A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉSE ÉS VÉDELME

A környezetkímélő, gazdaságos napraforgó-termesztés feltételrendszere az EU-ban
(Dr. Pepó Péter)
A cikk áttekintést ad a hazai napraforgó-termesztés helyzetéről, számos ponton összehasonlítva a vonatkozó nemzetközi adatokkal. Az elmúlt évtizedekben világviszonylatban jelentős mértékben megnőtt a napraforgó vetésterülete. A vezető napraforgó-termesztő európai országokban a napraforgó aránya 2-9 % között változik, míg Magyarországon megközelíti a 12 %-ot (2003-ban 520 ezer ha), s ez kockázatok nélkül tovább már nem növelhető. A hazai napraforgó-termesztés egyetlen lehetséges útját az intenzitás növelése, a nagyobb termésátlagok realizálása jelentheti. Pénzügyi-gazdasági nehézségek miatt azonban a termesztésben visszaesett az input anyagok felhasználása, csökkent a termésátlag (1,5 t/ha), a termésingadozás pedig több mint háromszorosára (53 %) nőtt.   A hatékony, gazdaságos napraforgó-termesztésben nemcsak a biológiai alapok, az ökológiai feltételek fontosak, hanem jelentős befolyásoló, módosító hatása van az agrotechnikának is. Elengedhetetlen a további „technológiai erózió” megállítása. A szerző tárgyalja az egyes technológiai elemek kívánatos szintjét, de arra is rámutat: első lépés a termesztés pénzügyi kondíciónak radikális változtatása lenne. Az írást számos táblázat és ábra egészíti ki.

A napraforgó-termesztés biológiai alapjainak vizsgálata a Hajdúságban
(Dr. Pepó Péter, Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, Zsombik László, Szabó András)
Az írás a napraforgó fajtákkal (hibridekkel) szerzett ez évi tapasztalatokat foglalja össze. Bevezetőben áttekintést ad a külföldi és magyar fajták, ill. hibridek hazai térnyeréséről, a hibridválaszték számbeli és minőségi változásairól. A sikeres termesztés feltétele a termésbiztonság, a termőképesség és termésminőség, melyek közül – más növényektől eltérően – a napraforgónál a termésbiztonság a legfontosabb tulajdonság. Részletesen (táblázatok, ábrák) tárgyalja a termésbiztonságot befolyásoló tényezőket (pl. betegségek, évjárat hatása). Ismerteti a hibridek terméseredményeinek és olajtartalmának alakulását is. Összegezve a szerzők megállapítják, hogy a hazai napraforgó-termesztés fejlesztésének a biológiai alapok nem jelentenek korlátot, azonban a hibridszortiment agronómiai igénye legalább átlagos agrotechnikai ráfordítást kíván meg, a jelenlegi, gyakran extenzív termesztéssel szemben.

A KWS napraforgó fajtaajánlata a 2002-2003. évi eredmények tükrében (x)
(Pallós Mihály)
A KWS nemesítőház napraforgó hibridjeinek bemutatása a termesztők számára.

Kedvező napraforgó eredmények a Monsanto üzemi kísérleteinek tükrében (x)
(Kiss Istvánné dr.)
Az írás áttekintést nyújt az idei napraforgó-termesztés jellemzőiről (időjárás, betegségek előfordulása stb.), majd ismerteti a Monsanto ez évi kísérleti programját. Végül részletesen bemutatja a cég fajtáinak eredményeit.

Pioneer napraforgó hibridek meghatározó pozícióban (x)
(Dr. Gulyás András, Kara Béla)
A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban – a szokásos fajtaleírások és ajánlások mellett – már elengedhetetlen a nemesítői háttérből származó, a termesztés sikerét befolyásoló információk és a helyes termesztés-technológiai ajánlások közreadása is. Ennek szellemében foglalja össze a cég termesztőknek szóló ajánlatát.

Napraforgó – jövedelmezően 2003-ban is (x)
A Syngenta Seeds reklámriportja Vajda Antallal (Karotin Kft., Szeged) a cég hibridjeivel folytatott sikeres napraforgó-termesztésről.

A napraforgó vegyszeres gyomirtásának 2003. évi tapasztalatai
(Hoffmanné Pathy Zsuzsanna)

Tapasztalatok a napraforgó gyomirtásában
(Gyulai Balázs, Pardi József)
E két cikk a napraforgó vegyszeres gyomirtásának ez évi tapasztalatait és tanulságait foglalja össze, a Somogy megyei és a Fejér megyei megfigyelések alapján. A szerzők kiemelik, hogy a gyomirtás sikertelensége döntően a 2003. év rendkívül csapadékszegény voltára vezethető vissza. A tavaszi csapadék hiánya főként a preemergensen ható herbicidek hatását befolyásolta hátrányosan. Áttekintik a napraforgóban felhasználható gyomirtó szereket, kijuttatásuk optimális feltételeit, és ezek tükrében a lehetséges gyakori technológiai hibákat vagy hiányosságokat. Fontos megállapításuk, hogy jó agrotechnikával (talaj-előkészítés, vetés, tápanyag-ellátás stb.) sokat javíthatunk a gyomirtás sikerén.

NK rezisztencia-nemesítés – harc a szádorral szemben (x)
(Bíró János)
A napraforgóban újabban egyre jobban terjedő virágos élősködő, a szádor (Orobanche sp.) elleni rezisztencia-nemesítés eredményeinek bemutatása.

A Tányérica és a Pledge (x)
(Dr. Horn András, Jáger Ferenc)
A napraforgóban újdonságnak számító flumioxazin hatóanyagú Pledge herbicid használatának ismertetése.

A gyapottok-bagolylepke 2003. évi kártétele napraforgóban
(Dr. Szeőke Kálmán,  Vasas László)
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armygera) mintegy tíz éve okoz egyre nagyobb károkat a szántóföldi és kertészeti kultúrákban a Kárpát-medencében. Mint trópusi és szubtrópusi területekről származó vándorlepke, korábban csak alkalmi jelleggel jelent meg Európa belső térségeiben. 2003. évi fellépése több szempontból is rendhagyó volt. Szokatlanul korán, már májusban tömegesen megjelent; a délről berepülő lepkékhez jelentős mennyiségű helyben kelt (azaz bábként nálunk áttelelt) példány csatlakozott; a napraforgóban okozott súlyos kártételére pedig eddig nem volt példa. A szerzők ismertetik a napraforgó levelén és a tányéron okozott tüneteket (színes képek), valamint a védekezési kísérletek eredményeit.

Visszatekintés a napraforgó 2003. évi növénykórtani helyzetére
(Dr. Békési Pál)
A napraforgó növénykórtani helyzete 2003-ban nagyon hasonló volt az előző évihez: a korábbi évtizedek nagy kárt okozó járványaival szemben az idei nagyon száraz és nagyon meleg időjárásban a betegségek nagy része csak kis mértékben jelentkezett. Az Alternaria-fajok, a Phoma macdonaldii és a Diaporthe helianthi gyér megjelenésének volt egy kedvező következménye: a kevésbé gyomos vagy gyommentes napraforgók sokáig megőrizték zölden levélzetüket, sokáig asszimiláltak. A száraz, meleg időjárás viszont kedvezett a hamuszürke szárkorhadás kórokozójának (Macrophomina phaseolina), s a betegség sok helyen fellépett ebben az évben. Virágzástól kezdve – szokatlan módon – egy másik melegigényes gomba, a Rhizopus nigricans is előfordult. Sebparazita jellegéből adódóan többnyire a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kártételének nyomán hatolt a tányérokba és indított el rothadási folyamatot. Meglepő volt – ugyancsak a virágzástól kezdve – hogy egyre nagyobb mértékben terjedt el a napraforgórozsda (Puccinia helianthi). A szerző szerint ennek oka az lehetett, hogy a három ismert domináns betegség (alternáriás, fómás, diaportés) kismértékű megjelenése miatt napraforgóink ez évben szokatlanul sokáig őrizték meg levélzetüket és előnyhöz jutott egy konkurens szervezet.

Új lehetőség a napraforgó szklerotínia elleni védekezésben: hiperparazita gombával a kórokozó gomba ellen
(Dr. Bohár Gyula)
A Coniothyrium minitans hiperparazita gombát tartalmazó Koni nevű biológiai gombaölő szer felhasználásának bemutatása a napraforgóban károsító Sclerotinia fajok ellen.

A levéltetvek elleni védekezés specialistája: az Aztec (x)
(BASF)

Mezosztémikus és szisztémikus védelem a napraforgó szár- és tányérbetegségei ellen (x)
(Rikk István)
A Bayer cég napraforgó szár-, levél- és tányérbetegségei ellen hatásos, növénykondicionáló tulajdonsággal is rendelkező, trifloxistrobin és ciprokonazol hatóanyagú fungicidjének bemutatása.

A napraforgó-termesztés jövedelmezőségének javítása Atonikkal (x)
(Salamon György)
Az írás az Arysta Agro Magyarország Kft. Atonik nevű regulátorának felhasználási javaslatát és termésnövelő hatását ismerteti.

Napraforgó levélen keresztüli tápanyag-utánpótlása Fitohorm termékekkel (x)
A Fitohorm cég ajánlata a Polybór 140 és az Euro-Öko Olajnövény nevű termékeik felhasználására, a napraforgó tápanyaghiányának pótlására.

EGYÉB KULTÚRÁK VÉDELME

Veszélyes kártevők. (I./6.) Repcedarázs (Athalia rosae)
(Dr. Sáringer Gyula, Dr. Takács András, Dr. Hertelendy Lajos)
A cikksorozat hatodik tagja a repce egyik legveszélyesebb kártevőjét mutatja be, melynek gazdasági jelentősége párhuzamosan alakult a kultúra vetésterületével. A szerzők leírják kártételét, kutatások alapján megismert táplálkozási szokásait.  A rendszertani besorolását és elterjedését, valamint részletes morfológiai jellemzését követően részletesen ismertetik fejlődésmenetét, rövidtávú előrejelzésének és szignalizációjának módszereit. A védekezés lehetőségei között kitérnek az agrotechnikai eljárásokra és a biológiai védekezésre, bemutatják a kártevő természetes ellenségeit. Végül a vegyszeres védekezés alapelveit és a repcedarázs ellen engedélyezett inszekticideket foglalják össze. Az írást színes képek, diagramok és a fontosabb magyar nyelvű forrásmunkák jegyzéke egészíti ki.

Veszélyes tizenkettő. (IV./11.) Pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis)
(Dr. Mikulás József, Dr. Szőke Lajos)
A sorozat utolsó előtti része ismerteti a gyomnövény nevezéktanát, morfológiáját. A biológiájával foglalkozó fejezet kitér életformájára, környezeti igényére, szaporodására és allelopatikus tulajdonságára. Kevésbé ismert, hogy ezen, számunkra előnyös jellemzője miatt is kiválóan alkalmas szőlőben sor- és sorköztakarásra. A kártétele elsősorban alacsony növekedésű mezőgazdasági és kertészeti kultúrákban jelentkezik. A védekezés lehetőségei közül az agrotechnikai módszerekkel nehéz ellene védekezni. A dolgozat a felhasználás lehetséges (ppi, preemergens és posztemergens) időszaka és a hatáskifejtés (perzselő, felszívódó posztemergens) módja alapján ismerteti a vegyszeres védekezésre engedélyezett hatóanyagokat.

AZ EU FELÉ HALADVA

Beszélgetés Búvár Gézával, a KITE vezérigazgatójával. A zöldségtermesztés lehetőségei és perspektívái az EU-csatlakozás küszöbén
(Dr. Demes György)
Mi jellemzi napjainkban az európai zöldségtermesztést? Milyen változások történtek Európában az utóbbi 20-25 évben, és milyen hatással voltak vagy vannak ezek ránk nézve? Mit kell tudni a termelői övezetekről? Milyen lehetősége van a termelőnek a termesztési körülmények befolyásolására? Milyen jelentősége van a zöldségfogyasztásnak a tradicionális és az alacsony energia színtű táplálkozásban, és mit jelent ez a zöldségtermesztés és a zöldség marketing szempontjából? Hogyan növelhetik bevételeiket, illetve csökkentsék költségeiket a zöldségtermesztők?
Ezekre a kérdésekre adott választ munkatársunknak a KITE vezérigazgatója.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Újdonságok nyomában. Új traktorok, növényvédő, szerves- és műtrágyaszóró gépek seregszemléje Hollandiában
(Dr. Demes György)
Az AGCO amerikai mezőgazdasági traktor- és munkagépgyártó cégóriás európai leányvállalatinak közreműködésével újdonságok bemutatójára hívta meg az európai mezőgazdasági szakújságírókat 2003. szeptember 9-én Hollandiába. Az eseményen a gépek hazai forgalmazója, a Raiffeisen Agrárház Kft. felkérésére lapunk is képviseltette magát. A színes fotókkal illusztrált beszámoló bemutatja Az AGCO Corporationt, valamint európai gyártóját és forgalmazóját, az Ag-Chem Europe B. V.-t, és termékeiket, az új Massey Ferguson traktorokat, a Terra-Gator, RoGator, Spra-Coupe növényvédő és tápanyag-kijuttató gépeket.

Väderstad talajművelési-vetési technológia = kímélő talajművelés a vízmegőrzés (x)
A Bácsbokod határában 700 ha területen gazdálkodó Albert Ferenc mezőgazdasági vállalkozó tapasztalatai a Väderstad gyártmányú vető- és talajművelő gépekkel és eszközökkel.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Krónika. Fél évszázada minősítették Európa első hibridkukoricáját, a Martonvásári 5-öt
(Dr. Marton L. Csaba, Dr. Szundy Tamás, Dr. Kovács István)
Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és az MTA Agrártudományok Osztálya szervezésében „50 éves a magyar hibridkukorica” címmel Jubileumi emlékülést rendeztek Martonvásáron 2003. szeptember 30-án. A több mint 210 meghívott vendég a házigazdák, valamint a társintézmények avatott képviselői előadásában ismerhették meg az első hibridkukorica megszületésének körülményeit, a hibridkukorica megjelenésének hatását a kukorica termesztés fejlődésére, és a hibrid nemesítője, Pap Endre munkásságának legfőbb állomásait.
Az írás a Martonvásári 5 sz. hibrid előállításának rövid történetét mutatja be a plenáris ülésen elhangzott három előadás kivonatai alapján.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. Egyetemi részvétel a Bábolnai Gazdanapokon
(Kettinger Gyula)
Híradás a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karának előadásairól és kiállításáról.

Gyógynövényeinkről. A szöszös ökörfarkkóró – a ’Napfény’ fajta
(Bodor Zsófia, Szépréthy Tibor)
A gyógyászati és kozmetikai célra használt növényt, a fajta jellemzőit és termesztését bemutató rövid írás.

Gyógynövényeinkről. Az őszi margitvirág – a ’Tanamed’ fajta
(Szépréthy Tibor)
A gyógyászati célra használt növényt, a fajta jellemzőit és termesztését bemutató rövid írás.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)