A FEJTRÁGYÁZÁSRÓL

A fejtrágyázásról. Fogalom-meghatározás és történeti áttekintés
(Dr.  Kádár Imre)
Az írás a fejtrágyázásról készített összeállítás bevezetéseként tisztázza magát a fogalmat: mit értünk fejtrágyázáson? Visszatekint a XIX. századi magyar és külföldi szerzők munkáira, amelyek a fejtrágyázás – és általában a tápanyag-utánpótlás – kérdéseiben meghatározók voltak. Rámutat, hogy főként a nyugat-európai szerzők trágyázási és termesztési tapasztalatai az eltérő talajtani, éghajlati és termesztési viszonyok miatt hazánkban közvetlenül nem alkalmazhatók.

Körkérdés a búza fejtrágyázásáról
(szerkesztette: Dr. Princzinger Gábor)
A hazai műtrágya-felhasználás jelenlegi szintjén sincsen alternatívája a kalászos gabonák tenyészidőszakban elvégzett N-műtrágyázásának. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a jelentős költségekkel járó fejtrágyázás fontos eleme a termesztéstechnológiának. A döntés során figyelembe veendő szempontok összetettek, a mikor, mivel és mennyivel kérdésekre adható válaszoknak sokféle kombinációja lehetséges.
A búza fejtrágyázás elveinek megvitatására körkérdéssel kerestük meg a témakör ismert kutatóit, szaktanácsadóit és a gyakorlatban dolgozó termesztő szakembereket. A szakmai vitában részt vettek:

Dr. Árendás Tamás tudományos főmunkatárs (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár),
Bakonyi István agrármérnök, (Széra Kft., Sárbogárd),
Dr. Horváth József szaktanácsadó (Talajerőgazdálkodás Kkt., Kaposvár),
Dr. Kádár Imre tudományos osztályvezető (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest),
Dr. Kismányoky Tamás egyetemi tanár (Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar, Keszthely),
Dr. Pálmai Ottó igazgató (Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Velence),
Varga Katalin agrokémiai szakirányító (Agroprodukt Rt., Pápa).

Az összeállítás a vitában elhangzott legfontosabb megállapításokat foglalja össze. Amint az várható volt, a fejtrágyázás – és általában a tápanyag-ellátás – kérdéseire adott válaszok nem mindenben egységesek és azonosak, annak ellenére, hogy a megkérdezett szakemberek több tekintetben hasonló álláspontot képviseltek. A kutató-fejlesztők kísérleteinek és vizsgálatainak körülményei, a termesztők gyakorlatban szerzett tapasztalatai, a termőhelyek sokfélesége, az évenként változó és soha nem azonos időjárási körülmények stb. mind-mind árnyalták a feltett kérdésekre adott válaszokat.

A nitrogéntrágyázás és környezetvédelmi megítélése az EU-ban
(Dr. Németh Tamás)
A cikk a fejtrágyázásról szóló összeállításhoz kapcsolódva ismerteti a címben jelzett témát. Az EU-ban „A környezetkímélő és a vidék fenntartását célzó mezőgazdasági termelési módszerek támogatását biztosító” 2078/92 számú EU Tanács rendelet alapján a tagországoknak kötelező saját agrár-környezetvédelmi programot kialakítani és bevezetni. Az agrár-környezetvédelmi program során a környezet, a természet védelmét, a táj fenntartását és megőrzését célzó mezőgazdasági termelési módszerek támogatását valósítják meg. Az EU-országok egy részében, a kedvezőtlen környezeti feltételek (laza talajok, nagy éves csapadék-mennyiség, felszínhez közeli talajvízszint) és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat együttes hatásaként a talajvizek nitrátosodása komoly környezeti terhelést jelentett. A vizek nitrát-terhelésének elkerülése érdekében az EU megalkotta az ún. nitrát-direktívát (91/676/EEC), amely korlátozza a területre évente kijuttatható szerves nitrogén mennyiségét.

A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSE

Napraforgó termesztéstechnológiai vizsgálatok legújabb eredményei
(Dr. Pepó Péter, Zsombik László)
A napraforgó termesztéstechnológiájának elemei közül kiemelkedő fontosságú a szakszerű tápanyagellátás, az optimális vetésidő és állománysűrűség, valamint a növényvédelem bizonyos elemeinek meghatározása. Ezek a tényezők a termés mennyiségét és minőségét jelentősen befolyásolják, ezért optimalizálásuk – figyelembe véve a különböző fajták agrotechnikai igényeit és reakcióját – az adott termőhelyi feltételek között elengedhetetlen. A cikk a vetési idő, a tőszám és a műtrágyázás termésre és a napraforgó növénykórtani helyzetére gyakorolt hatásának vizsgálatáról szól. Megállapítják, hogy az agrotechnikai elemek optimális paramétereinek megválasztása a hibridektől függően változik, de azt több egyéb tényező – leginkább az évjárat – módosítja.

A napraforgó hibridek fajtakísérleti eredményei a hajdúsági löszháton
(Dr. Pepó Péter, Borbélyné Dr. Hunyadi Éva)
A termésátlagok növelésének egyik meghatározó eleme a megfelelő hibrid (fajta) megválasztása. A hibridek ökológiai adaptációs képességében és agrotechnikai igényében jelentős eltérések tapasztalhatók, s ezek ismerete a jövőben még inkább felértékelődik. A Debreceni Egyetem kísérleti telepén 1998 és 2002 között folytatott fajta-összehasonlító kísérletekben vizsgálták a termesztésben lévő napraforgó fajták termés mennyiségének és minőségének alakulását. Bemutatják a különböző évjáratok hatásait.

A napraforgó termesztéstechnológiáját befolyásoló növényvédelmi tényezők
(Papp Zoltán)
A napraforgó-termesztés sikerét döntően a fajtaválasztás, az agrotechnikai tényezők és a kultúra növényvédelmi helyzete határozzák meg. Az írás ezek közül ez utóbbi kettővel foglalkozik részletesen. Az agrotechnikai elemek hatása (terület-kiválasztás, elővetemény, talajművelés, tápanyag-ellátottság, tőszám) nemcsak közvetlenül, hanem közvetve, a növényvédelmi helyzet kedvező vagy kedvezőtlen befolyásolásával érvényesül. A napraforgó növényvédelmében a betegségek elleni védekezés és a vegyszeres gyomirtás sikere a meghatározó sarokpont. A szerző részletesen tárgyalja az e téren szerzett üzemi tapasztalatokat és kísérleti eredményeket. Az eredményeket több ábrán is szemlélteti.

Goal-erős gyomirtás napraforgóban - acat ellen is van megoldás! (x)
(Szabó István)

EGYÉB KULTÚRÁK TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

Győzelem a gyomirtásban. ROUNDUP^® MEGA – A gazda kezébe helyezi az irányítást (x)
(Czepó Mihály)
Az új, hatékony segédanyaggal készülő, glifozát hatóanyagú herbicid használatainak előnyeit mutatja be.

Cukorrépa és a Goltix 90 WG (x)
(Dr. Kádár Aurél)
A Goltix 90 WG-re (metamitron) alapozott gyomirtási technológia bemutatása.

Kalászosok fontosabb gyomnövényei Borsod megyében, és a tavaszi gyomirtás lehetőségei
(Dr. Madarász János)
Bevezetőben ismerteti a gabona-félékben uralkodó gyomnövényeket, amelyek ellen a vegyszeres gyomirtásnak irányulnia kell. Táblázatokban sorolja fel az őszi búzában engedélyezett gyomirtó szereket. Végül pontokba foglalva hívja fel a figyelmet a tavaszi gyomirtás során követendő technológiai szempontokra.

Veszélyes kártevők (I/1.) A repce-fénybogár (Meligethes aeneus)
(Marczali Zsolt, Dr. Sáringer Gyula, Dr. Takács András)
E számban új sorozat indul az Agrofórumban: Veszélyes kártevők címmel azok a kártevő rovarok kerülnek ismertetésre, amelyek ellen – kártételi veszélyességük miatt – rendszeres védekezésre van szükség a termesztés során. A sorozat – a címben jelzett – első tagja a repce egyik legfontosabb kártevője. A cikk bevezetőben ismerteti a repce-fénybogár jelentőségét, kártételét, rendszertani helyét és elterjedését. A kártevő morfológiájának és biológiájának részletes leírása után tárgyalja a kártevő előrejelzésének lehetőségeit. A védekezésben mind az agrotechnikai, mind a vegyszeres eljárások szerephez jutnak. A vegyszeres védelem során különös figyelmet igényel a méhek védelme. Táblázatban foglalja össze a repce-fénybogár ellen felhasználható inszekticideket, megjelölve azokat, amelyek a repceszár-ormányos vagy a repcebecő-ormányos ellen is hatnak. A cikket számos színes kép teszi szemléletessé.

Növényvédelem és növényélettan (x)
(Tamás István)
Ismertetés a Magyar Kwizda Kft. által a tavaszi szezonban felhasználásra ajánlott növényvédő szerekről.

A gyengébb talajok alternatív növénye, a mustár
(Nagy Zoltán)
Az ún. kiskultúrák közé sorolt mustár jelentőségénél, termesztési előnyeinél fogva a jelenleginél nagyobb figyelmet érdemelne. A cikkből – rövid történeti visszapillantás után – megismerhetjük a mustár talaj- és éghajlati igényét és legjobb előveteményeit. A termesztési műveletek közül a talaj-előkészítés, magágy-készítés, tápanyag-ellátás és vetés kerül ismertetésre. Külön fejezet tárgyalja a vegyszeres gyomirtás és a növényvédelem tudnivalóit. A szerző kitér a mustár magtermesztésének elmúlt évi tapasztalataira, végül a mustártermesztés gazdaságosságát szemléltető adatokat mutatja be.

Juwel-kezelés hatása az őszi búza nedvessikér-tartalmára (x)
(Füzi István)
Kísérleti adatok alapján szemlélteti az epoxikonazol + krezoxim-metil hatóanyagú gabonafungicid javasolt felhasználását az őszi búza betegségei ellen.

A hatásfokozó adalékanyagok használatának jelentősége az integrált és ökoszemléletű növénytermesztésben (x)
(Dr. Sebestyén Endre)
Ismerteti a Budapesti Vegyiművek Rt. Vegesol R 300 SC (rézhidroxid + napraforgó olaj) és Vegesol eReS 450 SC (rézhidroxid + kén + napraforgó olaj) termékeinek széleskörű felhasználását a kertészeti kultúrákban.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Az új mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatása 2003-ban
(Dr. Gockler Lajos)
A mezőgazdaság költségvetési támogatásának rendszere – az EU előírásait is figyelembe véve – ebben az évben jelentősen megváltozott, az új mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatása azonban csak kis mértékben módosult. A géptámogatásra azért kell mégis kiemelt figyelmet fordítani, mert most úgy tűnik, hogy ez a támogatási forma 2004-ben már nem folytatható, az EU-ban ugyanis ilyen nincsen.
A mezőgazdaság 2003. évi költségvetési támogatását a 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet szabályozza. Ebben az új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának támogatását az I. fejezet 2.1 pont 9-13. §-ai ismertetik. A támogatásra jogosultakat a rendelet a 9. § (1) bekezdésében sorolja fel. A támogatás mértéke általános esetben az áfa nélküli ár 25 %-a, maximum 60 millió Ft, és a beszerzéshez felvett hitel után kamattámogatás is igényelhető. Egyes termelők kiemelt támogatásban részesülhetnek. A 6. § (1), illetve a 9. § (1) szerint a támogatás az illetékes FM Hivatalhoz benyújtott pályázattal igényelhető. A 10. § (1) szerint a támogatás – többnyire – az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által összeállított „Mezőgazdasági gépek katalógusa 2003” című kiadványban szereplő gépekre és berendezésekre vonatkozik. A támogatás igénybevételének szigorú feltételei vannak, melyeket a rendelet 12. § (8)-(11), és a 13. § bekezdései tartalmaznak.

A Väderstad vetőgépek a vevői vélemények tükrében (x)
(Kalmár Tibor)
Az írás a Väderstad gépek felhasználóinak kedvező tapasztalatait összegzi.

Növényvédő gépek vizsgálata, beállítása
(Dr. Csizmazia Zoltán)
Az előző számunkban megjelent írás folytatásaként ez a cikk a növényvédelmi gépek vizsgálatáról és az üzemeltetők által elvégezhető beállításokról nyújtunk áttekintést. A rossz műszaki állapotban vagy helytelen beállítással működő gépek növelik a környezet szennyezését és a termesztés költségeit, továbbá a termények minőségére is kedvezőtlen hatásuk lehet. A cikk elsősorban az áramlási rendszer egészét, vagy annak elemeit érintő azon kérdéseket tekinti át, amelyek a gépek munkaminősége szempontjából fontosak. Így részletesen tárgyalja az adagolás-egyenlőtlenség, a keresztirányú és a hosszirányú szórásegyenlőtlenség problémáját, ill. kiküszöbölésük módját. A permetező gépek beállításának (kalibrálásának) a legfontosabb momentuma a szórófejek nagyságának meghatározása. A cikkben külön fejezet tárgyalja az ültetvénypermetező gépek beállítását.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK

Krónika
(Dr. Princzinger Gábor)
Rövid tudósítás a XIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumról

Agrármúlt
(Dr. László László)
Megemlékezés a magyar növénytermesztés kiemelkedő tudós egyéniségéről, a 150 évvel ezelőtt született Cserháti Sándorról.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)