Ízelítő a tartalomból
Ehhez a lapszámhoz nincsenek feltöltve betekintő cikkek.
AZ EU FELÉ HALADVA
A mezőgazdasági kemikáliák felhasználása és az élelmiszerbiztonság
(Dr. Pálmai Ottó)
A jelenlegi termelési körülmények között nem mondhatunk le a kemikáliák, ezen belül a növényvédő szerek és a műtrágyák használatáról. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű élelmiszerbiztonsági feltételek nem nélkülözhetik a jó mezőgazdasági gyakorlat (GAP) elvének kidolgozását és gyakorlati bevezetését. Ez sürgős feladat. A cikk tömör összefoglalását adja az intenzív termesztés és az ebből eredő túltermelés, valamint a fenntartható és környezetkímélő termesztés közötti ellentmondás problematikájának. Szól a műtrágyák és a növényvédő szerek szerepéről, az élelmiszerbiztonság intézményi hétteréről, majd rávilágít a legsürgetőbb teendőkre.
Aktuális gondolatok az EU-csatlakozás előtt az ajánlati fajtalistáról
(Dr. Lajkó László)
A közeljövőben a fajták jelentősége hazánkban is még inkább felértékelődik. Az Európai Unió kibővülésével ugyanis jogilag a növényfajták tekintetében is leomlanak a nemzeti határok. Az EU-ban általánosan bevezetett és elfogadott az ajánlati fajtalisták független szakmai szervezetek által történő elkészítése és közreadása, mivel ezek adják a fajtamegválasztás szempontjából legteljesebb információt a termelők számára. A fajtakiválasztást leendő EU-tagként – az ország természeti, agronómiai és piaci lehetőségeit egyaránt figyelembe véve – Magyarországon is segíteni szükséges. Az elkövetkező években az ajánlati fajtalistát hazánkban is el kell készíteni. Az ajánlati fajtalista azonban csak akkor töltheti be igazán fontos szerepét, ha a szakminisztérium, az agrárkamara és a terméktanácsok, valamint a gazdasági élet szereplői közösen megtesznek mindent a rendszer felépítéséért és hatékony működéséért.
SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK VÉDELME
Helyzetkép a kukoricabogárról 2003 tavaszán
(Dr. Princzinger Gábor, Dr. Kiss József, Dr. Ripka Géza)
Az elmúlt év nyarán egyes déli megyék termelőit valósággal sokkolta az amerikai kukoricabogár lárvakártétele, a sok helyen tapasztalt növénydőlés, a nagyvadak dúlására emlékeztető táblák látványa. A cikk az idei kártételi és védekezési szezon előtt áttekintést kíván adni az aktuális helyzetről. A tárgyalt főbb témakörök: a hazai fertőzöttségi és kártételi helyzet; kitekintés az európai elterjedésre; újabb ismeretek a kártevő életmódjáról, tápnövényköréről; a lárvák elleni védekezés lehetőségei tavasszal; az imágók elleni védekezés lehetőségei nyáron. Végül vázolja a termelők bevonásával tervezett továbbképzési és együttműködési programokat.
Adalékok egy adalékhoz, avagy bizonyított a BIO-FILM (x)
(Mathiász Tivadar)
Termelői, felhasználói vélemények és tapasztalatok összefoglalása a Bio-Film permetezési adalékanyag használatának előnyeiről.
A kukorica gyomirtás és a talajfertőtlenítés összefüggései (x)
(Fehér Tamás)
Az írás a karboszulfán hatóanyagú talajfertőtlenítő szer használatának előnyeit mutatja be a szulfonil-karbamid herbicidekkel tervezett posztemergens gyomirtás esetében, a kukoricában.
Mezei acat, parlagfű, szerbtövis – a LONTREL* a megoldás (x)
(Dow AgroSciences)
A Lontrel (klopiralid) gyomirtó szer felhasználását ismerteti a címben jelzett gyomnövények ellen.
SZŐLŐTERMESZTÉS, SZŐLŐVÉDELEM
Stúdium. Szőlőleromlás, korai tőkeelhalás
(Dr. Dula Bencéné)
Ez a tanulmány-értékű írás a szőlő világszerte tapasztalható leromlásáról, a korai tőkeelhalás problémájáról szól. A dolgozat első része a betegségről szóló általános tudnivalókat foglalja össze. Az elméleti alapok rövid áttekintése után előbb a fiatal tőkék leromlását, majd a termőkorú ültetvények korai elhalását tárgyalja. Ezt követően összefoglalja a védekezés (korlátozott) lehetőségeit. Az írás második része valós, gyakorlati példák alapján mutatja be a betegség megjelenését két fontos borvidéken (Eger és a Mátraalja), a kiváltó okokat, a fertőzött szaporítóanyag jelentőségét és a halaszthatatlanul fontos teendőket. A cikket – a tüneteket bemutató – számos színes kép egészíti ki.
Esca fertőzés a Balatonboglári borvidéken (2000-2002)
(Rábai Andrea, Morvai Szilveszter, Vukovich László, Makó Szabolcs, Dr. Lázár János, Dr. Mikulás József)
Ez az írás kapcsolódik az előző cikkhez. A balatonboglári borvidéken tapasztalt szőlő tőkeelhalásról ad számot az elmúlt három évben végzett felmérések és vizsgálatok alapján.
A fungicidválasztás szempontjai a szőlő betegségei ellen
(Nemes Zoltán)
A cikk a szőlő három legfontosabb betegségével: a szőlőperonoszpórával, a szőlőlisztharmattal és a szürkerothadással kapcsolatos ismereteket és a védekezés sarokpontjait tekinti át. Röviden bemutatja a betegségek tüneteit, kitér a kórokozók életmódjára, végül ismerteti a védekezés elveit, és a legfontosabb fungicideket.
A 2001. évi szőlőterület összeírás eredményei Bács-Kiskun megyében
(Elek Gabriella)
Az EU tagállamaiban már 1962-ben kötelezővé tették a szőlőkataszter elkészítését. Ekkor még csak a közös borpiaci szabályozáshoz legszükségesebb adatok összegyűjtését írták elő. 1979 óta viszont a szőlőültetvények 10 évenkénti teljes körű felmérése minden tagország számára kötelező. Magyarországon a 2198/1998 (IX. 9.) kormányhatározatban rögzítették, hogy uniós csatlakozásunk időpontjáig a szőlő-gyümölcsös területeink adat-felvételezését végre kell hajtani, és az eredmények alapján EU-előírásoknak megfelelő nyilvántartást kell kialakítani. A cikk a Bács-Kiskun megyére vonatkozó adatokat foglalja össze. Az ültetvények összeírása, az adatok sokoldalú kiértékelése hozzájárul az ültetvényekkel kapcsolatos termelés, a piaci alkalmazkodó képesség és értékesítés tervezéséhez, szervezéséhez. Ezen kívül hosszú távú stratégiai döntéseket alapoz meg és országos szintű összefüggésekre irányítja a figyelmet.
GÉPEK, GÉPESÍTÉS
A mezőgazdaság és a gépüzemeltetés
(Dr. Gockler Lajos)
A hazai mezőgazdaság jövője attól függ, hogy tudunk-e kellően takarékoskodni, és képesek leszünk-e javítani a termelés hatékonyságát vagy nem. Mivel 2004-ben hazánk nagy valószínűséggel az EU tagja lesz, meg kell felelnünk az EU igényeinek, fel kell vennünk a versenyt a már korábban is EU-tag országokkal, melyek mezőgazdasága a jövőben is majdnem kétszer annyi kiegyenlítő támogatást kap, mint a most csatlakozók. A versenyben azonban csak abban az esetben állhatunk helyt, ha a csekélyebb támogatás ellenére olcsóbban termelünk, mint ők. A mezőgazdasági termelés költségének – a körülményektől függően – mintegy 30-70 %-a a gépüzemeltetési költség, ami igen jelentős arány. Sajnos, az utóbbi 10-15 évben a mezőgazdaságban bekövetkezett változások következtében a termelés lényegesen csökkent, a költségek viszont nagymértékben növekedtek. Ennek egyik fő okaként a szerző az elaprózott birtokméretet tekinti. A termelési költségek csökkentésének módját a nagyobb gazdálkodási egységek kialakításában, a tagosításban és az integrációban látja. Mondanivalóját számos statisztikai adattal és táblázattal támasztja alá.
Növényvédő gépek üzemeltetése
(Dr. Csizmazia Zoltán)
A szerző a lap korábbi számainkban a növényvédelmi gépek szezonra történő felkészítéséről és beállításáról írt. Ezúttal a gépek üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókról nyújt részletes áttekintést. Hangsúlyozza: egy minden paraméterében korszerű, jól beállított permetezőgéppel is lehet eredménytelen, sőt káros munkát végezni, ha az üzemeltetés alapvető szabályait nem tartjuk be. A szakszerű üzemeltetéshez ismerni kell a gép néhány jellemzőjét. E tekintetben a legfontosabb a gép szórásképének jellege és az ezzel kapcsolatos tudnivalók. A cikkben külön ismerteti a szántóföldi gépek és az ültetvénypermetező gépek üzemeltetési kérdéseit.
Nagyító alatt…(20.) Az OÁB-3,2 jelű ásóborona
(Dr. Soós Sándor)
A kecskeméti OMIKRON Kft. által gyártott OÁB-3,2 függesztett ásóborona különböző kötöttségű talajok előkészítési feladataira, valamint műtrágyák és növényvédő szerek talajba keverésére, bedolgozására jól használható. A gép műszaki jellemzése után ismerteti a vizsgálatok körülményeit és eredményeit. Ez utóbbiak elemzésekor külön-külön kitér a teljesítmény, a munka minőségi, az energetikai és az üzemeltetési jellemzőkre. Üzemeltetésekor fokozott figyelmet kell fordítani a munkagép hossz- és keresztirányú vízszintességének beszabályozására.
A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetségének ajánlása a 2003. évi szolgáltatási árakra.
A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége minden évben kidolgozza és közreadja a gépi szolgáltatások javasolt árait. Az írás a 2003-ra javasolt árlistát tartalmazza.
Az MF 8900 több mint egy erős rakodógép (x)
A Massey Ferguson rakodógépeket mutatja be.
EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK
Nitrogéntrágyázás a múltban és napjainkban, itthon és Európában
(Dr. Németh Tamás)
A magyar szántóföldi növénytermesztés tápelem-mérlege a nitrogén és a kálium esetében az 1960-as évek második felétől, míg a foszfor esetében az 1960-as évek első felétől vált pozitívvá. Ez az évenkénti pozitív mérleggel záró időszak az1980-as évek végéig tartott. Sem az 1960-as évekig, sem 1990-es évtől kezdődően a tápelem-felhasználásunk mértéke nem érte el az adott évben az adott táblán felvett tápelemek mennyiségét. Az írás a helyes tápanyag-utánpótlási gyakorlat szükségességével, a talajok nitrogéntartalmának csökkenésével, a tápanyag-utánpótlási szaktanácsok készítésével és a nitrogén trágyázási rendszerek alapjaival foglalkozik.
A cserebogarak és kártételük
(Dr. Szeőke Kálmán)
A rövid közlemény a tavasszal rendszeresen károsító cserebogarak elleni védekezés kérdéseit tárgyalja.
Borból készülnek…. (2. rész)
(Dr. Pásti György)
A cikksorozat második része a csemege- és ürmösborok, valamint a borpárlat és törkölypálinka készítéséről szól. Mindkét italcsoport nagy népszerűségnek örvend a hazai fogyasztók körében. Elkészítésük folyamatát, technológiáját és fogyasztásuk egyéb tudnivalóit ismerhetjük meg a szakértő szerző színes írásából.
BASF dubrovniki sajtótájékoztatója. Tudósítás
(Dr. Demes György)
Ebben az évben a horvátországi Dubrovnikba hívta a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági újságíróit a BASF abból a célból, hogy beszámoljon az e régiót érintő fejlesztési elképzelésekről, várható tendenciákról és változásokról, különös tekintettel a küszöbön álló EU-csatlakozásra. A cikk az elhangzottak tömör összefoglalása.
Könyvismertetés. Az alma ventúriás varasodása: biológia, előrejelzés és védekezés (Szerkesztette: Holb Imre)
(Dr. Princzinger Gábor.)
Rövid ismertetés az elmúlt év végén megjelent igen értékes és tartalmas szakkönyvről
Agrármúlt… 100 éve hunyt el Kühne Ede (1839-1903)
(Dr. László László)
A hazai mezőgazdasági gépgyártás német származású, kiemelkedő alakja életútjának bemutatása.
Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)
ELFOGYOTT!
2020-as kiadású, 112 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a kártevők/kárképek fotóival.
A könyv tartalmazza a 2021-ben várhatóan engedéllyel rendelkező szintetikus rovarölőszerek listáját. Jelen kiadvány fő célja a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.
Pintér Csaba - Kazinczi Gabriella: Gyommagfotók (Gyomnövények generatív szaporítóképletei mikroszkópos felvételeken)
2016-os kiadású, 88 oldalas, keménykötéses, színes fotókkal gazdagon illusztrált, látványos szakkönyv a gyommagok fotóival.
A „Gyommagfotók”mikroszkópos fotóatlasz. 58 fotótáblán 172 gyomfaj generatív szaporítóképlete került bemutatásra a kiadványban.
ELFOGYOTT!!! 2005-ös kiadású, 296 oldalas, keménykötéses, gazdagon illusztrált szakkönyv gyomnövényeinkről. A Gyakorlati Agrofórum hasábjain megjelent cikksorozatot átölelő kiadvány. Hasznos információkkal látja el olvasóit.
A talajművelőgép választáshoz és üzemeltetéshez készített kézikönyv az elmúlt 100 év ismeretanyaga, ill. a szerző 50 éves tapasztalata (BME Budapest, MGI Gödöllő) alapján készült. Megtalálhatók benne a tankönyvi ismeretek éppúgy, mint a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálati eredményei.
Az itt bemutatott könyv borítóján, a színeiben pompázó őszi erdő egyik leveleit hullató fája alatt szomorkodik egy öreg pad. Szomorú, mert egyedül van. Arra kérem a Tisztelt Olvasót, hogy üljünk le erre az elárvult öreg padra, és ha van kedve, meg türelme, olvassuk együtt a barangolásaimról szóló történeteket.
Azért adtuk ennek az Agrofórumban megjelent írásokból összeállított interjúgyűjteménynek azt a címet, hogy „…nemcsak a repcetermesztőknek”, mert a beszélgetések során elhangzott gondolatok többsége más növényekre is vonatkoztatható.
Dr. Keszthelyi Sándor: A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire
2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.