ASZÁLY ÉS AGROTECHNIKA

Beletörődés vagy alkalmazkodás? Csökken a szárazság kára, ha jobb a talajállapot
(Dr. Birkás Márta)
A szerző a száraz évek tapasztalatainak elemzésével arra hívja fel a figyelmet, hogy a tenyészidei szárazság túlélésére egy csapadékosabb téli félév sem nyújt kellő biztonságot, ha a megelőző évek szélsőségesek voltak és a nedvesség tárolását egyéb tényezők is akadályozzák. Ennek kapcsán emeli ki, hogy a talaj nedvességforgalma fontos tényezővé válik a szárazság elleni küzdelemben. Veszteség, ha a csapadék nem jut a talajba, vagy ha a talaj felületéről a szokottnál is több nedvesség párolog el. Aláhúzza a jó talajállapot jelentőségét. A károk enyhítésére egyrészt az idei tenyészidőre szóló ajánlásokat (pl. mulcshagyás, talajállapot javítás, kíméletes talajbolygatás), másrészt a talaj aszály-érzékenységét csökkentő megoldásokat (pl. talajszerkezet kímélés, hordképesség javítás, szerves anyag megőrzés, okszerű tarlómaradvány-gazdálkodás, hatékony növényvédelem) sorol fel és elemez.

Öntözni csak precíziós módszerekkel érdemes
(Dr. Lelkes János)
A mezőgazdasági vízgazdálkodásban az emberi tevékenység vagy a vízkárok, vagy az aszálykárok elhárítására irányul. A munka elsősorban agrotechnikai eszközökkel folyik, azonban ezek hatékonysága kultúrtechnikai műszaki beavatkozásokkal is lényegesen javítható. Az eszközrendszerben kiemelt szerepük van a gépi műszaki eszközöknek, amelyeknek jelentősége a vízelvezetés és a vízpótlás területén kiemelkedő. A szerző az alábbi gondolatok köré csoportosítva fejti ki mondanivalóját: miért kell öntözni?; az öntözésgépesítés-fejlesztés jelentősége a minőségi termesztésben; az öntözésgépesítés új iránya: a precíziós öntözés; a nedvesség-stressz; az öntözésvezérlés és az öntözés egyenletessége.

AZ EU FELÉ HALADVA

Beszélgetés Búvár Gézával az EU-csatlakozás esélyeiről és veszélyeiről
(Dr. Demes György, Dr. Princzinger Gábor)
A KITE Rt. 2003. június elején „Növényvédelem a komplexitás jegyében” címmel országos szakmai tanácskozást és bemutatót rendezett, amelyen többek között Búvár Géza vezérigazgató „Esélyek és veszélyek a csatlakozás küszöbén” címmel figyelemre méltó előadást tartott. A rendezvényen lapunk is képviseltette magát. A bemutató után az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban kérdeztük a vezérigazgatót. Az interjú olyan fontos kérdésekre kíván választ adni, mint pl. milyen fontos változások várhatók a mezőgazdaságban az EU-csatlakozás után; milyen kötelezettségekkel, ill. milyen lehetőségekkel nézhet szembe a termelő a támogatások, az intervenció és általában a verseny terén.

A termelői értékesítő szervezetek
(Klemencsics András)
Az EU-hoz való csatlakozásunk számos új lépés megtételére kényszeríti a magyar mezőgazdaságot Ezek közé tartozik a termelői értékesítési szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozása is, amelyek a termelők egységes piaci fellépését, a támogatások megszerzését hivatottak elősegíteni. A termelői értékesítő szervezetek termelők – természetes vagy jogi személyek – által, elsősorban termékeik – zöldség és gyümölcs – termelésének megszervezése, közös áruvá készítése, tárolása és értékesítése céljából létrehozott szervezetek. Társasági formájuk nincs megkötve, de többségük szövetkezeti formában működik. Az írás a TÉSZ-ekkel kapcsolatos általános tudnivalókat, így a TÉSZ-ek előnyeit, a TÉSZ-ek tevékenységének értelmezését, a TÉSZ-ek fő feladatait, a TÉSZ-ek tagjainak, valamint a TÉSZ-eknek a főbb kötelezettségeit tárgyalja.

TÉSZ-ek a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődése szolgálatában
(Nagy Zoltán)
Az írás kapcsolódik az előző cikkhez. Az Agárdon működő KER-TÉSZ XXI. Kft., mint termelői értékesítő szervezet a térségben gazdálkodó 31 gyümölcstermelő értékesítését fogja össze. Az együttműködés kialakulását, és további terveit Albert Árpád elnök-igazgató mondja el egy beszélgetés keretében.

REPCETERMESZTÉS

Repcetermesztés GrowHow technológiával (x)
Az írás azt mutatja be, hogy mit ajánl a termelőknek a KEMIRA az optimális tápanyag-utánpótlásra a termesztés intenzitásának és a megcélzott termésátlagnak megfelelően.

A világ repcepiaca 2003-ban
(Blum Zoltán)
A közgazdasági elemzés bevezetőben emlékeztet arra, hogy az Európai Unió vártnál kisebb 2002. évi repcetermése és a világpiaci események hatására 2002 végén árcsúcs alakult ki: a repce áremelkedése meghaladta a szója és a napraforgómag drágulását is! Ezt követően áttekintést ad a 2002/2003-as termesztési szezon piaci történéseiről (a nagy termesztési régiók termésalakulásairól, a repceolaj készletekről és a téli fagyok, ill. a tavaszi szárazság okozta károkról). Bemutatja a repcemag és a repceolaj világpiaci helyzetét, amely döntően a kínálat erős csökkenésével jellemezhető. A kilátásokat latolgatva rámutat: a kialakult erős kereslet és készletcsökkenés következtében 2003-ban várhatóan stabilan magas szinten maradnak az olajárak.

Mélyponton a hazai repcetermesztés
(Nagy Zoltán)
Példátlan sikertelenségi sorozat jellemzi évek óta a magyar repcetermesztést. Szakemberek egész sora értetlenül szemléli a szomszédos országokban kiválóan prosperáló haszonnövény hazai agóniáját. Miközben a repceolaj reneszánszát éli, ugyanakkor a magyar termésátlagok a múlt század elején alkalmazott kezdetleges művelési módszerekkel elért eredmények szintjére estek vissza. Az idei betakarítást vélhetően mintegy 60.000 ha területről kell csak elvégezni, de számos helyen azt is ráfizetéssel. A szerző – a fenti gondolatokkal bevezetett – elemző írásában „kórképet” tár elénk a hazai repcetermesztés helyzetéről. Az okok hátterében az évek óta tartó szárazság, a gazdasági sikertelenségek és az ezzel együtt járó szűkös anyagiak egyaránt ott lapulnak. Mindezt tetézte az idei kemény tél, a vetések kifagyása. A repce sorsa, mennyisége és felvásárlási ára a nagy európai termőkörzetekben dől el, ezért a magyar termesztést kell az uniós elvárásokhoz, a piaci trendekhez igazítani. A repcetermesztés sikeres újrakezdéséhez alapos szemléletváltás szükséges. Annál is inkább, mert a méltatlanul alacsony betakarításra váró terület és a szerény várható terméseredmények ellenére a repcetermesztés feltételei minden tekintetben adottak.

Technológiai módosítások szükségessége a hibrid repcék esetében
(Blum Zoltán)
Az elmúlt években Európa valamennyi repcetermesztő országában megjelentek a hibridek. Arányuk Németországban már meghaladta a 45 %-ot, de Csehországban vagy éppen Magyarországon is jóval 20 % felett részesedtek a tavaly elvetett területeken. A hibridek térnyerésének oka elsősorban a nagyobb terméspotenciál, de nagyobb termésbiztonságuk, stressz-toleranciájuk is előnyt jelent. A cikk arról szól, hogy szükség van-e hibridek alkalmazása esetén a technológiai elemek alapvető megváltoztatására. A szerző válasz igen: a fajták és a hibridek termesztéstechnológiájában különbség mutatkozik a vetőmag mennyisége és a tavaszi tápanyag-utánpótlás terén. Az őszi N-utánpótlást, ill. a növekedésszabályozók őszi és tavaszi használatát pedig az egyes fajták és hibridek tulajdonságai határozzák meg.

Láttuk, hallottuk, olvastuk! Hegyaljai Gazdanapok
(PG)

A belépő repcetermesztők várható helyzete az EU-ban
(Kovács Csomor Zsolt)
A közös agrárpolitika az EU teljes költségvetésének 45 %-át teszi ki. Az Unió 10 tagállammal történő bővítése a termelők számának 120 %-os növekedését eredményezi, míg a mezőgazdasági terület csupán 42 %-kal nő. Az olajnövények termelői (repce, napraforgó, szója) az EU-ba történő belépés után hektár-alapú közvetlen kifizetésekben részesülnek majd. Ez a jelenlegi mezőgazdasági költségvetés 30 %-a, ami kb. 25 milliárd €-t jelent. Az európai komisszió ennek ismeretében nem mutat nagy affinitást arra, hogy a bővítés után az e területekre vonatkozó kiadásait számottevően növelje. Az olajos növényekre történő kifizetések jelenleg az Unió mezőgazdasági költségvetésének 15 %-át jelentik. A cikk a cseh repcetermelési rendszer elemzése alapján vázolja a támogatások lehetséges alakulását.

A KUKORICA TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Veszélyes kártevők (4.) A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis)
(Keszthelyi  Sándor, Dr. Nagy Barnabás, Vasas László, Dr. Szabó Zoltán, Dr. Mile Lajos)
A cikksorozat negyedik tagja a kukorica egyik legelterjedtebb és legfontosabb kártevőjét mutatja be. A szerzők részletesen leírják a kukoricamoly jelentőségét és kártételét. A rendszertani besorolás és a morfológiai jellemzés után ismertetik biológiáját. Ezen belül kitérnek az egy-, ill. két rajzás-típusú kukoricamoly életmenetére. A védekezés kérdései között kitérnek az előrejelzés korlátozott lehetőségeire és az ún. szignalizáció fontosságára. A védekezés sikerét segítik az agrotechnikai eljárások. A biológiai védekezés (természetes ellenségek) terén a gyakorlatban a Bacillus thuringiensis és a Trichogramma preparátumok használata sikeres. A vegyszeres védekezés jelenleg csak a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica-termesztésben rentábilis. A választható szereket táblázatban foglalják össze. Az írást színes képek és a fontosabb magyar nyelvű forrásmunkák jegyzéke egészíti ki.

Védekezés kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen csemegekukoricában öntözéses (chemigation) technológiával
(Dr. Jobbágy János)
Ismeretes, hogy a károsítók elleni védekezés eredményességét a kijuttatástechnika nagymértékben meghatározza. Különösen „érzékenyek” a megfelelő fedettségre a kontakt készítmények, hiszen ezek csak ott tudnak hatást kifejteni, ahová kijuttattuk azokat. Ismerve a kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke biológiáját, illetve kártételének módját, különösen fontos ez a kukorica esetében. Az ellenük való védekezésben a korábbi eljárások mellett – a pivot-rendszerű öntözőberendezéssel rendelkező gazdaságokban – egy olyan lehetőség is kínálkozik, amely az öntözővízzel együtt kemikáliákat is ki tud juttatni a károsítók ellen. Összefoglalóan ezt chemigation technológiának nevezzük. A cikk e technológiával, 1999-2002 között végzett üzemi kísérletekről számol be. A Steward 30 WG (DF) + étolaj pivot lineár öntözőberendezéssel történő kijuttatása hatékony védelmet biztosított kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen. A kezelés eredménye nem azonnal jelentkezett, hanem a kijuttatást követően fokozatosan, mivel a hatást az emésztés során aktiválódott toxikus metabolit váltja ki. Az eljárás hatékonysága és gazdaságossága is jobb volt, mint légi kijuttatásé.

A lapban következő öt írás a kukoricabogárról, ill. az ellene való védekezésről szól.

Védjük meg a kukoricát! címmel Molnár Zoltán készített tudósítást arról a szakmai tanácskozásról, amelyet május 29-én tartottak Kakasdon, a Szekszárdi Növényvédő Kft. és a Tolna Megyei  Növény- és Talajvédelmi Szolgálat közös szervezésében. A tanácskozáson a régió rovartanos specialistái ismertették a védekezés lehetőségeit.

A következő írás: Rajzik a kukoricabogár! (Dr. Princzinger Gábor), az imágók elleni időszerű védekezés szükségességére hívja fel a figyelmet. Táblázatban foglalja össze az e célra jelenleg engedélyezett rovarölő szereket. Ehhez kapcsolódik Zaják Árpád cikke: Csak méhkímélő technológiával!, amelyből a védekezés során a méhek védelme érdekében betartandó előírásokat ismerhetjük meg.

Egy kukoricatermesztő nagyüzem növényvédő mérnöke, dr. Szabó Zoltán A kukoricabogár elleni védekezés tapasztalatai Mezőhegyesen c. cikkében arról ír, hogy a kártevő elleni védelem átalakítja a gazdaság vetésszerkezetét. Azt tapasztalták, hogy monokultúrában, még optimális körülmények között termesztett kukoricában és alacsony előző évi imágólétszám esetén is, a következő évben jelentős lárvakártételre lehet számítani. Véleményük szerint ezért kukorica után kukorica a vetésforgóban már a második évben is kockázatos, a termesztés eredményességét döntően befolyásolja.

Új, ígéretes eljárás a kukoricabogár ellen az Invite-technológia (x) – írja a Biomark Kft. szerzője. A kukurbitacin hatóanyagú Invite EC nem rovarölő szer, hanem egy természetes eredetű, táplálkozást serkentő adalékanyag. Használatával az eredetileg szükséges inszekticid adagja 10 %-ra csökkenthető. Amennyiben a rendkívül kedvező kísérleti eredményeket az idei gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják, akkor az Invite-eljárás igen nagy lépés lesz a kukoricabogár elleni hatékony védekezésben.

A kézi munka szerepe a hibridek fajtaértékének megőrzésében
(Dr. Lajkó László)
A vetőmagtermesztés során egyik legfontosabb teendő a fajtaérték megőrzése, a fajta eredeti géngyakoriságának megtartása, a termésmennyiség és a minőségi tulajdonságok figyelembevételével. Különösen fontos feladat a hibridpopulációk fajtaértékének megőrzése a vetőmag-előállítás folyamán, minthogy a hibridek populációgenetikai szempontból – eltérően a szabad elvirágzású fajtáktól – nem egyensúlyi populációk. A cikk a fajtaérték megváltozásának lehetséges okai közül eggyel, az immigrációval foglalkozik. Ezen belül is kiemeli a szántóföldön végzett kézi munka szerepét a hibridvetőmag-előállítás genetikai tisztaságának megőrzésében, amit gyakorlati példákon keresztül szemléltet.

EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK

Dominator* – deszikkál és kitakarít! (x)
(Szabó István)
A glifozát-izopropilaminsó + etoxilált zsíramin összetételű gyomirtó szer használatának előnyeit mutatja be.

Küzdelem a gyomok ellen, Pázmándon
(Kutasi István, Borostyán Ferenc)
A Fejér megyei gazdaságban dolgozó szakemberek arról írnak, hogy az idei rendkívül száraz tavaszon milyen nagy gondot okozott a vegyszeres gyomirtás. Kukoricában és napraforgóban, állományban, a saját fejlesztésű permetezőgéppel sávosan kipermetezett gyomirtó szerekkel és kultivátorozással együtt értek el gyommentességet.

Sikeres karfioltermesztés a Rábaközben
(AF)
Az írás a Kisalföldön gazdálkodó sikeres karfioltermesztőt, Horváth Imrét mutatja be. A technológiai műveletek ismertetése után megtudjuk, hogy a közelmúltban tíz kertész közös elhatározása alapján megalakították a TÉSZ-t.

Sferával a cukorrépa cerkospórás levélragya ellen (x)
(Kudranyik István, Dr. Bosák Péter)
A cukorrépa-termesztésben felhasználható trifloxistrobin + ciprokonazol hatóanyagú gombaölő szerrel folytatott sikeres kísérletek eredményeinek bemutatása.

A BIOMIT PLUSSZ hatása a cukorrépa termesztésében (x)
A címben jelzett levéltrágya a kedvező kalcium-, magnézium- és mikroelem-ellátottságot szolgálja a cukorrépa-termesztésben.

Szerves vagy szervetlen bór műtrágyát? (x)
(Medvéné Nagy Margit, Dr. Száva Jenő)
A szerves kötésű és folyékony bór-trágya használatának előnyeit ismerteti.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Nagyító alatt… (22.) Lemken EuroDiamant 8 váltvaforgató eke
(Dr. Soós Sándor)
A Lemken EuroDiamant 8 váltvaforgató ekét a gyártó cég a 150-170 kW motorteljesítményű traktorokhoz fejlesztette ki. A gép rendeltetése: különböző kötöttségű talajokon osztóbarázda és bakhátmentes középmély- és mélyszántás. A gép műszaki jellemzése után ismerteti a vizsgálatok körülményeit és eredményeit. A réselt kormánylemezes eketestekkel szerelt eke gabonatarlón, vetőszántás során jó minőségű munkát végzett. Szárzúzott kukoricatarlón réselt kormánylemezes eketestekkel, valamint beforgató lemezzel, illetve előhántóval kiegészített ekével történt mélyszántás során is mindkét kormánylemezes eketest tökéletes forgatást végzett, ami az általános őszi talajállapotok ismeretében különösen figyelemre méltó teljesítmény. Ismerteti a vizsgálatok során a teljesítmény, a munka minőségi, az energetikai és az üzemeltetési jellemzőkről kapott eredményeket. Végül ajánlásokat tesz a felhasználóknak a gép üzemeltetésével kapcsolatban.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

A termelők biztonsága – termeltetési integráció
(Dr. Marton László)
A cikk az IKR Rt. harmincéves jubileuma alkalmából tartott szakmai rendezvényen elhangzott előadás szerkesztett változata. Az IKR Rt. által koordinált és megvalósított integráció a búza, kukorica, napraforgó és repce termesztésére terjed ki. Lényege: a termelő átlagosan 50 ezer Ft hitelkeret erejéig kapja meg a termeléshez szükséges anyagokat, a vetőmagot, a műtrágyát, a növényvédő szereket, valamint a gépalkatrészeket. A felhasznált anyagok és kamatainak ellenértékét a termelők a termelési ciklus végén terménnyel fizetik meg. E jól működő megoldás ellenére a szerző megemlíti a termelést kísérő kedvezőtlen jelenségeket is. A termelők többségének ráfordításait nem a szakmai okok motiválják, hanem a rendelkezésükre álló szűkös anyagi források. Az ún. „túlélési technológiák” alkalmazása akadályozza a jó minőségű termékek előállítását.

Agrármúlt. Kétszáz éve született Justus von Liebig
(Dr. Kádár Imre)
Megemlékezés Liebigről, a kémia és a növénytáplálás tudományának kiemelkedő alakjáról.

Doktori disszertáció a szőlőlisztharmatról. Tudósítás
(P. G.)
Tudósítás Füzi Istvánnak, a szőlőlisztharmatról készített doktori (PhD) értekezésének sikeres megvédéséről.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)