszonyulnak ehhez a termelők?
- Miről kell tájékozottnak lenni ma egy termelőnek? Elegendő-e, ha csak a termesztés szakmai fogásaiban jártas?
- Megfelelő-e a szaktanácsadás gyakorlata napjainkban? Kihez fordulhatnak a termelők ma leginkább, ha felmerülő szakmai problémáikra, kérdéseikre választ várnak?
- Mik napjainkban a gyümölcstermesztés legfontosabb növényvédelmi problémái?

A közelmúltban létesített almaültetvények fajtaösszetétele
(Dr. Szabó Tibor)
A szerző statisztikai adatok bemutatásával áttekintést ad a világ és hazánk almatermesztésének alakulásáról. Ezek között táblázatokban is bemutatja a vezető fajták világszinten és az EU-ban való elterjedtségét, részarányait a fajtaszerkezetben. Külön figyelmet szentel a jelentős almatermesztéssel rendelkező Lengyelország fajtaösszetételének.
A hazai termés, az export és a belföldi fogyasztás az elmúlt évtizedben egyaránt jelentősen csökkent. A 2001. évi statisztikai összeírás  szerint hazánkban kb. 40 ezer ha almaültetvény található (ennek 57 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrálódik), az ültetvények 39,5 %-a 25 évnél idősebb.
Az új telepítésű almaültetvények fajtaösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy hazánkban megtörtént a fajtaváltás. A közel 10 ezer ha új ültetvény és az elkövetkezendő telepítések fogják adni a közeljövőben a magyar almatermés döntő hányadát. Magyarországon nincs tudatos fajtapolitika, a telepítők zöme azokat a fajtákat ülteti el, amelyeket a faiskolákban talál, illetve külföldről importál. A szerző összegzése: rövid időn belül elengedhetetlen a jól átgondolt fajtapolitika kialakítása.

A TERMESZTÉSTECHNIKA KÉRDÉSEI

Egy szaktanácsadó tapasztalataiból. Agrokémiai tudnivalók a gyümölcsösök telepítéséhez
(Leviczkyné Dobi Mária)
Gyümölcsös létesítése hosszú élettartamra tervezett és költséges beruházás, ezért a telepítés nagyfokú körültekintést igényel. A talajigény tárgyalásakor előbb a fontosabb talajtani tényezőket veszi sorba, majd ismerteti az egyes gyümölcsfajok talajigényét. Külön fejezetet szentel a talajjavításnak, ezen belül a savanyú, a szikes- és a homoktalajok jellemzésének és javításuk módjainak. Kitér a vízrendezésre, csatornák karbantartására és az öntözésre. A dolgozat utolsó fejezete a tápanyag-gazdálkodásról szól. Hangsúlyozza, a gyümölcsösök nagy része még ma sem részesül kellő mértékű tápanyag-utánpótlásban. A kijuttatandó tápanyag mennyiségének meghatározásában a rendszeres talaj- és növényanalízis nyújthat segítséget.

Az almaültetvények létesítésének sikerességét meghatározó tényezők
(Takács Ferenc)
Hazánkban a 90-es évek közepétől kezdve megnőtt az ültetvénytelepítési kedv, de a telepítők nagy része továbbra sem rendelkezik elég ismerettel ahhoz, hogy megfelelő árutermelő ültetvényt létesítsen. A cikk a telepítés előtt és a telepítés során elengedhetetlenül fontos ismereteket foglalja össze. Így szól a termőhely kiválasztásáról, a terület és a talaj előkészítéséről, a telepítés előtti tápanyag-feltöltésről és a talajfertőtlenítésről. Részletesen ismerteti az ültetvény kitűzését, az ültetési anyag előkészítését és az ültetést.

REGALIS^Ò– az almatermésűek növekedésszabályozója (x)
(Dr. Kádár András)
A prohexadion-kalcium hatóanyagú növekedés-szabályzó készítmény használatának ismertetése.

Új lehetőségek a fiatal almafák elágazódásának fokozására
(Csiszár László)
Almaültetvények telepítése után a legfontosabb feladat a fiatal fákra jellemző fokozott növekedési erély hasznosítása a nagy termőfelületű korona mielőbbi kialakítása érdekében. Azoknál az almafajtáknál, amelyek a kevés számú oldalelágazást képeznek (pl. Akane, Gloster, Red Rome van Well, Gala, Elstar, Paulared), a megfelelő korona kialakítása érdekében szükség lehet az elágazódást fokozó bioregulátorok alkalmazására. Ilyen készítmény a Paturyl 10 SL, mely Magyarországon fiatal almafák növekedésszabályozására, Lengyelországban már gyümölcsritkításra is engedélyezett. A benziladenin hatóanyagú terméket 1998-tól Európa több országában is tesztelik hasonló céllal. A cikk a fiatal fák sikeres Paturyl-kezeléses kísérleteiről számol be.

Az almaültetvények öntözése: a gyümölcsterhelés szerepe
(Dr. Lakatos Tamás)
Az ésszerű vízhasználat a gyümölcsösök öntözésénél is alapvető követelmény. A hatékony, de nem pazarló öntözés egyik alapvető követelménye a jól tervezett, jó műszaki állapotban lévő öntözőrendszer. A másik kulcskérdés a növények vízellátottságának és vízigényének folyamatos értékelése. A növények vízigényét az ültetvényét leginkább ismerő termelőnek kell elsősorban megítélnie. Alapvető az optimális gyümölcsterhelés beállítása: a túlterhelt fák vízigénye kiemelkedően magas, ugyanakkor a túl alacsony gyümölcsterhelésnél, az intenzív vegetatív növekedés következtében a fa „pazarlóan” használja fel a rendelkezésre állóvizet. A szerző konklúziója: a helyes öntözési gyakorlat a megfelelő koronaforma kialakításával (azaz a metszéssel) és az optimális gyümölcsterhelés beállításával (azaz a tavaszi gyümölcsritkítással) kezdődik.

NÖVÉNYVÉDELEM

Az alma kártevői elleni védekezés tapasztalatai, különös tekintettel az integrált növényvédelmi technológiákra
(Molnár Józsefné dr.)
A szerző, aki a magyar növényvédelmi szolgálat egyik elismert entomológusa, több mint húsz éve vesz részt az alma integrált növényvédelmi technológiáját fejlesztő programban. Ez a munka a 70-es évek végén kezdődött a károsítók megfigyelési rendszerének kidolgozásával, folytatva a hasznos élő szervezetek felkutatásával, szerepük tisztázásával, majd végül a környezetkímélő készítmények hosszú sorának vizsgálatával, s gyakorlatba való bevezetésével. A cikk második részében a jelentősebb állati kártevők elleni védekezés 2003. évi tapasztalatait foglalja össze. Ezek között szó esik az atkák, a levéltetvek, a sodrómolyok, a levélaknázó molyok és az almamoly ez évi kártételéről és a védekezés sikerét vagy kudarcát befolyásoló tényezőkről.

A Kevefruct Rt. gyakorlatából. Védekezési stratégia az alma károsítói ellen
(Csernáné Balázs Ágnes)
Az írás szerzője, a Ráckevén gazdálkodó rt. növényvédelmi szakirányítója, az ültetvény 2003. évi növényvédelmi problémáit, ill. az alkalmazott védekezési technológiákat ismerteti. Az alma betegségei közül foglalkozik a varasodással és a lisztharmattal. Az állati kártevők esetében eredményes volt a védekezés a takácsatkákkal és az almalevél atkával szemben. Amíg elmúlt években a hűvösebb, csapadékosabb időben a sodrómolyok közül az almailoncával, a ligeti sodrómollyal, a rózsailoncával és a dudvasodrómollyal kellett megküzdeni, addig 2003-ban – az eddig mindig jelen lévő, de komoly gondot nem okozó – almamoly gradációja jelentett problémát.
A cikk a kártevő elleni szexcsapdás rajzás-megfigyelésre alapozott, eredményes, de nem olcsó védekezés technológiáját mutatja be.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Növényvédelmi tanácskozás az Arysta Agro Magyarország Kft.-nél az alma jegyében
(Dr. Demes György)
A híradás az integrált termesztés szervezeti és növényvédelmi kérdéseiről, az almakártevők elleni védekezés tapasztalatairól és a fungicid-rezisztenciáról tartott előadások összefoglalását tartalmazza.

Nehezen leküzdhető ellenfél – az almamoly
(Dr. Voigt Erzsébet)
Az almamoly (Cydia pomonella) egyike a legrégebben ismert kártevőknek, az elmúlt két-három évben egyre növekvő kártétele figyelhető meg. E fokozódó kártétel számos tényező együttes hatásának tudható be. A populációk változásában jelentős szerepet játszanak az abiotikus tényezők, ezek közül is elsősorban a hőmérséklet. A hőmérséklet alakulása az almamoly minden fejlődési alakjára befolyással van. A szerző 2002-ben és 2003-ban Csalomon^® típusú szexferomon-csapdák használatával rajzásmegfigyeléseket végzett, és ezek eredményeit ismerteti. Megállapítja, hogy az ismertetett rajzásgörbék alapján rendkívül nehéz a védekezés helyes idejének megállapítása. Röviden kitér a szermegválasztás szempontjaira is.

Gyakorlati tapasztalatok a réztartalmú növényvédő szerek használatáról az alma növényvédelmében
(Sallai Pál, Simon Zoltán)
Az utóbbi évtizedben jelentősen megnövekedett a különböző réztartalmú gombaölő szerek száma. A réz hatóanyag előnyei közé tartozik, hogy kiváló baktericid és fungicid hatású, igen sok növényi kórokozó ellen (lisztharmat és szürkepenész kivételével)  a rezisztencia veszélye nélkül használható, tehát ma is biztos hatóanyagnak számít a növényvédelemben. Ezzel szemben hátrányuk, hogy a réz (Cu⁺⁺) hatóanyagú készítmények gátolják a növény fiziológiai folyamatait, gyakran a növény – főleg a gyümölcs – felületén szövetelhalásokat (perzseléseket) okozhatnak. A szerzők évek óta vizsgálják a különböző rézkészítmények alkalmazhatóságát almában. Az eredmények hatóanyagtól függetlenül azt mutatják, hogy virágzástól a termés viaszosodásáig a ventúriás varasodás ellen alkalmazott réztartalmú permetezések az almafajták jelentős részénél közepes erősségű fitotoxikusságot okoznak. Ezek közé tartozik a Jonathán, Idared, Golden Delicious, Jonagold, Golden Reinders, Early Smith. A jelenlegi fajtaösszetételű gyümölcsösökben túl nagy a bármely rézkészítmény használatával együtt járó fitotoxicitási kockázat. A termelőnek kell eldönteni, hogy adott termőhelyen, adott fajták esetén vállalja-e a réztartalmú fungicidek használatának kockázatát a kritikus fenológiai állapotban (akár a dóziscsökkentéssel járó hatáscsökkenés, akár a fitotoxicitás szempontjából).

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (5.) Ültetvénypermetező gépek
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A sorozat jelen folytatásából megtudhatjuk, hogy az ültetvénypermetező gépek folyadék áramlási rendszere lényegében megegyezik a szántóföldi gépekével, de azokkal ellentétben itt nagynyomású szivattyúkat alkalmaznak. Az ültetvénypermetező gépek elsősorban a szórókeret megoldásában, a cseppek célfelületre juttatásának módjában különböznek a szántóföldi gépektől. Részletesen ismerteti a hidraulikus cseppképzésű, a szállítólevegős, a kombinált cseppképzésű és légporlasztású szórószerkezeteket, ill. rendszereket.

Väderstad klinika. Nálunk a jó minőség az elsődleges…(x)
A felsővadászi telephelyű, 2800 ha-on gazdálkodó Hordeum 2000 Kft. gyakorlati tapasztalatai a Vaderstad gépekkel.

A hannoveri Agritechnica kiállításon először… Új és megújult traktorok a Fendt-től
(Dr. Demes György)
A Fendt központi gyárába, Marktoberdorfba hívta az AGCO konszern 2003. októberében Európa szakújságíróit azzal a céllal, hogy beszámoljon az AGCO németországi gyáraiban, de mindenekelőtt a marktoberdorfi Fendt-gyárban az utóbbi két-három évben végbement változásokról, a fejlesztések eredményeiről, amelyet röviden csak Fendt-programnak neveznek. Ennek középpontjában az új, illetve a részlegesen megújított traktorok, a megújult bálázók, a Challanger gumihevederes traktorok és a megújult „Star-Szerviz” néven jegyzett javítási és karbantartási szolgáltatások állnak. Az AGCO nagy várakozással tekint a hannoveri Agritechnika kiállítás elé, amelyen először kívánják bemutatni a nagyközönség számára a program keretében elkészült új gépeket és szolgáltatásokat. A hallottakról és látottakról most beszámolunk olvasóinknak.

Ültetvénykímélő géphasználat gyümölcsösben
(Dr. Andor Domokos)
A gépek rendszeres használatával nemcsak a termeléshez szükséges technológiai folyamatokat valósítjuk meg, hanem jól vagy rosszul beavatkozunk az ültetvények életébe is. A gépek okozta károkozás az ültetvény várható élettartamának lerövidüléséhez, a növényállomány ritkulásához vezethet. A cikk – a teljesség igénye nélkül – néhány olyan lehetőségre hívja fel a figyelmet, melyet napjaink géphasználati gyakorlatában kevésbé tartanak szem előtt, pedig ezek révén csökkenthető lenne az ilyen jellegű károsodás. A szerző sorba veszi az ültetvények talajművelése, a gyomirtó szerek kijuttatása során, a metszésnél és a nyesedék eltávolításánál jellemző helyzeteket és műveleteket, ill. a károk elkerülésének lehetőségeit. Részletesen tárgyalja a növényvédelmi munkák és a betakarítógépek működése alkalmával figyelembe veendő szempontokat.

KITEKINTÉS

Tűzelhalás – európai körkép, 2003
(Dr. Bubán Tamás)
Az írás arról a konferenciáról tudósít, amelyet az EPPO, valamint a magyar növényvédelmi szolgálat szervezett a tűzelhalásról 2003 októberében, Budapesten. A konferencia résztvevői 24 országot képviseltek. A cikk összefoglalja a nemzetközi szervezetek képviselőitől kapott tájékoztatók, az egyes országokból elhangzott beszámolók és néhány, a kutatás-fejlesztés témaköreit érintő előadás anyagát. Az elhangzottak szerint napjainkban az E. amylovorától mentes egyetlen kontinens Ausztrália. A tűzelhalás gazdanövényeinek importját és szállítását az Európai Bizottság 2000/29/EC sz. rendelete szabályozza, hasonló eljárás szerint valósítható meg az élő pollen szállítása is. Több előadó is beszámolt a prohexadion-Ca hatóanyagú Regalis^® – a növények ellenálló képességét fokozó – készítmény tűzelhalás elleni eredményes használatáról.

Dél-Tirol és az alma
(Dr. Sárospataki György)
Az olaszországi Dél-Tirol almatermesztésének múltját és jelenét, az ültetvények, valamint a gazdálkodás jellemzőit mutatja be a rendkívül színes összeállítás. A kulcskérdésnek számító korai fagy elleni védelem hatékonyságáról meglepő fotókat láthatunk.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Az Unió kívánalma – egy dél-nyírségi kertész szemszögéből
(Kiss László)
Filep Imre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elismert kertésze. Olyan ember, aki a sikert nem bízza a véletlenre. Modern, intenzív, az integrált termesztés szabályai szerint művelt ültetvényei gyakran helyszínei szakmai bemutatóknak. Szakmai tudásának és tapasztalatainak köszönhetően igen gyümölcsöző együttműködés alakult ki a növény- és talajvédelmi szolgálattal. Ismeretei bővítése érdekében 1995 óta folyamatos résztvevője a külföldi szakmai utaknak. Uniós csatlakozásunk előestéjén a magyar alma esélyeiről, az ágazat aktuális kérdéseiről fejtette ki véleményét.

A „bűnbeesés gyümölcse” az alma!
(Kecskeméti János)
Az alma széles felhasználási lehetőségeit bemutató és népszerűsítő színes és olvasmányos írás.

Megoldások az almatermesztés aktuális problémáira
(Vig József)

KRÓNIKA

Láttuk, hallottuk, olvastuk. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán
(Ocela Tibor)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. 185 éves a mosonmagyaróvári felsőoktatás
(Kettinger Gyula)

Krónika. A kertész-felsőoktatás százötven éve
(Kurucz Miklós)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Szerkesztőbizottsági ülés az egyetemen
(Kettinger Gyula)

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Gyöngyösön népszerű tantárgy lett a „Bor és gasztronómia”
(Ocela Tibor)

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)