AZ EU FELÉ HALADVA

Az EU-csatlakozás várható hatása a mezőgazdaságra, a gépállományra és a gépüzemeltetés költségére
(Dr. Gockler Lajos)
Magyarország 2004-ben az EU tagja lesz, ezért a hátralévő időben számba kell venni, hogy a csatlakozás milyen következményekkel jár. A termelőket fel kell készíteni az előre látható változásokra, hogy azok ne érjék meglepetésként a gazdálkodókat. A cikk szerzője írásában arra tesz kísérletet, hogy az EU-csatlakozásnak a mezőgazdaságban várható hatásait az olvasók elé tárja. Bevezetésként a hazai mezőgazdaság és a gépállomány általános helyzetét ismerteti. Ezt követően rátér a mezőgazdaságban várható változások, részletesebben a termelési költségek várható változásainak számbavételére. A mezőgazdaság fejlődésének lehetséges változatait taglalva a gyors megoldás, a lassú „fejlődés” és a közepes megoldás lehetőségeit vázolja fel. Részletesen elemzi az EU-csatlakozás hatásait a mezőgazdasági termelés körülményeire. A jelenleg kedvezőtlen helyzetben lévő mezőgazdaságunk – a csatlakozás miatt is – számottevő fejlesztésre szorul. A fejlesztés egyik nagyon fontos (talán legfontosabb) területe a gépesítés, mert megfelelő gépek nélkül nem lehet eredményesen termelni. Ha a mezőgazdaságot a közeljövőben nem sikerül kellő szintre emelni, úgy versenyképességünk – a nyugati mezőgazdasági termékekkel szemben – lényegesen csökken. Ennek eredménye a hazai termelés további mérséklődése, és ezzel együtt a nyugati termékek térhódítása lehet.

A növény-egészségügyi szabályozás változásai az EU-csatlakozás tükrében
(Kalmár Károly)
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt számottevő változásra kell számítani a növény-egészségügyi szabályozás területén is. A teljes jogharmonizáció megvalósítása jegyében, ez év áprilisában jelent meg a 37/2003. (IV. 4.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló korábbi 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról. A módosítások egy része már a kihirdetést követően hatályba lépett, többségét viszont csak a csatlakozás után kell majd alkalmaznunk. Ezek ismerete minden termelő számára fontos lesz, mivel a növény-egészségügyi ellenőrzések rendszere a csatlakozást követően meg fog változni. A cikk tárgyalja a zárlati károsítók témakörét, majd a szabályozás új elemét jelentő védett zóna fogalmát és tudnivalóit. Részletesen ismerteti a növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer új elemeit (nyilvántartási rendszer, növényútlevél stb.), majd a zárlati intézkedéssel összefüggő kártalanítás kérdéseit.

BÚZATERMESZTÉS

A magyar mezőgazdaság „zászlós növénye” a búza. A búzatermesztés sikerei és válságai az egész mezőgazdaságra kihatnak. Ebben a fejezetben a közelgő EU-csatlakozás által teremtett új helyzetnek a búzatermesztésre, a búza piacára gyakorolt hatását latolgatják a szerzők. A helyzet azért sajátos és egyedi, mert a magyar termelők a 2003 őszén elvetendő búzát 2004-ben már EU-tagként fogják learatni és értékesíteni.

Nagy Zoltán Segítség, búza!  c. cikkében az egész búzatermesztésre kiterjedő áttekintést próbál adni a jelenlegi és a jövőbeni helyzetről. Kijelenti: „Az étkezési búza tradicionális magyar termék, amelynek ismérve, hogy sütőipari minőségében mindenkor képes felülmúlni a nyugat-európai országokban előállított, jellemzően euro-minőséget.” Írásának további fő gondolatai: ha van minőség, van piac; a siker titka a következetesség. Végül az értékesítés kilátásait, a piacra jutás esélyeit elemzi.

Búzát termelni Európában, Európának címmel Dr. Bódis László, az OMMI főigazgató-helyettese a gabonatermesztők számára hozzáférhető támogatásokról és az intervenciós felvásárlási árakról ír. A fajtahasználat változásai azt jelentik, hogy 2004-től az EU Közös Katalógusán szereplő valamennyi fajta Magyarországon is termeszthető lesz. A hazai fajták élesebb versenyhelyzetbe kerülnek. Ezért fontos lenne egy ajánlati fajtalista mielőbbi elkészítése, ami a termelők jobb tájékozódását segítené elő.

Makay György a Gabonaszövetség titkára Aszály vagy intervenció – remélem, a piacnak is lesz esélye c. írásának első részében az ún. átmeneti szezon nehézségeit, problémáit elemzi, majd a búzaexport esélyeit latolgatja.

Vélemények a búzatermesztési gyakorlatból…
Miskucza Péter (Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.) a lap által feltett kérdésekre válaszolt. Ezek közül kiemelésre kívánkozik az a válasz, a mely a termelőkkel szembeni jövőbeni elvárásokat összegzi: „Vessen jó minőségű, fémzárolt vetőmagot és igyekezzen megfelelni a jogszabályok által meghatározott feltételeknek, hogy minden felvehető támogatáshoz hozzá tudjon jutni. Termelni nem felejtett el a magyar gazdatársadalom, csak rendkívül tőkeszegény. Ráadásul az EU-ban megkövetelt adminisztráció sem erőssége. Ezen mindenféleképpen javítani szükséges.”
Sziládi József (Enyingi Agrár Rt.) írása egy vetőmagtermesztő gazdaság tevékenységébe enged bepillantást. A vetőmagtermesztés jelenlegi legnagyobb gondja, hogy az elit mag beszerzése idején a piacra jutás előtt két évvel kell kiválasztanunk a termesztendő fajtát. A viszonyaink között jól termő és jó minőséget adó fajtákat sem mindig fogadja el a vevő. Véleményünk szerint a vevő fajtaválasztását még mindig a divatos fajták marketingje határozza meg.”

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Veszélyes kártevők (3.) A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)
(Dr. Sáringer Gyula, Dr. Szentesi Árpád, Dr. Jermy Tibor)
A cikksorozat harmadik tagja az egyik legelterjedtebb és legismertebb kártevő rovart mutatja be. A szerzők részletesen leírják a burgonyabogár történetét, európai és magyarországi behurcolásának főbb állomásait. A rendszertani besorolás és a morfológiai jellemzés után ismertetik biológiáját, ezen belül: életmódját, diapauzáját és tápnövény-választását. A védekezés kérdései között kitérnek az előrejelzés korlátozott lehetőségeire, a védekezés sikerét segítő agrotechnikai eljárásokra és a biológiai védekezés (természetes ellenségek) terén tett próbálkozásokra. Ez utóbbiak a gyakorlatban nem terjedtek el. A vegyszeres védekezésre választható szereket táblázatban foglalják össze. Az írást színes képek és a fontosabb magyar nyelvű forrásmunkák jegyzéke egészíti ki.

A triklórfon esete a burgonyabogárral, avagy egy rovarölő szer igaz története
(Dr. Inczédy Péter)
Az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a területegységre javasolt növényvédő szer (ill. hatóanyag) adagnál kevesebb mennyiség kijuttatása a hatékonyság fokozatos csökkenéséhez, a kártevőben a rezisztencia kialakulásához, s végső soron az adott növényvédő szer „karrierjének” végéhez vezethet.

GrowHow szerviz a termelők szolgálatában (x)
A Kemira cég által nyújtott sokrétű szakmai és kereskedelmi szolgáltatások bemutatása.

Védekezés a napraforgó kártevői ellen
(Dr. Szeőke Kálmán)
A napraforgó-termesztésben meghatározó szerepet játszanak a növénybetegségek, de nem lebecsülendő az állati kártevők jelentősége sem. Fellépésük, kártételük mértéke nagyban függ az időjárás alakulásától. A 2003. év eddigi száraz időjárása különösen kedvezett a fiatal korban károsító rovarkártevőknek. A cikk tárgyalja a talajlakó kártevők, a kelés után jelentkező barkó-félék, majd a levéltetvek és a poloskák jelentőségét, kártételét és az ellenük való vegyszeres védekezés lehetőségét.

A repce deszikkálása
(Dr. Karamán József)
A repce betakarítása nagy kockázatokkal és veszteségekkel járhat, ha nem készülünk fel rá a megfelelő módon és időben. Különösen vonatkozik ez az idei évre, amikor a kemény tél nyomán sok repcetáblát ki kellett szántani. A megmaradt területeken fokozott figyelemmel és gondossággal kell elvégezni a betakarítás előtti állományszárítást. A cikk röviden bemutatja az aratás idejére a repcetáblában agresszív módon felszaporodó gyomnövényeket, és számba veszi az állományszárítás végrehajtásánál figyelembe veendő szempontokat (időjárási tényezők, gépek megválasztás, a repce érettségi állapota stb.). Részletesen ismerteti az állományszárításra engedélyezett vegyszereket és felhasználásuk körülményeit.

SFERA – a napraforgó egészségére (x)
(Dr. Bosák Péter)
A trifloxistrobin + ciprokonazol hatóanyagú fungicid használatának ismertetése a napraforgó betegségei ellen.

A cukorrépa táplálása a növényélettani ismeretek tükrében (x)
(Tamás István)
A Magyar Kwizda Kft. által forgalmazott Wuxal levéltrágyák, valamint a Cuproxat FW (rézszulfát), a Cosavet DF (kén) és  az Eminent 125 SL (tetrakonazol) gombaölő szerek cukorrépában való használatának előnyeit taglalja.

GYÜMÖLCSFÉLÉK VÉDELME

Fagyvédő gyertyák alkalmazása csonthéjasokban
(Horváth Beáta)
A balatonvilágosi Balaton Fruit Kft. csonthéjasok termesztésével foglalkozik 45 hektáron, melyből közel 40 hektáron kajszibarack található. Az elmúlt években a kft. sikeresen vette fel a harcot a tavasszal jelentkező hideg ellen, megfelelő termésbiztonságot érve el ezzel a virágzáskori, és azt követő fagykárral szemben. A fagy elleni védelemnek számos módszere ismert, a cikk egy eddig még kevésbé alkalmazott eljárást, az ún. „paraffingyertyák” használatát ismerteti. Az 5,5 literes kannákban lévő paraffin a hozzáadott különböző adalékok segítségével biztosítja az égést 10-12 órán át. A gyertyák égése megfelelően felmelegíti a levegőt még mínusz 7-8 fokban is, amikor már a legtöbb más módszer nem hatásos.

Gyümölcsültetvények védelméről. Tudósítás.
(Molnár Zoltán)
A Gyümölcsösök növényvédelme címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést április 24-én a Szekszárdi Növényvédő Kft., Agárdon. A tudósítás az elhangzottak közül – mint legfontosabbakra – a meggy és kajszi növényvédelmére vonatkozó megállapításokat emeli ki. A meggy növényvédelmének gerincét továbbra is a monilia elleni védelem képezi. A kajszitermesztésben a monilia mellett a gnomóniás betegség a meghatározó. A kultúra általános termesztési helyzete aggodalomra ad okot. Az ültetvények rendkívül rossz növény-egészégügyi állapota miatt – többek között – a metszés elméleti alapjait és gyakorlatát újra kellene értékelni.

GÉPESÍTÉS ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKA

Ünnepélyes gépátadás Nagykanizsán, a Gyümölcsöskert Rt.-ben. Tudósítás.
(Dr. Demes György)
Ünnepélyes keretek között 2003. április 24-én került sor az IKR Rt. részéről 13 db New Holland traktor (1 db TN95 F ültetvényes traktor, 11 db TL 90 univerzális traktor és 1 db 8870A jelű szántóföldi nagytraktor), továbbá egy CX 760 kombájn átadására a nagykanizsai székhelyű Gyümölcsöskert Rt. részére. Az eseménynek különös hangsúlyt adott az a tény, hogy ilyen nagyszámú gép egy „csomagban” való megvásárlására csak ritkán nyílik alkalom.
Az átadási ünnepséget követően a Gyümölcsöskert Rt. és az IKR Rt. vezetői nyilatkoztak a lapnak.

Növényvédő gépek szerkezeti felépítése (1.)
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A szerző a növényvédelmi gépek felépítéséről szóló, most induló cikksorozatában a permetezőgépek legfontosabb szerkezeti részeit mutatja be a permetlétartálytól a szórófejekig. Az első részben részletes ismertetésre kerülnek a tartály és tartozékai, a keverőberendezések, a vegyszerbemosó, az öblítő- és a kézmosó-tartály, a szívószűrő és a különböző típusú szivattyúk. Az írást színes képek egészítik ki.

Nagyító alatt…(21.)   Grégoire Besson SPB9 váltvaforgató eke
(Dr. Soós Sándor)
A Grégoire Besson SPB9 váltvaforgató eke különböző kötöttségű talajok osztóbarázda- és bakhátmentes szántására alkalmas. A féligfüggesztett kivitelű eke két fő részből áll: a vázszerkezetből és a művelőegységekből. A gép műszaki jellemzése után ismerteti a vizsgálatok körülményeit és eredményeit. A különböző típusú kormánylemezes eketestekkel szerelt ekét gabonatarlón vetőszántásban, illetve szárzúzott kukoricatarló mélyszántása során vizsgálták. Ismerteti a vizsgálatok során a teljesítmény, a munka minőségi, az energetikai és az üzemeltetési jellemzőkről kapott eredményeket. Végül ajánlásokat tesz a felhasználóknak a gép üzemeltetésével kapcsolatban

KÖRNYEZETVÉDELEM

Gondolatok a honi agrárkemizálásról. Tudósítás.
(Molnár Zoltán)
A Fejér Megyei NTSZ április közepén székhelyén, Velencén látta vendégül a MAE Agrárkemizálási Társaságát és a szakigazgatás, a kutatás, a szakoktatás területéről meghívott vendégeket a címben jelzett témakörben tartott, soron következő ülésen. Az előadók a hazai növényvédőszer-felhasználás és az élelmiszer-biztonság kérdéseit tárgyalták meg különös tekintettel a közelgő EU-csatlakozásra.

A növényvédőszer-csomagolóeszközök sorsa Franciaországban
(Dr. Káldy János)
A szerző francia szakirodalmi források és tapasztalatok alapján készített írása azt mutatja be, hogyan próbálják megoldani szennyezett növényvédőszer-göngyölegek begyűjtését és további kezelését az Unió legnagyobb mezőgazdaságú államában, Franciaországban. A cikk ismerteti a problémakörrel összefüggő francia jogi szabályozást, majd a begyűjtő szervezetek működését, a begyűjtés eddigi tapasztalatait és tanulságait.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Megalakult az Óvári Gazdászok Szövetsége
(Kettinger Gyula)
A Mosonmagyaróváron végzett gazdászok kapcsolatának szorosabbra fűzése, valamint az egyetem ismertségének megőrzése és növelése érdekében az egyetemi kar vezetése a közelmúltban kezdeményezte az Óvári Gazdászok Szövetsége megalakítását. Erre jó alapot adott az egyetem 185 éves sikeres múltja, valamint az a számos itt végzett gazdász, aki máig hű maradt a szakmájához. A tudósítás erről az ünnepi eseményről szól.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)